+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 5. péntek, 09:02
Nem világos, hogy miért tehették, de ilyenre még nem volt példa a külügyminiszter esetében, aki a titkosszolgálatok napi munkájáért felelős.

Nem igazán viseltethetett nagy bizalommal Boris Johnson felé annak külügyminisztersége idején a brit miniszterelnöki hivatal, a BBC forrásai szerint ugyanis a Downing Street több érzékeny, titkosszolgálati információt is megpróbált visszatartani Johnson elől annak 2016 és 2018 közötti külügyminisztersége idején.

 

Ez természetesen aggályos a titkosszolgálatok szempontjából, ugyanis

 

a külügyminiszter napi szinten felelős az MI6 és a Government Communications Headquarters (GCHQ) titkosszolgálatok munkájáért.

 

A BBC több, független forrásból ugyanakkor arról értesült, hogy 2016 júliusi külügyminiszteri beiktatását követően a Downing Street 10 kifejezetten azt akarta, hogy egyes titkosszolgálati információk ne jussanak el Johnsonhoz, egyikük szerint pedig mikor Johnson értesült a döntésről, „nagyon elégedetlen” volt. Más, Johnsonhoz közel álló források viszont már azt állítják, a volt külügyminiszter minden információba betekintést nyerhetett minisztersége első napjától fogva.

 

Hogy mi is van az információk visszatartása – vagy az arra tett kísérlet – mögött, rejtély: ám egy forrás a BBC-nek azt állította, elsősorban nem a Johnsonnal szembeni bizalmatlanság volt a probléma okozója, hanem egyszerűen a miniszterelnöki hivatal inkább a maga irányítása alatt szerette volna tudni ezeket az információkat. Mások már

 

Johnson viselkedésbeli hiányosságaira hivatkoznak az információk visszatartására vonatkozóan,

 

valamint kiemelik a Theresa May és a londoni expolgármester közötti ellenségeskedést is, mely rányomta a bélyegét a Johnson-féle külügyminiszterségre.

 

A Downing Street 10 szóvivője a BBC kérdésére nem tagadta az események megtörténtét, csupán annyit mondott, nem nyilatkozhat titkosszolgálati ügyekben. Ugyanakkor kiemelte: abban biztos, hogy Johnson „láthatta azt, amit látnia kellett”.

 

Ha valóban megpróbálták megtagadni az információkat a külügyminisztertől, az precedens nélküli lenne a brit politikában: jóllehet, hogy kisebb beosztásban lévő külügyminiszteri államtitkárok nem nyerhettek teljes betekintést a titkosszolgálati adatokba, de erre a külügyminiszter esetén még nem volt példa. Végül a BBC forrásai szerint Johnsonnal sikerült kompromisszumot kötni az ügyben.

 

Jóllehet, Boris Johnson volt már brit külügyminiszter, de nagyon úgy tűnik, nem ez lesz karrierje csúcsa: a júniusban a lemondását könnyeivel küszködve bejelentő Theresa May megüresedő miniszterelnöki székéért

 

már csak ketten vannak versenyben a brit Konzervatívok elnökségi harcában: Jeremy Hunt jelenlegi, és Boris Johnson volt külügyminiszter.

 

Egyelőre Johnson tűnik esélyesebbnek, döntés július 22-e környékén várható.

 

BORÍTÓKÉP: Boris Johnson / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás