Háborús bűnösök csodálóival közösen kampányol ma Szijjártó Péter a szerb elnök mellett

Belgrádba is megérkezett a békemenet: több mint négy hónapnyi ellenzéki tüntetés után Aleksandar Vučić szerb elnök péntekre utcára szólítja híveit. Az államfő karneváli hangulatot vár. Két fő szónok lesz még: Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter és Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina szerb társállamelnöke, aki az ország felosztásán dolgozik.

Miközben Szerbia a balkáni térségben elszigetelődik (Zágrábbal sohasem volt jó a kapcsolata, Szarajevó rossz szemmel nézi a szerb nacionalizmust, Szkopje elfordult a putyini úttól, Tirana és Pristina pedig eleve negatív Szerbiával szemben),

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki jól tud oroszul, Aleksandar Vučić államfői kampányában 2017 tavaszán még szerbül is felszólalt.

Szijjártó Péter szerb nacionalistákkal egy színpadon

Erre nagypéntek estéjén is lesz lehetősége. A négy hónapja tartó ellenzéki tüntetéseket megelégelte Vučić, és ezért amolyan békemenetként utcára szólítja hat órakor a híveit Belgrádban. Az ország egész területéről érkeznek már a hívek: legalább százezer résztvevővel számolnak a szervezők.

Mellette még Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina szerb társállamelnöke fog beszélni. Dodik tavalyig a Republik Srpska, a szerb nemzeti skanzen államfője volt Bosznia-Hercegovinán belül. A politikus kimondott célja Bosznia-Hercegovina etnikai megosztottságának fenntartása, mélyítése: a Republika Srpskát akár ki is léptetné (bár amint mondja: békésen) az államközösségböl, ennek érdekében még azt is felvetette: a boszniai tagköztársaságot át kéne nevezni egyszerűen Nyugat-Szerbiának.

A politikus, aki a genocídiumért, háborús és emberiség elleni bűnökért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Radovan Karadžić tisztelője, nem ismeri el Bosznia-Hercegovina nemzeti ünnepét, a függetlenség 1992-es kikiáltásának napját.

A mai tüntetésen zenei program lesz is: a jugoszláv rock egyik legismertebb csapata, a Riblja čorba fog játszani. Az együttes neve (halászlé) a belgrádi szlengben a menstruációra utal. A Riblja čorba egykoron a titói Jugoszlávia egyik legkedveltebb csapata volt, bár nacionalista, idegenellenes jellege egyes számaiban már akkor is megmutatkozott. A kilencvenes években a frontember Bora Đorđević a csetnikek szolgálatába szegődött: a jugoszláv polgárháborúban több háborús propgandadalt is írt.

Az antikommunista és csetnikbarát Đorđević azonban a baloldali Slobodan Miloševićet is elutasította: a 2000-es belgrádi tüntetések idején a liberális ellenzék mellett léptek fel.

Az énekes még 2007-ben is azt mondta: büszke arra, hogy csetnik lehet. Emlékezetes: Aleksandar Vučić maga is a csetnikmozgalom politikai szárnyából, a Vojislav Šešelj vezette Radikális Pártból jön.

Négy hónapja tüntet az ellenzék

Amint arról az Azonnali többször beszámolt: december eleje óta minden szombaton több tízezren vonulnak utcákra Belgrádban és több szerbiai városban. A tüntetéseket ellenzéki politikusok elleni tavalyi támadások váltották ki. A tüntetések mára általánosan Vučić elnök rendszere, illetve az állami médiában folyó kormánypropaganda ellen irányulnak.

Problematikus azonban a tüntetések mögött álló ellenzék, amelynek legerősebb platformja, a Szövetség Szerbiáért (Savez za Srbiju) a klerikál-fasiszta Dveri (Oltárajtók) pártot is magába foglalja.

Az ellenzéki összefogásban Dragan Đilas Belgrád egykori liberális polgármester is részt vesz.

A tüntetők – amint a mögöttük álló politikusok – egy része nacionalistább és putyinistább, mint Vučić. Például a rendszer autoriter jegyei mellett Vučić „megengedő” Koszovó-politikájával is elégedetlenek a felvonulók. Nem véletlen, hogy a szerb nacionalizmust a miloševići idők óta határozottan elutasító Nenad Čanak, vajdasági szocdem pártelnök csalásnak tartja az egész mobilizációt. Igaz, ebbe az is közrejátszik, hogy pártja, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga fénye és hajdani ereje jelentősen megkopott, és ezért az ellenzéki összefogásba se hívták.

A múlt heti tüntetésen az egyik szónok, Sergej Trifunović, a balliberális Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) elnöke még magyarellenes megjegyzésre is ragadtatta magát, azt állítva: Vučić magyarokat és szíreket telepítene be. A politikus később elnézést kért szavaiért, elvégre az ellenzéki összefogásnak a vajdasági ellenzéki, Jobbik-közeli Magyar Mozgalom (Madjarski Pokret) is része.

Aleksandar Vučić azonban azonnal ki is használta az alkalmat:

Múlt vasárnap, amikor legfontosabb európai szövetségesét, Orbán Viktort fogadta Szabadkán, azt mondta: Szerbia a magyarok hazája is, és „a magyarok Szerbia legjobb barátai”.

Vučić szövetségese, Pásztor István, a Fidesz-lerakat Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is kiállt az egykori soviniszta politikus mellett, akinek egy korábbi rendezvényen köszönetet is mondott, amiben elmondta: „hála neki” ma már „gyerekeink és unokáink Szerbiában otthon érezhetik magukat”.

Aleksandar Vučić, Orbán Viktor legjobb tanítványa

Vučićnak a magyar kapcsolat nagyon fontos. Budapest Szerbia legfőbb támogatója az EU-csatlakozásban. Orbán ugyanis abban bízhat, hogy a gazdaságilag és politikailag az EU-tagságra egyaránt nem érett autoriter Szerbia felvételével tovább erősítheti az illiberális államok súlyát – nem mellesleg pedig Vučićtyal egy igazi putyinistát is nyerne. Elvégre

Vučićnak az orbáni rendszer példaképként is szolgál. Politikailag sikeresen épített ki egy állampárti rendszert, ahol egyre több állásnál már elvárt követelmény a Szerb Haladó Pártban való tagság.

Vučić a média területén is hűen utánozza Orbánt: a napi- és hetilapok terén az Informer és Alo lapokkal brutális propagandalapokat hozott létre, amelyek a leghajmeresztőbb összeesküvés-elméleteknek adnak teret – legutóbb a Notre Dame-ban kiütött tűz kapcsán. A két újság – hasonlóan a magyar habonyi médiákhoz – igazi kormányrevolver az ellenzékkel szemben, amelynek politikusait vulgáris stílusban gyalázza. A Vreme heti- és a Danas napilap kivételével ma már az egész szerbiai média közvetve vagy közvetlenül a Szerb Haladó Párthoz és annak oligarchiáihoz kötődik. A vajdasági magyar média felett pedig az orbánista VMSZ gyakorol hasonló befolyást.

Az állami RTS televízió és rádió a magyar kormánymédiához hasonló: nem véletlen, hogy a tüntetők mindig el is vonulnak az RTS székházához, márciusban pedig a klerikál-fasiszta Dveri elnöke és több aktivistája be is tört az épületbe. Az RTS az ellenzéki tüntetésekről gyakorlatilag nem számol be.