A székelyek azért, mert a magyar nemzet részét képezik, az oroszok meg azért, mert nincsenek itt száz éve. A vitához még csak hozzá sem szóltak a fideszesek.
A parlament kormánypárti többségű igazságügyi bizottsága olyan határozati javaslatokat fog az Országgyűlés elé terjeszteni, amelyek sem a székelyek, sem az oroszok hivatalos kisebbséggé válását nem támogatják – derült ki a bizottság keddi ülésén.
A szocialista Varga László mind a székely, mind az orosz kezdeményezés estén hangsúlyozta: érzékeny kérdésről van szó, ezért feltétlenül hallgassák meg a kezdeményezők, illetve az MTA szakembereinek az álláspontját is a bizottságban. Javasolta azt is, hogy csak ezt követően döntsenek arról, milyen határozati javaslatot fogadjanak el. Ez a fideszes többséget nem hatotta meg.
Mióta vannak nálunk oroszok?
Míg a székelyek kisebbségként való elismerését kezdeményező Váradi Barna nem jelent meg a bizottság mai ülésén, az oroszokkal kapcsolatos indítványozó, Döbrei István igen, aki fel is szólalt az ügyben.
Igaz, ezt egészen komikus közjáték előzte meg: az ülést levezető kormánypárti Vejkey Imre bizottsági elnök először háromperces időkeretet kívánt biztosítani neki, ám a DK-s Arató Gergely azt javasolta, inkább legyen hat perc, hátha hosszabban fejtené ki álláspontját. Vejkey végül nagylelkűségéről tanúbizonyságot téve négy egész percet biztosított Döbreinek, amit meg is szavazott neki a bizottság.
Döbrei elmondta, az akadémia a kisebbségként való elismerés egyik objektív feltételét kérdőjelezi meg, mégpedig azt hogy valóban száz éve vannak-e oroszok az országban. Ez Döbrei szerint azért különös, mert nagyon sok történésszel, muzeológussal beszéltek, így például tudnak olyan statisztikáról, ami már az 1910-es évben is említ oroszokat. Vagyis
míg nekik ez állítólag sikerült, és csatolták is beadványukhoz.
A DK-s Arató Gergely arról beszélt, szerinte is a legfontosabb kérdés a százéves jelenlét. Emlékeztetett: egy 2006-os, oroszokkal kapcsolatos hasonló kezdeményezéskor az akadémia már jelezte, hogy 1917-18-ban nagy számú orosz hadifogoly maradt Magyarországon. Másrészt a statisztikák kapcsán azért látja nehéznek a helyzetet, mert a monarchia idején a német és a magyar terminológia is eltért egymástól, különböző népcsoportok esetén nem teljesen egyértelműek az elnevezések, ráadásul politikai okai is voltak annak, hogy mely népcsoportokat regisztráltak és melyeket nem.
A kormány most nem harcol az MTA-val
Végül a fideszes többségű bizottság mindkét ügy esetén olyan határozati javaslatot szavazott meg, amely elkaszálná a kezdeményezéseket. Bár a kormány mostanában amúgy harcban áll az MTA-val, mindkét határozati javaslatot az ő indoklásukra hivatkozva alapozta a bizottság. Így
Magyarországon jelenleg tizenhárom törvényben elismert nemzetiség él: a cigányok, a németek, a szlovákok, a horvátok, az ukránok, a románok, a ruszinok, a szerbek, a szlovének, a lengyelek, a görögök, a bolgárok és az örmények. A parlamentben közülük a németek a legaktívabbak.
MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.