+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 22. szerda, 17:22
Az egykori olasz miniszterelnök szerint valamennyi jobboldali erőnek össze kell fognia Európában, de különösen Olaszországban. A Néppártnak azt javasolja: vegye fel Salvinit is a soraiba. Salvinitől meg azt kéri: lépjen ki végre a „kommunista“ Öt Csillaggal alkotott koalícióból. A Lega és az Öt Csillag között eleve hetek óta megy a balhé.

A padovai Il Gazzettino napilapnak adott kedden nagyinterjút Silvio Berlusconi, aki a jobbközép Forza Italia listáját vezeti az európai parlamenti választásokon.

 

A jelenleg ellenzéki politikus szerint nem szabad a jobbközepet megosztani Európában – ezért úgy véli,

 

inkább fel kell venni azon Matteo Salvinit is a Néppárt soraiba, aki különben lesodródna jobbszélre.

 

Ez Orbán terveinek is megfelelhet. Berlusconi a konzervatívok európai pártcsaládjába várja az olasz neofasisztákat, a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivéreit (FdI) is.

 

A volt kormányfő célja az, hogy így akadályozza meg egy nagy EU-ellenes, szélsőjobboldali pártcsalád létrejöttét, amin hivatalosan a Lega – többek között a francia Nemzeti Tömörüléssel vagy az osztrák Szabadságpárttal – jelenleg dolgozik.

 

Salvini vezethetné az ütőképes jobbközepet?

 

Berlusconi az olasz belpolitikára gondolva fogalmazta meg állításait. Szerinte nem elfogadható, hogy ma Olaszországban nincs ütőképes jobbközép. Ezért a politikus részben a Legát teszi felelőssé. Salvini a 2018 márciusi választásokon még Berlusconival és Melonival közös koalícióban indult, de aztán sokhetes huzavona után elfogadta a balpopulista Öt Csillag Mozgalom koalíciós ajánlatát.

 

Berlusconi szerint az Öt Csillag „kormányozni képtelen kommunista” párt.

 

A kérdésre, hogy milyen kommunista elemeket lát Grillo mozgalmában, Berlusconi azt mondta: az ötcsillagosok „az erősebb állam mellett, a vállalkozások ellen, a piacgazdaság ellen vannak”, felróva nekik például, hogy szélesíteni akarják a jóléti juttatásokat.

 

Berlusconi amúgy egész politikai karrierjét a „kommunisták“ elleni harcra építette fel. Noha főleg az északolasz polgárságban a mai napig a hatvanas-hetvenes évek félelme egy kommunista győzelemtől meghatározó, Olaszországban a kilencvenes évek óta nincs a parlamentben kommunista politikus. A darabokra hullott kommunista mozgalom pártjai ma egy százalékot se érnek el.

 

Berlusconi azt akarja, hogy Salvini térjen vissza jobbközépre.

 

A kérdésre, hogy elfogadná-e Salvinit az olasz jobbközép új vezérének – ekként lehetséges új miniszterelnöknek –, Berlusconi azt mondta a padovai napilapnak, hogy számára természetes: az a párt adja a Minisztertanács elnökét (ahogy az olaszoknál a kormányfőt hívják), aki a jobboldali koalíción belül a legtöbb voksot szerzi.

 

Ez már amúgy 2018 márciusában is Salvini volt – a Lega azóta pedig immáron országosan is a legerősebb párttá vált.

 

Miközben Salvini harminc százalék feletti eredményre számíthat a vasárnapi EP-választáson is, Berlusconi Forza Italiája végleg kispárttá vált, és vélhetően a tíz százalékot se fogja már megugorni.

 

A nyolcvanhárom éves politikus, aki százhúsz évig tervez élni, rég letett a kormányfői posztról, amit 2011 őszén kellett feladnia. Elemzők szerint Berlusconi – aki az utóbbi időben feltűnően mérsékelt, EU-barát hangot üt meg, egyfajta felülemelkedett „haza bölcse” pózt vett fel – az államfői posztot szemelte ki magának új állomásként.

 

Lega és Öt Csillag között egyre feszültebb a viszony

 

Berlusconi tervei szerint alakul eközben a két kormánypárt viszonya, bár ez az EP-kampány részének is betudható, elvégre az ellenzék gyengesége miatt a két legnagyobb párt a kormány két pártja. Salvini nem akart engedni egy biztonságpolitikai törvényből, az ötcsillagosok pedig a családsegítésnél nem fogadják el, hogy csak a konzervatív családmodellt támogassa az olasz állam.

 

A két párt hetek óta egymásnak feszül, Luigi di Maio, az ötcsillagosok elnöke Salvini tökeit is hiányolta már, szerinte ugyanis a Lega elnöke nem elég bátor szembenézni a saját pártján belüli korrupciós ügyekkel.

 

A két párt viszonyát a regionális autonómiák kérdése is feszíti.

 

A Lega – hiába hagyta el az északi jelzőjét –, azért még mindig nagyon erősen az északi, gazdag tartományok érdekeit képviseli.

 

Például növelni akarja a Verona központú Veneto és a Bologna központú Emilia-Romagna autonómiáját: a két tartomány eszerint Szicíliához, a trieszti régióhoz vagy Dél-Tirolhoz hasonló autonóm státuszt nyerne. Hivatalosan Veneto, amely a Lega egyik fellegvára, már majdnem két éve igent mondott népszavazáson az autonómiára, de azóta se történt meg az eszerinti alkotmánymódosítás.

 

PADOVÁBAN A LEGA INKÁBB A VELENCEI KÖZTÁRSASÁG ZÁSZLAJÁVAL KAMPÁNYOL, NEM AZ OLASSZAL / FOTÓ: TECHET PÉTER, AZONNALI

 

Az Öt Csillag blokkolja a reformokat, szerintük az új autonóm tartományok léte az olasz állam egysége elleni támadás, amely arra megy ki, hogy a déli tartományok tovább szegényedjenek el.

 

Az Öt Csillag, amely kormányra lépése óta folyamatosan veszti el a tartományi választásokat, és veszít a Legával szemben országosan is, kezd azonban újra erőre kapni.

 

Di Maioék újonnan EU-föderalistát és baloldalit játszanak: a Lega körül formálódó szélsőjobboldali pártcsaládról például azt mondta: „a szélsőjobboldal Olaszország ellen van”.

 

Közben a Lega pedig az inkább az ötcsillagosokhoz közelálló, hivatalosan független kormányfőt, Giuseppe Contét támadta be. A Lega főtitkára egyenesen kétségbe vonta, hogy Conte képes-e még vezetni a kormányt, ami nyílt hadüzenet a koalíció ellen.

 

Az olasz sajtó nem zárja ki, hogy Lega a mostani szájkaratéval a kormány robbantását, az új választásokat készíti elő. Ha az európai parlamenti választásokon a Lega jelentősen megelőzi az Öt Csillagot (a Lega jelenleg 30-35 százalékon, az Öt Csillag 20-25 százalékon áll), akkor bizonyosan nem fogják eltűrni, hogy jelenleg inkább Öt Csillag-közeli a kormányfő, és a két párt azonos számú minisztert delegál.

 

A koalíción belüli vitát azonban most még elvesztette a Lega. Conte sikeresen verte vissza a támadásokat,

 

a Lega pedig május elején egy korrupt államtitkárát kényszerült – az Öt Csillag nyomására – leváltani, szerdán pedig – szintén az Öt Csillagnak engedve – a biztonságpolitikai törvényjavaslatukat szelidítették meg. Eközben Salvini a tengeri kikötők menekültek elöli lezárását se tudja átverni, ugyanis az Öt Csillag a menekültpolitikában is baloldali politikát kezdett el folytatni.

 

NYITÓKÉP: AFP

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szélsőjobboldali AfD is rácsatlakozott a németeknél is beindult emlékezetpolitikai vitára: szemeteszsákokkal csomagoltak egy Marx-szobrot.

Vladimir Bleszkebnyij tagadja a Szovjetunió megszűnését, és magát is szovjet állampolgárnak vallja, az orosz hatóságokat pedig nem tartja legitimnek.

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

A hét kérdése

Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ehhez a nyárhoz épp illik!

A legintelligensebb magyar DJ újra toporgást rendez Budapesten júlis 18-án.

Kis koncertek lehetnek, például Entrópia Architektúra is!

Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter.

Minden háztartás kedvenc lázadójáról lesz szó.

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás