+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 17. hétfő, 08:40
A brit-orosz kapcsolatok a kettős ügynök megmérgezése után fagytak be, és lehet, hogy épp Theresa May utolsó nemzetközi tárgyalásán olvadhatnának kissé.

Olvadás következhet a Szergej Szkripal kettős ügynök Nagy-Britanniában történt megmérgezése utáni, igen feszült brit-orosz viszonyban - a Guardian ugyanis úgy tudja, a G20-országok Japánban tartott csúcstalálkozója után találkozhat egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Theresa May (akkor még) brit miniszterelnök is.

 

Szergej Szkripalt és lányát még tavaly márciusban mérgezték meg Salisbury városában, melyért a brit kormány az orosz titkosszolgálatokat teszi felelőssé.

 

A sikertelen mérgezést huszonhárom orosz diplomata az Egyesült Királyságból való kiutasítása követte, ahogyan Oroszország is ugyanennyi brit diplomatát küldött haza Moszkvából. Ezen felül az oroszok bezáratták az oroszországi British Council-irodákat és az Egyesült Királyság szentpétervári diplomáciai képviseletét is.

 

Ez pedig nagyon fájdalmas lépés volt a brit külügy számára: a lecsökkent létszámmal ugyanis Nagy-Britannia nem tudja olyan minőségben elemezni Oroszország akcióit belülről, mint korábban. Az eddigi bilaterális tárgyalások azonban nem vezettek sikerre, és kérdéses, hogy mi lehet Putyin célja: sokak szerint az orosz elnök új lapot kezdene a brit-orosz kapcsolatokban Theresa May közelgő távozása után.

 

A június 28-29-én tartott oszakai G20-csúcs ugyanakkor valószínűleg May utolsó nemzetközi tárgyalása lehet majd, ekkor találkozhat Putyinnal is.

 

Legvalószínűbb utódja a londoni expolgármester és volt külügyminiszter Boris Johnson lehet, aki külügyérként maga is éles kriticizmussal viszonyult Oroszország szíriai akcióihoz, de még a mérgezés előtt, 2017 decemberében Moszkvában meglátogatta Szergej Lavrov külügyminisztert. 

 

A kapcsolatok javulásának legfőbb záloga az lenne, ha Oroszország elismerné felelősségét Szkripal megmérgezése ügyében. A britek másik követelése a gyanú szerint az akciót elkövető két GRU-ügynök (Felderítő Főcsoportfőnökség, az orosz katonai hírszerző szolgálat) Nagy-Britannia számára való kiadása.

 

Ez meglehetősen irreális elvárás, komoly arcvesztéssel járna ugyanis a Kreml számára.

 

A két ügynök tagadja, hogy ők álltak volna a mérgezés mögött, sőt, Oroszországban még tévéinterjúban is magyarázták, hogy csupán turistaként voltak a katedrálisáról híres Salisburyben. May szerint viszont pont a GRU-ügynökök okolhatók az akcióért, melyet magasrangú tisztségviselők hagyhattak jóvá a Kremlben.

 

Nem segítettek az amúgy is feszült helyzeten Putyin egy szentpétervári gazdasági fórumon tett kijelentései sem, ahol a volt katonai hírszerzési ezredes Szkripalról azt mondta, London kémje, és nem az övék, miután orosz ügynökök tucatjait dobta fel az MI6-nél. 

 

BORÍTÓKÉP: May-Putyin-találkozó még 2016-ban / Kremlin.ru

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás