A Fideszen belül is volt kétség, hogy jó-e csak a migránsveszélyt sulykolni a kampányban

Szerző: Kulcsár Árpád
2018.08.22. 11:44

Mitől tartottak a Fideszben a választási kampányban és a választás napján? Miért sajnálják még ők is, hogy bénázik az ellenzék? Ezekre is választ adott L. Simon László fideszes parlamenti képviselő egy kolozsvári pódiumbeszélgetésen, ahol Schiffer Andrással vitázott. Hódmezővásárhelytől az EP-választásig kiértékelték, hogy mi volt, és mi lesz.

A Fideszen belül is volt kétség, hogy jó-e csak a migránsveszélyt sulykolni a kampányban

Telt ház várta a kolozsvári magyar főkonzulátuson a magát az erdélyi magyarok magyarországi képviselőjének kikiáltó L. Simon Lászlót és az Erdélyt egyszer viccesen már Magyarországhoz visszacsatoló volt LMP-s Schiffer Andrást. A duó a Kolozsvári Magyar Napok apropóján beszélgetett a javarészt erdélyi közönség előtt kormányról, ellenzékről, múltról, jövőről, hazáról. Sem a moderátortól érkező kellemetlen kérdések, sem a közönség bekiabálásai nem zavarták meg a rendezvényt – kósza telefoncsörgések annál inkább.

A lila ingben fellépő L. Simon László rögtön az elején leszögezte: Schiffer Andrással együtt utaztak Kolozsvárig, és ezalatt már rengeteget beszélgettek, és kiderült, hogy lényegében mindenben egyetértenek, leszámítva a Fidesz-kormány politikájának megítélését. Majd azzal folytatta, hogy mivel ő a Fidesz-listán már eléggé hátul szerepelt, ezért nagyon kellettek április 8-án az erdélyi magyarok voksai ahhoz, hogy ő is bent ülhessen a 2022-ig tartó ciklusban a magyar Országgyűlésben. Így hát magát az erdélyi magyarok magyarországi képviselőjének is tekinti.

Schiffer András szintén belecsapott a lecsóba, igaz, egészen más témában: hogyan jutottunk idáig? Szerinte a '90 utáni fejlődési modell zsákutcába jutott, és ennek az okait kellene először feltárni ahhoz, hogy megértsük, Orbán hogyan jutott el sorozatban a harmadik győzelméhez. Az ellenzéknek azt kellene feltárni, hogy mi a baj azzal a fejlődési modellel, amit Orbán állított, ezután alternatívát kell nyújtani, a harmadik lépés lenne elfogadtatni az országos többséggel a kínált alternatívát.

A Fidesz a választási kampányban átváltozott egy katatón gépezetté, amely folyamatosan ugyanazt sulykolta: a migránsveszélyt. Eközben meg ellenzéki berkekben primitív huzakodás ment a nemlétező hatalomért – summázta Schiffer már az elején, hogy ki mit rontott el.

Biztonság: egy téma, amit a Fidesz sikeresen elvett a szocialistáktól

Schiffer szerint Orbán reagált arra a krízisre, amely a hidegháború utáni világrend megrendülése során keletkezett, ezt Orbán már 2010 előtt észlelte, és ha valaki követte '90 után a kampányokat, akkor levonható néhány fontos tanulság: a magyar emberek számára a biztonság az egyik legfontosabb elem egy választásban. Pont ez jött be a szocialista pártnak is a rendszerváltás után, hogy a létbiztonságot és a jogbiztonságot valamiért a kommunista utódpárthoz kötötték jobban az emberek, ezt végül csak 2006-ban sikerült összetörnie az MSZP-nek.

A migrációs válság nem azért volt mentőkötél Orbánnak, mert lehet rettegtetni a magyarokat, hanem véglegesen megdőlt az a korábbi felállás, hogy a biztonság kérdésében inkább hisznek a szocialistáknak, magyarázta Schiffer.

Aki biztonságot akar, az 2018-ban már úgy látta, hogy a Fidesz hozhatja ezt el számára

– összegezte a most már ismét ügyvédként dolgozó volt LMP-s politikus, aki egyébként már a választás után közvetlenül is arról beszélt az Azonnalinak: nem lepődött meg a Fidesz győzelmén, legfeljebb egy kicsit annak a kétharmados arányán. A mostani beszélgetésen azt mondta: ha az ember szétnézett márciusban, azt látta, hogy már azok a miniszterelnök-jelöltek sem hisznek a győzelmében, akik már árnyékkormányt hirdettek, így azt látták, hogy nincs választási alternatíva.

Hódmezővásárhelytől és az áprilisi magas részvételtől is megijedtek először a Fideszben

L. Simon László szerint nem a kormány viszi zsákutcába az országot, hanem Európa van zsákutcában, és nehéz lesz visszafordulnia, a jövő évi EP-választások ezért is lesznek sorsdöntőek. A választási kampányról azt monda, hogy sokaknak a Fideszben is voltak kételyei azzal a finkelsteini tézissel kapcsolatban, hogy a kampány nem értelmiségi műfaj. (A tavaly elhunyt Arthur Finkelstein többek közt a Fidesz kampánytanácsadója is volt.)

A Fideszen belül is volt némi kétség azzal kapcsolatban, hogy lehet-e ilyen kampánnyal választást nyerni, és voltak, akikben felmerült, hogy nem kellene esetleg eredménykommunikációt folytatni. L. Simon szerint ezen a téren is lett volna miről beszélni.

„A választás napján, amikor láttam, hogy nagyon magas a részvételi arány – már délután öt órakor hetvenhárom százalékos a körzetemben –mondtam a feleségemnek, hogy itt még bajok lehetnek. Egyáltalán nem tudtuk, mire számíthatunk”

– emlékezett vissza a választás napjára L. Simon. 

A hódmezővásárhelyi választási fiaskó a Fidesz-frakcióban is némi riadalmat keltett, főleg azért, mert rosszul mérték fel az okait, és megijedtek attól, hogy általános modell lehet az ottani. 

„Nem vettük észre, hogy ez Lázárról, és az ő politikai megítéléséről szólt: ezt jól mutatja az az este, amikor kijött az eredmény.” L. Simon felidézte a hódmezővásárhelyi fideszesek esti sajtótájékoztatóját: a vesztes polgármester mondott három mondatot, aztán Lázár János átvette a szót, és komplett beszédet tartott. A kampányban is mindig Lázárt állították be Márki-Zay ellenfeleként a különböző lapok, és „ha megkérdem önöktől, ki volt a Fidesz jelöltje a polgármester-választáson, bizonyára sokan bajban lennének” – értékelt L. Simon. 

L. Simon is látja, hogy elfordult a Fidesztől az értelmiség

L. Simon úgy számol, hogy 800-850 ezer új szavazót szereztek áprilisban, hiszen bár átlagosan elfordult körülbelül 200 ezer ember tőlük, méghozzá az urbánus, magas iskolázottságú emberek közül, de sokat nyertek az alacsonyabban képzettek körében.

A Fidesz sikere és jó kampánya annak is köszönhető, hogy nem volt semmilyen belső ellentét kiteregetve a nyilvánosság előtt, holott mint minden politikai közösségben, az övékében is voltak viták – mondta L. Simon azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék a választás előtt végig saját magával foglalkozott.

L. Simont egyébként aggasztja az, hogy ennyire nincs ellenzéke a Fidesznek, és hogy az ellenzéki politizálás helyét átvette néhány, szerinte elsősorban külföldről támogatott sajtótermék.

Mint mondta, egy jó ellenzék jobb munkára sarkallná a kormánypártot, mert mindig van min javítani.

Felülalkotmányozzák, és kész

Schiffer szerint a miniszterelnök a szavazóköri elemzésekből megértett valamit. Mivel a Fidesz érzékeny veszteségeket szenvedett a városi polgárság köreiben, ezért történik mostanában kommunikáció szintjén a „kereszténydemokráciára” való áttérés az illiberális szó helyett.

Ez egy apró korrekciót jelent az elvesztett szavazók felé, és a személyi változásokban is ez a korrekció tükröződik. „Az illiberálisozás egy marhaság volt, de 2010 óta szisztematikusan leépül a jogállam, és centralizált állam épül ki. Érteni vélem az indokokat, mert korábban a hatalmi ágak folyamatosan egymást blokkolták, és valóban sokszor partikuláris érdekek írtak felül megszavazott kormányzati programokat. A kormányzati hatalom sokszor tolta át az alkotmánybírósághoz a felelősséget”  – mondta Schiffer.

Az orbáni hatalomkoncepció Schiffer szerint az, hogy ha van egy, az emberek által megválasztott politikai erő, akkor ne legyenek gátló tényezők, amelyek az emberek által megszavazott programot megcsáklyázzák. Csak az a probléma ezzel, hogy így Orbán a fékek és ellensúlyok rendszerét kiiktatja, kiüríti az alkotmányos kereteket.

Orbán fejében akkor erős a kormányzás, ha nincsenek gátló tényezők, holott az alkotmányos demokrácia arról szól, hogy a parlament egészének hatalma sem lehet korlátlan.

Magyarországon még a Fidesz által létrehozott alaptörvény szabályai sem kötik a többséget, ha ebbe ütközik egy miniszterelnöki akarat, akkor felülalkotmányozzák, és kész – mondta Schiffer. 

L. Simon: nem üresítettük ki az alkotmányosságot, hanem változnak az alkotmányos keretek

L. Simon erre úgy vágott vissza: nem igaz, hogy kiüresítették volna az alkotmányos kereteket, de azt el lehet mondani, hogy változtak ezek a keretek. A közönség több helyen felcsendülő nevetéssel jutalmazta ezt a replikát. Mindez legitim, törvényes alkotmányozási folyamat következtében történt – folytatta L. Simon. A magyar társadalom nem érdektelen a törvényes berendezkedést illetően, ha pedig ezt elfogadjuk, akkor

a kétharmados legitimáció azt mutatja, hogy az alkotmányos keretek változása a választópolgárok többségének szándékával nem ellentétes.

A biztonság a magyarok számára érték, de a szabadság is, és ha korlátozná a politikai erő ezeket, akkor megszólalna a magyaroknál a vészcsengő, és súlyos következményei lennének – mondta a képviselő.

Visszatérjünk az alapító atyák Európájához, vagy forgassuk ki a sarkaiból Európát?

A beszélgetés végén eltérően ítélték meg a felek az közelgő európai parlamenti választások jelentőségét. L. Simon stratégiai választásnak tartja, elmondása szerint a Fidesznek ez lesz a legfontosabb EP-választás az eddigiek közül, hiszen most érzik leginkább, hogy valós tétje lenne az életükre nézve, itt és most ugyanis Európa sorsa a tét.

Schiffer sem becsüli alá a 2019-es EP-választás jelentőségét, de szerinte akkor lenne igazi tétje, ha lennének az Európai Parlamentnek érdemi hatáskörei. Ő a radikális baloldali pártok előretörését és a neoliberális erők – a Fideszt is sorai között tudó Európai Néppártot, a szocdem S&D és a liberális ALDE pártokat érti ezalatt – visszaszorulását reméli.

„A tőke Európája helyett az emberek Európájára, a kétsebességes Európa helyett közös Európára van szükség, amiben

a kérdés, hogy felzárkózhat-e a kelet a centrumhoz. A sarkaiból kellene kiforgatni a mostani EU-t, lépéseket kell tenni a bérunió felé,

hiszen az Unió úgy van összerakva, mint egy nagyjából azonos fejlettségi fokon álló nemzetek közössége – mondta Schiffer.

L. Simon elmondta: a Fidesz a mainstream, a Néppárt része, de ugyanakkor elitellenes is. „Az a kérdés, hogy el fogunk-e vinni több embert szavazni, mint a németek. Ha igen, az akkor bizonyíték lesz arra, hogy Európa fontos nekünk.”

Soha fel nem merült, hogy Magyarország elhagyja az Unió közösségét, hanem „vissza akarunk térni az alapító atyák szellemiségéhez” – bizonygatta L. Simon pártja EU iránti elkötelezettségét. Schiffer erre annyit válaszolt: „Isten ments, hogy visszatérjünk”, pont, hogy új alapokra kellene helyezni az európai integrációt.

FOTÓK: Bakodi Péter / Azonnali

Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek