+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. augusztus 6. hétfő, 15:16
Huszonhárom évvel ezelőtt foglalta vissza a valóban viharos gyorsaságú Vihar (Oluja) akció keretében a tuđmani Horvátország az 1991-ben levált szerb többségű szakadár területeket. A Krajinai Szerb Köztársaság vége Horvátországban nemzeti ünnep. Ami azonban egyik oldalról „honvédő háborúnak“ látszik, az máshonnan nézve kitelepítés, etnikai tisztogatás.
Az augusztus ötödikei ünnepet menetrendszerűen kísérik a Zágráb és Belgrád közötti beszólogatások – kis izgalom a balkáni uborkaszezonban.

 

Andrej Plenković horvát konzervatív kormányfő a vasárnapi ünnepségek elött békülékeny hangot akart megütni: ugyan kijelentette, hogy „számunkra kétségtelen, ki volt az agresszor“, Zágráb a „történelmi igazság“ mellett leginkább békét akar Szerbiával. 

 

Aleksandar Vučić szerb elnök viszont éppen más igazságot lát. Szombaton Irineja ortodox pátriárkával közösen emlékezett meg az elüldözött szerbekről – Szerbiában az Emlékezés Napjának hívják a horvátok győzelmét. Vučić keményen neki is ment a horvátoknak. Szerinte ma Szerbia erős, ezért „sehol és semmiféle Vihar-akció nem lehet“ a szerbek ellen.

 

Vučić a horvátok győzelmét a holokauszthoz hasonlította: „Hitler zsidók nélküli világot akart, Horvátország meg szerbek nélkülit.”

 

Vučić megdöbbentő szavai Plenkovićnál is kiverték a biztosìtékot: „ami sok, az sok“, a horvát kormányfő bocsánatkérést vár el Belgrádtól. 

 

Mi volt ez az Oluja, amire a mai napig eltérően emlékezik Zágráb és Belgrád?

 

1991-ben a horvát függetlenség hírére a szerb többségű területek, noha Franjo Tuđman széles kisebbségi jogokat ígért az új állam szerb lakosainak, kikiáltották önállóságukat. A Krajinai Szerb Köztársaság 1991 és 1995 között a miloševići Jugoszlávia bábállama volt. Tuđman horvát hadserege elsősorban az északi baranyai és szlavóniai térség visszafoglalásáért harcolt, Krajina megtámadására csak 1995 nyarán érezte magát erősnek az új horvát állam.

 

Májusra fejeződött be Szlavónia megszerzése. Augusztus 4-én indult a Vihar-akció, amelynek keretében augusztus ötödikén bevették az Ante Gotovina vezette horvát csapatok Krajina fővárosát, a horvát történelemben királykoronázó városként ismert Knint. Augusztus hetedikére pedig be is fejeződtek a harcok – Franjo Tuđman helyreállította a horvát állam egységét.

 

A háborús áldozatok mellett, amelyek száma az akció viharos gyorsasága miatt alacsony, a szerb nyelvű civil lakosság több mint 200 ezer embert vesztett. Ennyien kényszerültek elhagyni Horvátországot.

 

Zágráb a mai napig nem hajlandó etnikai tisztogatásról beszélni. A számok azonban egyértelműek.

 

Miközben 1991-ben, a függetlenség kikiáltásakor több mint félmillió szerb élt délnyugati szomszédunknál, ami a lakosság 12 százalékát jelentette, ma a horvátországi szerbek száma a kétszázezret sem éri el, a lakosság négy százaléka szerb. Zágráb szerint a csökkenés a főleg szabad döntésen nyugvó kivándorlással függ össze. Belgrád viszont – mint idén is – holokausztot emleget. Az is tény persze, hogy 1995 előtt pedig a krajinai szerb vezetés űzött el kétszázezer horvátot a területről. A többségük – ellentétben az 1995-ben elmenekült szerbekkel – mára visszatért.

 

A zágrábi Helsinki Bizottság a szerb civil áldozatok számát 677-re teszi, ennyi civilt ölhettek meg horvát katonák. Mind Hágában az Ante Gotovina elleni per, mind az egyetlen horvátországi per a civil lakosság elleni gyilkosságok miatt végül felmentéssel végződött.

 

A horvátországi szerbek parlamenti képviselője, Milorad Pupovac professzor idén is az elmaradt kártérítésekre, jóvátételre emlékeztetett – meg arra, hogy huszonhárom éve vége a háborúnak, ezért a szavak szintjén is ideje lenne a békének. 

 

A vasárnapi központi megemlékezéseket Slunj városában azonban idén is a szélsőjobboldali Thompson zárta szerbellenes dalokkal. A tízezer fős tömegben többen is a nácibarát második világháborús horvát bábállam jelképeit árulták és viselték. Miközben Slunjban a polgármester beszéde alatt, amiben a politikus az antifasizmus fontosságát kérdőjelezte meg, az usztasák köszönését (Za dom sprembi, azaz: A hazáért készen) skandálták többen is. Kninben, az ottani ünnepségeken, a rendőrség kiemelte az usztasa-szimpatizánsokat a tömegből. 

 

Fotó: Balogh Ákos Gergely, Újvidék

 

A szerbiai közéletben is téma volt az Oluja évfordulója

 

A szombati szerb megemlékezésen a tuđmani politikát bírálták az állami és egyházi vezetők. Čedomir Jovanović, az ellenzéki liberális demokraták elnöke szerint viszont a szerbek elűzésért nem csak a szomszédos államok, de maga Szerbia is felelős. A politikus úgy véli, hogy

 

nem egyik vagy másik nemzetet, hanem a bármelyik nemzetnél fellelhető nacionalizmust kell elítélni. A szerb ellenzéki Jovanović azonban felettébb egyedül van ebbéli véleményével.

 

Belgrád Vučić holokausztozó beszéde mellett olyannyira beleállt a nacionalizmusba, hogy Szerbia izraeli nagykövete még a zsidó államot is bírálta hivatalosan, amiért három izraeli gép és pilóta is részt vett a vasárnapi knini katonai parádén. A nagykövet arra figyelmeztette Izraelt, hogy amit a horvátok ünnepelnek, „az nekünk [szerbeknek] pogrom volt“.

 

Efraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ részéről is bírálta az izraeli részvételt a horvát katonai parádén. Izrael állam azonban jelezte, hogy nem politikai okból voltak jelen, hanem mert Horvátország nemrég vásárolt izraeli vadászgépeket. 

 

A horvátországi szerb kisebbség hivatalos megemlékezése a Knin melletti Mokro Poljében volt, ahol a horvát hadsereg által megölt tíz szerb civilnek avattak emléktáblát. 

 

CÍMLAPFOTÓ: Slobodna Dalmacija

MÁSODIK FOTÓ: Balogh Ákos Gergely / Újvidék főtere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kifürkészhetetlen utak ezek: miközben egykori párttársa épp életre hívta a Magyar Gárda utódját, Vona még a hiphopos mutogatást is imitálja kicsit.

Persze akkor, ha nem variáltak kicsit a jegyfoglalásokkal, de így is tény: a stadionépítési láz első hullámában átadott Nagyerdei Stadionnak az egyötödét használják csak átlagban.

Az euroszkeptikus politikus fényűző életének hátterét egy öttagú bizottság vizsgálja. Úgy panaszkodott szegénységére, hogy London legmenőbb negyedén fizettek neki lakást.

Vajon idén is lehal a valasztas.hu a szavazás napján? Lesznek kígyózó sorok az urnák előtt? És egyáltalán mennyibe kerül lebonyolítani az EP-választást? Az Azonnalinak a Nemzeti Választási Iroda válaszolt!

A szombaton még Strache mögött álló külügyminiszter, akinek az esküvőjén Putyin is ott volt, végül inkább maradna a Kurz-kormányban. A többi FPÖ-s miniszteren kívül Strache felesége is távozik.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Kötter Tamás a magyar Houellebecq szeretne lenni, május 21-én mutatja be új könyvét: Nem kijárat.

Kiosztjuk az Azonnali novellapályázatának díjait, és persze lesz egy jó beszélgetés is május 22-én az Aurórában.

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

Ezt is szerettétek

MSZP? Fidesz? LMP? Momentum? Mi Hazánk? Ha még nem tudod, kire szavazz a május 26-i EP-választáson, akkor a Vokskabin neked szól.

Milyen érzés jobbikosként szeretni az Uniót? Milyen rádió megy a kocsiban? És hogy jön ide Rogán Cecília? Ez, és még sok minden kiderül. Videó!

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Míg hosszú ideig Magyarország és a Fidesz volt a német uniópártok első számú partnere, a figyelem egyre inkább Zágráb felé fordul. Elmondjuk, miért.

Twitter megosztás Google+ megosztás