+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2018. december 6. csütörtök, 07:46
Oroszországban óriási, ám jórészt láthatatlan probléma a családon belüli erőszak, az ezzel szemben megengedőbben fellépő törvény viszont csak olaj volt a tűzre.

„Hibának” nevezte Oroszország emberi jogi ombudswomanja azt a 2017-es törvényt, mely a családon belüli erőszak dekriminalizációjáról döntött – írja a Moscow Times. Vlagyimir Putyin elnök még tavaly írta alá a jogszabályt, mely eltörölte a huzamosabb idejű börtönbüntetést azok számára, akiknél évi maximum egyszer fordul elő erőszak, ütéseik pedig nem okoznak csonttörést, csupán „kisebb sérüléseket”, zúzódásokat, felületi sebeket. Az ilyen erőszakoskodók 15 nap börtönnel, vagy legfeljebb 30 000 rubeles (130 000 forintnyi) büntetéssel számolhatnak, korábban ezért két év börtönt is kaphatott a bántalmazó.

 

A törvény elfogadása óta emberi jogi aktivisták szerint óriásit nőtt a családon belüli erőszakról szóló bejelentések száma – erről már Tatjána Potyajeva moszkvai ombudswoman adott hírt még áprilisban.

 

Az ombudswoman közölte: a családon belüli erőszakról szóló bejelentések száma 2016 óta 27 százalékkal nőtt, az országban jelentkező összes erőszakról szóló bejelentés több mint felét kitéve.

 

A törvény kritikusai szerint a növekedés annak is köszönhető, hogy a bántalmazóknak az a büntetlenség tudatát adta meg.

 

Most Tatjána Moszkalkova emberi jogi ombudswoman szólalt fel a lépés ellen: „Úgy gondolom, a dekriminalizáció hiba volt, új törvényre van szükségünk a családon belüli erőszak megfékezésére”, mondta egy hétfői konferencián. „Manapság a törvény nem tekinti bűnnek, ha egy családtagot egy vele élő másik családtagja bántalmaz” – kritizált Moszkalkova a RIA Novosztyi hírügynökség riportja szerint, annak ellenére, hogy korábban még ő maga is a törvényjavaslat mellett volt.

 

2016-ben 65 543, 2017-ben pedig 36 037 családon belüli erőszakról szóló ügyet jelentettek Oroszországban. Az adatok azonban megtévesztőek: a családon belüli erőszak áldozatai számára segélyvonalat működtető Anna Centrum 35 százalékkal több segélyhívást regisztrált 2017-ben. Szerintük ez azt mutatja, az áldozatok a bántalmazást nem jelentik a hatóságoknak, mivel a törvény egérutat kínál a bántalmazóknak.

 

A családon belüli erőszak továbbra is óriási, ám jórészt láthatatlan probléma Oroszországban. Becslések szerint havi 600 orosz nő hal meg otthonában, naponta pedig akár 36 000-et is bántalmazhatnak közülük. 

 

Borítókép: Novaja Gazeta.

 

Transzparensek feliratai: „Van, hogy az otthon a legveszélyesebb hely”; „Ha elég lenne csak elnézést kérni, nem is lenne szükség rendőrségre”.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás