Nem lett Bajorország vörösebb, hanem egyszerűen a jobboldali tábor tagolódott. Sőt, a Zöldek sem baloldaliként, hanem jobbos programmal lettek másodikak, de még így is pofára eshetnek.
Vasárnap választott a második legnépesebb és az egyértelműen leggazdagabb német tartomány. Az eddig kormányzó keresztényszociálisok tíz százalékot zuhantak, de hatalomban maradnak. Másodikak lettek a Zöldek, megfeleződtek a szociáldemokraták, és bejutottak a müncheni parlamentbe az AfD-sek és a liberálisok. Mi következik mindebből?
1. Bajorország továbbra is polgári, jobboldali maradt
A jobboldali pártokra, azaz a CSU-ra, az agráriánus Freie Wählerre (Szabad Választók), az AfD-re és a liberálisokra összesen hatvanhárom százalék szavazott, azaz
a bajorok kétharmada jobboldali pártot ikszelt.
Ez gyakorlatilag megegyezik azzal az eredménnyel, amit Edmund Stoiber 2003-ben egymaga ért el a CSU számára. Azaz
nem lett Bajorország vörösebb, hanem egyszerűen a jobboldali tábor tagolódott.
Míg korábban a CSU fedte le a liberális polgárságtól a széljobbig az egész spektrumot, most egyes csoportok önállósodtak. Noha a 444 a Freie Wähler nevű pártot balliberálisnak is nevezte, ki kell őket ábrándítanunk: ez a párt nagyjából annyira ballipsi, amennyire Magyarországon Torgyán József volt az.
Kormánykoalíciót pedig a CSU minden bizonnyal velük fog kötni: politikailag a két párt nagyon közel áll egymáshoz, gyakorlatilag ugyanazon jelszavakkal, ugyanazon rétegeket szolgálják ki, és a két pártnak biztos többsége van a müncheni parlamentben.
2. A CSU továbbra is néppárt maradt
Igaza van Bernd Posseltnek, CSU-s Európa-politikusnak, Habsburg Ottó egykori titkárának, amikor azt nyilatkozta a választások estéjén a müncheni parlamentben az Azonnalinak, hogy a CSU maradt mára Németország egyetlen néppártja.
Igen, valóban az öt évvel ezelőtti negyvenhét százalékról harminchétre zuhant a párt. De ez mi ahhoz képest, hogy a CDU országosan – ha nem vesszük mellé a CSU-t – alig haladja meg a húsz százalékot, a szocdemek pedig lassan stabilan beestek az AfD és a Zöldek mögé?
A CSU ezzel szemben megőrizte vitathatatlan elsőségét Bajorországban,
városban és vidéken – München és Würzburg kivételével – mindenütt a CSU lett a legerősebb párt, a 91 egyéni körzetből 85 körzetet gond nélkül nyert meg,
a müncheni kilencből is azért még mindig négy körzetben a CSU győzött.
A CSU nem azért zuhant be, mert az emberek amúgy elégedetlenek lennének a bajor kormánypárt évtizedes munkájával. Egyszerűen sokan – amint azt az Azonnali által is megszólaltatott járókelők közül mondták – kicsi frissességet akartak, de azért maradtak a jobboldalon.
A CSU-nak azt kell a jövőben eldöntenie, hogy inkább az AfD-hez vándoroltakat akarja-e visszaszerezni egy még menekültellenesebb, Merkel-ellenesebb retorikával, vagy a Zöldekhez átpártolt liberálisabb CSU-sokat. Az AfD kapcsán a CSU-soknak nincs illúziójuk, amint Hans-Peter Friedrich nyilatkozta a Frankfurter Allgemeinének: „amíg Merkel van, nem tudjuk az AfD-seket visszahozni“.
3. A Zöldek az álszent polgárság pártja lettek
És mielőtt balosabb olvasóink örülni kezdenének annak, hogy a Zöldek milyen jó – amúgy még így is a várakozások alatti – eredményt értek el vasárnap, rögtön jelezzük:
a Zöldek nem baloldali pártként lettek másodikak, hanem sikeresen tudták megszólítani a CSU liberálisabb szavazóit.
A Zöldek ma olyan az átlagnál sokkal jómódúbb, tanultabb, városi, fiatal rétegek pártja, akiknek nem a szociális kérdések számítanak – elvégre szociális problémáik nincsenek –, hanem emberi jogi és Európa-blablával akarják kicsit trendinek mutatni magukat.
Latte macchiatto, biozöldség, jógakurzus Dél-Ázsiában, informatikai startup, hétvégi bulizás Barcelonában, aggodalmaskodás Afrika miatt, szavakban, de nem tettekben megnyilvánuló szolidaritás – ez gyakorlatilag a német, de különösképpen a bajor Zöldek profilja.
A Zöldek legnagyobb vágya mára már nem a világjobbítás, mint a hatvannyolcasoknál, hanem az, hogy minél hamarabb – mindegy, kivel és milyen programmal – hatalomra kerüljenek.
E tekintetben azonban a Zöldek, ahogy az FDP tavalyi felállása miatt a szövetségi szinten, most Bajorországban is pofára eshetnek: hiába értek el a kőliberális, nullabaloldali Katharina Schulze vezette bajor Zöldek történelmi eredményt egy alapvetően jobbos programmal és jobbos szavazóbázissal,
a CSU nem fog velük összefogni, azaz maradhatnak továbbra is ellenzékben. Több idejük lesz bio-jógára és buddhista önismereti kurzusokra járni!
Ráadásul a Zöldek jelenlegi szárnyalása lehet csak eseti is.
A mostanihoz hasonló jó eredményeket a Zöldek 2011-ben, a japán fukushimai atomerőmű-katasztrófa után is elértek. A Zöldek szavakban balos, tettekben jobbos polgári szavazói akkor annyira megijedtek egy tőlük több ezer kilométerre történt egyszeri eseménytől, hogy szintén a magasba emelték a pártot, mint most. Most is számos olyan téma van, mint a nyári meleg időjárás vagy egy nyugatnémet erdő kivágása, ami miatt pár alapvetően eddig jobbos széplélek a Zöldek ikszelheti.
4. Nincs baloldal
A Zöldek lehetnek akár hosszú távon néppárt is, és országosan is mérik már őket második helyre. Ettől azonban nem helycsere történt a baloldalon, hanem egyszerűen megszűnt a német baloldali alternatíva.
A Zöldek társelnöke, Robert Habeck, a müncheni eredményvárón az Azonnalinak a pártját többször is liberálisnak, pro-európainak, polgárinak nevezte, és mondott szép dolgokat a jogállam meg az európai egység fontosságáról – de egy szót nem szólt a szociális kérdésekről. Az ő szavazóikat persze ezek nem is nagyon érdeklik.
Németországban azonban vannak szociális problémák, több milliónyian vannak olyan munkahelyzetbe kényszerítve, amely bújtatott munkanélküliség: noha a statisztikában munkavállalóként jelenhetnek meg, de a bérükből nem tudnak megélni. Emellé jönnek a sokszor alacsony nyugdíjak és a mára egy-egy német városban a háztartások bevételeinek harmadát-felét felemésztő lakbérek is.
Az emiatt elégedetlenek milliós tábora amúgy egy baloldali pártnak biztos bázis lehetne.
Csak hát Németországban legkésőbb 2003 óta nincs szociáldemokrácia: egy olyan SPD-t, amely az Agenda2010-zel a világháború utáni német történelem legbrutálisabb neoliberális megszorítását fogadta el, nem lehet balközépnek tekinteni.
Az „elvtársak“ pedig a 2005 óta eltelt tizenhárom évből kilencben nem csináltak mást, mint Merkelt tartották zokszó nélkül hatalomban.
Emlékezetes, hogy a párt tavaly szeptemberben megígérte: soha többé nagykoalíciót. Aztán Merkel első füttyentésére visszament a CDU/CSU alá. Vélhetően azonban hosszútávon az SPD betartja az ígéretét: a mostani számok alapján egy CDU/CSU-SPD-kormánynak se lenne már többsége, azaz tényleg nem lesz már nagykoalíció.
Az SPD Bajorországban gyakorlatilag kispárt lett, a tíz százalékot se érte el. Andrea Nahles pártelnöktől azonban innovatív ellenlépés nem várható. Igaz, késő is lenne.
Akár marad Merkel alatt az SPD, akár hirtelen felindulásból mégis kilép; az SPD története befejeződött.
A valóban baloldali Die Linke azonban még nem elég erős ahhoz, hogy átvegye a helyét. Éppen ezért ma a német baloldal egy erőtlen balos pártból, egy régóta elhunyt szocdem pártból és egy szavakban néha balos, de alapvetően jobbos Zöldekből áll.
5. Merkellel szemben nő az elégedetlenség
Noha Merkellel szemben az SPD-nek kéne a legdühösebbnek lennie, az „elvtársak“ az utolsó percekig kitartanak a kancellár mellett. A Zöldek pedig, noha hivatalosan ellenzéki párt, az utolsó percek után is Merkel mellett fognak maradni, gyakorlatilag Merkel irányvonalához eleve a Zöldek állnak már régóta a legközelebb.
Aki kritikus, az a CSU. Ők be fogják nyújtani a számlát Merkelnek, akit a saját rossz szereplésükért felelőssé tesznek. De a CDU-n belül is növekszik az elégedetlenség:
a frakció nemrég leváltotta a frakció éléről Merkel emberét, Wolfgang Schäuble, CDU-s parlamenti elnök pedig szombaton már úgy nyilatkozott a délnémet közszolgálati rádiónak, az SWR-nek: nem zár ki ki jelentős változásokat.
A CDU-n belüli liberális és konzervatív tábor a decemberi pártkongresszuson feszülhet egymásnak. Akár az sem kizárható, hogy Merkel nem éli túl pártelnökként a kongresszust – ami a kancellárságára is rátenné a végső pontot.
Érdekel, mi történt a bajor választás estéjén?
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
