+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. április 20. szombat, 13:58
Aleksandar Vučić szerb államfő mellett gyűlt össze százötvenezer ember Belgrád belvárosában, a kormánypárt buszokkal hozta az embereket az ország minden pontjáról. Szerb nacionalista énekesek, soviniszta politikusok és a magyar külügyminiszter – ez volt a program. Hogy mi a közös a szerb és a magyar kormány politikájában? Ennek nem csak az oroszokhoz, de a németekhez is köze van.

Amint arról az Azonnali beszámolt: miután Aleksandar Vučić szerb elnök megunta, hogy immáron

 

több mint négy hónapja vonul minden szombaton utcára a liberálistól a fasisztáig igen sokakat átfogó ellenzéki tábor, ő is utcára hívta amolyan békemenetként az övéit.

 

Hívására több mint százezer ember jelent meg péntek este Belgrádban: több mint száz busszal hozták a kormánypártok az embereket – nem csak a mai Szerbiából, de Koszovóból és a boszniai Republika Srpskából is érkeztek a hívek. A szerb-koszovói határról azonban a koszovói albán rendőrök visszafordítottak tíz, szerbekkel teli buszt.

 

A tüntetés elején két énekes lépett fel. Aca Lukas ismert szerb popénekes azzal kezdte, hogy

 

„Aca Lukasnak hívnak, de ma Aleksandar Vučić vagyok”.

 

Őt aztán Borba Čorba követte: a jugó rock egyik legismertebb együttesének, a Riblja čorbának frontembere a kilencvenes évek óta közismerten a soviniszta csetnikmozgalom híve. A jugoszláv polgárháború alatt például arról énekelt, hogy a szerbek majd felgyújtják a horvát falvakat.

 

Az énekeseket több felszólaló is követte. Ana Brnabić nyíltan leszbikus miniszterelnök azt emelte ki, hogy Szerbia ma „normális emberek egységes országa”.

 

A szerb haza se lehet ellenzékben

 

Az egység, Szerbia azonosítása a kormánnyal határozta meg Ivica Dačić külügyminiszternek, a koalíciós partner Szocialista Párt (SPS) elnökének beszédét is. A politikus, aki ismert arról, hogy akár diplomáciai tanácskozásokon is dalra fakad, ezúttal megígérte: most nem fog énekelni.

 

Dačić arról beszélt, hogy

 

az ellenzéki pártelnököknek „mindenük megvan: nyugati média támogatása, nyugati országok támogatása, de egy valami nincs meg nekik, az nagyon hiányzik: nincs nemzet mögöttük”.

 

Ezután Milorad Dodik, a háborús bűnös Radovan Karadžićot csodáló boszniai szerb társállamelnök szólalt fel, aki azt hangsúlyozta: lehet a kormány ellen lenni, de nem lehet az ország ellen politizálni. Márpedig aki Vučić ellen van, az szerinte Szerbia ellen van.

 

Szijjártó Péter a nagypéntekét is odaadta a szerb sovinisztáknak

 

Az érv, hogy aki a kormányt bírálja, rögtön hazaáruló, ismerős lehetett az utána felszólaló Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek, aki a nagypéntek estéjét áldozta fel a szerb sovinizmus oltárán.

 

Szijjártó orosz kiejtéssel, de lényegében hibátlan szerbséggel olvasta fel beszédét.

 

 

Szijjártó leszögezte, hogy Szerbia és Magyarország sohasem voltak a történelemben annyira jóban, mint most. Budapest pedig támogatja Szerbia EU-tagságát: „ha rajtunk múlna, Szerbia már holnap EU-tag lenne”. Ez a sietség persze érhető:

 

Orbán Szerbiával egy újabb illiberális államot nyerne az EU-ban, ráadásul Belgrád szintén moszkovita rezsim,

 

azaz Orbán még közelebb áll a szerb kormányhoz, mint a lengyelhez.

 

Megvédik a szerbeket Vukováron is

 

Már besötétedett, amikor az est sztárja, Aleksandar Vučić elnök lépett a színpadra.

 

A szerb elnök már első mondatában köszönetet mondott Szijjártó Péternek a jelenlétért és Budapestnek, hogy támogatja Szerbiát.

 

Vučić igazi nacionalista beszédet tartott, amiben azt hangsúlyozta: a szerb nemzet, nyelv, kultúra egységes, és nem csak Szerbiában van jelen. Megígérte, hogy a szerbek által egykoron elnyomott Koszovótól a horvátországi, a polgárháborúban a szerb csapatok által szétlőtt Vukovárig mindenütt megvédik a szerbséget. Azt is hozzátette azért: a 20. század a háborúké volt, de a 21. században nem lehetnek már háborúk – ezért a koszovói albánokkal is párbeszéd révén oldaná meg a konfliktusokat.

 

Majd saját sikereit méltatta. Szerinte Szerbia ma fontos ország, ezt bizonyítaná, hogy Angela Merkeltől Vlagyimir Putyinig sokakkal tárgyalt az elmúlt időszakban Vučić.

 

A szerb elnök beszédében külön éltette a német tőkét – főleg a Volkswagent –, amely Szerbiában befektet.

 

Az orbáni politikát Vučić ugyanis nem csak az autoritarizmusban követi, de neki is az a célja, hogy a német ipart kiszolgáló, olcsó munkaerőre építő gazdaságot alakítson ki Szerbiában. Ez az oka annak, hogy a német politika látványosan nem áll ki – Ivica Dačić állításainak dacára – a tüntető szerb ellenzék mellett.

 

Szombaton Belgrádban az ellenzék amúgy ismét utcára vonul Vučić ellen.

 

FOTÓK: MTI / Burger Zsolt

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás