+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. augusztus 6. hétfő, 15:16
Huszonhárom évvel ezelőtt foglalta vissza a valóban viharos gyorsaságú Vihar (Oluja) akció keretében a tuđmani Horvátország az 1991-ben levált szerb többségű szakadár területeket. A Krajinai Szerb Köztársaság vége Horvátországban nemzeti ünnep. Ami azonban egyik oldalról „honvédő háborúnak“ látszik, az máshonnan nézve kitelepítés, etnikai tisztogatás.
Az augusztus ötödikei ünnepet menetrendszerűen kísérik a Zágráb és Belgrád közötti beszólogatások – kis izgalom a balkáni uborkaszezonban.

 

Andrej Plenković horvát konzervatív kormányfő a vasárnapi ünnepségek elött békülékeny hangot akart megütni: ugyan kijelentette, hogy „számunkra kétségtelen, ki volt az agresszor“, Zágráb a „történelmi igazság“ mellett leginkább békét akar Szerbiával. 

 

Aleksandar Vučić szerb elnök viszont éppen más igazságot lát. Szombaton Irineja ortodox pátriárkával közösen emlékezett meg az elüldözött szerbekről – Szerbiában az Emlékezés Napjának hívják a horvátok győzelmét. Vučić keményen neki is ment a horvátoknak. Szerinte ma Szerbia erős, ezért „sehol és semmiféle Vihar-akció nem lehet“ a szerbek ellen.

 

Vučić a horvátok győzelmét a holokauszthoz hasonlította: „Hitler zsidók nélküli világot akart, Horvátország meg szerbek nélkülit.”

 

Vučić megdöbbentő szavai Plenkovićnál is kiverték a biztosìtékot: „ami sok, az sok“, a horvát kormányfő bocsánatkérést vár el Belgrádtól. 

 

Mi volt ez az Oluja, amire a mai napig eltérően emlékezik Zágráb és Belgrád?

 

1991-ben a horvát függetlenség hírére a szerb többségű területek, noha Franjo Tuđman széles kisebbségi jogokat ígért az új állam szerb lakosainak, kikiáltották önállóságukat. A Krajinai Szerb Köztársaság 1991 és 1995 között a miloševići Jugoszlávia bábállama volt. Tuđman horvát hadserege elsősorban az északi baranyai és szlavóniai térség visszafoglalásáért harcolt, Krajina megtámadására csak 1995 nyarán érezte magát erősnek az új horvát állam.

 

Májusra fejeződött be Szlavónia megszerzése. Augusztus 4-én indult a Vihar-akció, amelynek keretében augusztus ötödikén bevették az Ante Gotovina vezette horvát csapatok Krajina fővárosát, a horvát történelemben királykoronázó városként ismert Knint. Augusztus hetedikére pedig be is fejeződtek a harcok – Franjo Tuđman helyreállította a horvát állam egységét.

 

A háborús áldozatok mellett, amelyek száma az akció viharos gyorsasága miatt alacsony, a szerb nyelvű civil lakosság több mint 200 ezer embert vesztett. Ennyien kényszerültek elhagyni Horvátországot.

 

Zágráb a mai napig nem hajlandó etnikai tisztogatásról beszélni. A számok azonban egyértelműek.

 

Miközben 1991-ben, a függetlenség kikiáltásakor több mint félmillió szerb élt délnyugati szomszédunknál, ami a lakosság 12 százalékát jelentette, ma a horvátországi szerbek száma a kétszázezret sem éri el, a lakosság négy százaléka szerb. Zágráb szerint a csökkenés a főleg szabad döntésen nyugvó kivándorlással függ össze. Belgrád viszont – mint idén is – holokausztot emleget. Az is tény persze, hogy 1995 előtt pedig a krajinai szerb vezetés űzött el kétszázezer horvátot a területről. A többségük – ellentétben az 1995-ben elmenekült szerbekkel – mára visszatért.

 

A zágrábi Helsinki Bizottság a szerb civil áldozatok számát 677-re teszi, ennyi civilt ölhettek meg horvát katonák. Mind Hágában az Ante Gotovina elleni per, mind az egyetlen horvátországi per a civil lakosság elleni gyilkosságok miatt végül felmentéssel végződött.

 

A horvátországi szerbek parlamenti képviselője, Milorad Pupovac professzor idén is az elmaradt kártérítésekre, jóvátételre emlékeztetett – meg arra, hogy huszonhárom éve vége a háborúnak, ezért a szavak szintjén is ideje lenne a békének. 

 

A vasárnapi központi megemlékezéseket Slunj városában azonban idén is a szélsőjobboldali Thompson zárta szerbellenes dalokkal. A tízezer fős tömegben többen is a nácibarát második világháborús horvát bábállam jelképeit árulták és viselték. Miközben Slunjban a polgármester beszéde alatt, amiben a politikus az antifasizmus fontosságát kérdőjelezte meg, az usztasák köszönését (Za dom sprembi, azaz: A hazáért készen) skandálták többen is. Kninben, az ottani ünnepségeken, a rendőrség kiemelte az usztasa-szimpatizánsokat a tömegből. 

 

Fotó: Balogh Ákos Gergely, Újvidék

 

A szerbiai közéletben is téma volt az Oluja évfordulója

 

A szombati szerb megemlékezésen a tuđmani politikát bírálták az állami és egyházi vezetők. Čedomir Jovanović, az ellenzéki liberális demokraták elnöke szerint viszont a szerbek elűzésért nem csak a szomszédos államok, de maga Szerbia is felelős. A politikus úgy véli, hogy

 

nem egyik vagy másik nemzetet, hanem a bármelyik nemzetnél fellelhető nacionalizmust kell elítélni. A szerb ellenzéki Jovanović azonban felettébb egyedül van ebbéli véleményével.

 

Belgrád Vučić holokausztozó beszéde mellett olyannyira beleállt a nacionalizmusba, hogy Szerbia izraeli nagykövete még a zsidó államot is bírálta hivatalosan, amiért három izraeli gép és pilóta is részt vett a vasárnapi knini katonai parádén. A nagykövet arra figyelmeztette Izraelt, hogy amit a horvátok ünnepelnek, „az nekünk [szerbeknek] pogrom volt“.

 

Efraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ részéről is bírálta az izraeli részvételt a horvát katonai parádén. Izrael állam azonban jelezte, hogy nem politikai okból voltak jelen, hanem mert Horvátország nemrég vásárolt izraeli vadászgépeket. 

 

A horvátországi szerb kisebbség hivatalos megemlékezése a Knin melletti Mokro Poljében volt, ahol a horvát hadsereg által megölt tíz szerb civilnek avattak emléktáblát. 

 

CÍMLAPFOTÓ: Slobodna Dalmacija

MÁSODIK FOTÓ: Balogh Ákos Gergely / Újvidék főtere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Van, aki szereti, van, aki utálja
és titkolja, van, akinek pedig egyáltalán nincs, mi az? Hát
a harmadik név! Töltsd ki te is
a politikusi név-kvízünket!

Seehofer napjai meg vannak számlálva a kudarcos bajor tartományi választások után.

Varsóban magasan verte a polgári-liberális koalíció által támogatott Rafał Trzaskowski a PiS jelöltjét. A nyugat az ellenzéké, a kelet a PiS-é.

Nem először inspirálja a Fidesz a német széljobb pártot.

Rovarok ezreit fogják elengedni az afrikai Burkina Fasóban.

A hét kérdése

A Fidesz nagyon gyorsan lezavarta a kérdést, de mi a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk a hét kérdésében.

Azért ide elnéznénk

A death metál banda október 23-án érkezik Magyarországra. Vendég: Hypocrisy, The Spirit.

A válasz igen, és október 24-én be is mutatnak egy ilyen személyt. Budapesten!

Egy október 25-i rendezvény, amin nem mond beszédet Juncker Marxról :(((

Magyarországon tényleg egymillió alkoholbeteg él?
Ezt is megtudhatod október
25-én a Nyitott Műhelyben.

LMP-s, momentumos és jobbikos ifipolitikus beszéli ki az ambícióit. Október 31-én.

Ezt is szerettétek

Az Azonnali Münchenben merült alá a CSU szavazóinak, főleg: törzsgárdájának lelkivilágába. Videóriport a sörcsarnokból!

A bonyolult okfejtések helyett csak egy kis nyál kell hozzá.

De mégis mit nem sikerült eltanulni a magyar miniszterelnöktől? Az Azonnali Varsóban járt utána mindennek!

Twitter megosztás Google+ megosztás