Egyáltalán nem biztos, hogy Orbán akar átlépni Salvinihez

Orbán keveredett Salvini játékába? Vagy inkább Salvini keveredett Orbán és Berlusconi játékába?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Orbán Viktor egyre jobban távolodik az Európai Néppárttól, egy hete Heinz-Christan Strache osztrák alkancellár oldalán beszólt a néppárti Spitzenkandidatnak, a tényleg se nem okos, se nem karizmatikus, se nem határozott Manfred Webernek, akit alkalmatlannak lát az Európai Bizottság élére. Ne feledjük persze, hogy Orbán már öt éve is kicsit keresztbe feküdt saját pártcsaládjának: Jean-Claude Junckerrel szemben Michel Barniert akarta volna Spitzenkandidatnak, majd a választások után se állt be Juncker mögé, holott akkor még teljes jogú és elfogadott tagja volt a Néppártnak.

Miért csinálja most ezt Orbán? Az egyik olvasat szerint annyira elmérgesedett a viszonya a Néppárttal, hogy most már csak provokál, és arra vár: őt zárják ki, hogy aztán áldozatként átmehessen a szélsőjobbra. Ez azonban túl egyszerű olvasat,

Majd a nyár folyamán derül ki, milyen új frakció tud létrejönni a Néppárttól jobbra.

Orbánnak azonban (és ez a mostani történések másik olvasata) még mindig érdeke lehet bent maradni a Néppártban, és azt belülről jobbra tolni. Ötletét, hogy a Néppárt fogjon össze az Európai Parlamentben a szélsőjobbal, a néppárti Berlusconi is támogatja. Azaz nem lehetünk biztosak abban, hogy Orbán elveszítette a csatáját a Néppárton belül, a márciusi felfüggesztése ugyanis csak a magyar ellenzék szerint volt vereség. Az ugyanúgy mutatta azt is: a Néppárt még most sem meri, most sem tudja elszánni magát a végső szakításra.

A történések harmadik olvasata pedig még egyszerűbb. Orbán már érzi, hogy Weber úgysem lesz bizottsági elnök, azaz egy nem létező ellenséggel hadakozik. Orbán mindig szeret olyanokkal, olyannal hadakozni, aki/ami nem is létezik: ilyen a magyarországi bevándorlás, ilyen Brüsszel túlhatalma vagy Soros György világuralma. Orbán tehát azért támadja Webert, mert úgysem a bajor politikus lesz az EB elnöke, hanem az a Michel Barnier, akit Orbán már 2014-ben támogatott?

Az olasz belpolitika játékát játszhatja Orbán

Az olasz populista kormányban közben vita van. Mivel Rómában még mindig nem tudott megerősödni az ellenzék (ahol ott ülnek a fasiszták, Berlusconi konzervatívjai és a balosok egyaránt), gyakorlatilag Luigi di Maio Öt Csillaga és Matteo Salvini Legája játssza egymással szemben az ellenzéket.

Most éppen a menekülteket szállító hajókat tovább büntetni akaró Lega és az inkább a korrupció elleni harcot fokozni akaró Öt Csillag között dúl a vita, di Maio és Salvini egymásnak üzengetnek a sajtón keresztül. Egyelőre a Lega esélyei jobbak, de jelentősen zuhant egy hét alatt a párt népszerűsége. Salvini szerint azonban a mostani választás nem európai lesz, hanem a Legáról szóló népszavazás.

Ez pedig úgy is érthető: ha nagy lesz a támogatottsága, akkor ejti a kormányt, előrehozott választásokat provokál ki, és utána összeáll a jobboldallal. Silvio Berlusconi nem győzi kérni őt naponta, hogy hagyja már a a fenébe az ötcsillagosokat (akik Berlusconi szerint eleve kommunisták, jelentsen ez bármit is), és jöjjön vissza a jobbközépre.

Egyáltalán nem biztos, hogy Orbán akar átlépni Salvinihez. Lehet, hogy ő akarja inkább a Legát behúzni a Néppártba, vagy legalábbis a Néppárt közelébe. Ez ugyanis az olasz belpolitikában azt jelentené: újra van egy erős jobbközép párt, a kilencvenes és kétezres évek Berlusconijának szerepét Salvini veheti át.

Se Orbánnak, se Berlusconinak nem az az érdeke, hogy Salvini a Néppárt ellenében erősödjék meg. Ők azt akarják, hogy Salvini álljon melléjük, és együtt tolják az egész Néppártot jobbra. Otthon, Olaszországban pedig ez vezethetne el a tényleg elitellenes ötcsillagosok kiebrudálásához.

Ez egyébként benne volt a Reggeli feketében, az Azonnali reggeli hírlevelében is. Ha nem akarsz lemaradni róla, sose késő feliratkozni rá!