+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. január 19. szombat, 18:39
Lezárult a Seehofer-korszak a bajor Keresztényszociális Unió történetében: a német belügyminiszter kénytelen volt átadni a stafétabotot Markus Söder tartományi miniszterelnöknek.

Egy korszak zárult le szombaton a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) történetében: több mint tíz éves elnöksége után Horst Seehofer német belügyminiszter visszalépett a párt éléről, utódjául pedig a tartományi miniszterelnököt, Markus Södert választották meg – írja a Deutsche Welle.

 

Újrapozicionálja magát a Söder-féle CSU?

 

Söder a párt szombati, Münchenben tartott konferenciáján

 

ellenjelölt nélkül vágott neki a megmérettetésnek, ahol végül a voksok 87,4 százalékával választották elnökké.

 

A Bajorországból a szövetségi belügyminiszteri posztra „száműzött” Seehofer és az őt leváltani kívánó Markus Söder között már régóta éleződött a konfliktus a párton belül: előbbin egyre nagyobb volt a nyomás, hogy a párt a várakozásokat alulmúló 2017-es Bundestag- , majd tavaly októberi tartományi választási eredményeit követően a pártelnöki tisztséget is átadja Södernek. Seehofer bár ezzel elvesztette pozícióját a CSU élén, szövetségi belügyminiszteri munkáját ezt követően is folytatja.

 

„Nehéz időkön mentünk keresztül, de több, mint elégedett vagyok azzal a támogatással, amellyel most felruháztak” – fogalmazott Söder a pártelnöki választás után.  Hozzátette: pártját szeretné a globalizáció bizonytalan idejében „az emberek védelmezőjévé” tenni, és megerősíteni azt.

 

A globalizációkritikus irányvonal új a CSU eszköztárában, ugyanakkor nem meglepő:

 

a 2018-es tartományi választáson (részletes, előzetes elemzésünket lásd itt) Bajorországban a Zöldek váltak a második legerősebb párttá, miközben a CSU szavazóinak jelentős részét elvesztette (bár még így is a legerősebb párt maradt). Ehhez igazodva Markus Söder már újévi beszédében is hirtelen zöldpolitikussá vált, és nagyon elkezdett aggódni a klímaváltozás miatt is.

 

A tavaly őszi bajor választásokon nemcsak a Zöldek tudtak sok szavazót elrabolni a CSU-tól, hanem a bevándorlásellenes AfD-is. És bár még az is felmerült, hogy a a II. világháború óta először Bajorországban CSU-nélküli kormány állhat föl, a keresztényszociálisok végül a liberális-konzervatív Szabad Választók pártjával (FW) kötött koalíciójukkal szűk többséget tudtak szerezni a bajor Landtagban.

 

ÚJ ARCOK A NÉMET POLITIKÁBAN: BALRA ANNEGRET KRAMP-KARRENBAUER ÚJ CDU-ELNÖK, KÖZÉPEN MANFRED WEBER, AZ EURÓPAI NÉPPÁRT CSÚCSJELÖLTJE, JOBBRA MARKUS SÖDER.

 

Protestáns elnök egy bajor párt élén?

 

A tavalyi választás ugyanakkor jelezte: a pártnak változtatnia kell eddig képviselt politikáján. A változást azt is jelzi, hogy Söder pártelnökké választása után megígérte, a keresztény-konzervatív pártot a bevándorlók hátterű szavazók előtt is vonzóbbá teszi. „Valaki nemcsak születés alapján lehet bajor, de hozzáállás és meggyőződés által is” – fogalmazott szombaton.

 

Nemcsak a migrációval kapcsolatos álláspontjában változott a párt, de

 

ez az első alkalom, hogy az eddig katolikus gyökerű CSU-nak az egyébként nürnbergi, tehát frankföldi Söder személyében protestáns elnöke legyen.

 

És mi lesz a Söder-elnökség alatt a CDU-CSU-együttműködéssel? Sokszor felmerülő kérdés ez, mert a migrációs válsággal kiújultak a törésvonalak a bevándorlásellenesebb CSU és az elfogadóbb, merkeli irányvonalat képviselő CDU között. Söder beszédében minderről elmondta, szeretne „új fejezetet nyitni” a két testvérpárt együttműködésében.

 

A konferencián szintén megszólaló, decemberben megválasztott CDU-elnök, Annegret Kramp-Karrenbauer a képviselőknek elmondta: a CDU és a CSU „most is, eddig is és ezután is politikai család marad”.

 

BORÍTÓKÉP: Markus Söder / Facebook

 

A bajor tartományi választásokról egyébként van egy csomó helyszíni videónk, az alábbit például a CSU kampányzáróján készítettük:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás