+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Techet Péter
2018. augusztus 6. hétfő, 15:16
Huszonhárom évvel ezelőtt foglalta vissza a valóban viharos gyorsaságú Vihar (Oluja) akció keretében a tuđmani Horvátország az 1991-ben levált szerb többségű szakadár területeket. A Krajinai Szerb Köztársaság vége Horvátországban nemzeti ünnep. Ami azonban egyik oldalról „honvédő háborúnak“ látszik, az máshonnan nézve kitelepítés, etnikai tisztogatás.
Az augusztus ötödikei ünnepet menetrendszerűen kísérik a Zágráb és Belgrád közötti beszólogatások – kis izgalom a balkáni uborkaszezonban.

 

Andrej Plenković horvát konzervatív kormányfő a vasárnapi ünnepségek elött békülékeny hangot akart megütni: ugyan kijelentette, hogy „számunkra kétségtelen, ki volt az agresszor“, Zágráb a „történelmi igazság“ mellett leginkább békét akar Szerbiával. 

 

Aleksandar Vučić szerb elnök viszont éppen más igazságot lát. Szombaton Irineja ortodox pátriárkával közösen emlékezett meg az elüldözött szerbekről – Szerbiában az Emlékezés Napjának hívják a horvátok győzelmét. Vučić keményen neki is ment a horvátoknak. Szerinte ma Szerbia erős, ezért „sehol és semmiféle Vihar-akció nem lehet“ a szerbek ellen.

 

Vučić a horvátok győzelmét a holokauszthoz hasonlította: „Hitler zsidók nélküli világot akart, Horvátország meg szerbek nélkülit.”

 

Vučić megdöbbentő szavai Plenkovićnál is kiverték a biztosìtékot: „ami sok, az sok“, a horvát kormányfő bocsánatkérést vár el Belgrádtól. 

 

Mi volt ez az Oluja, amire a mai napig eltérően emlékezik Zágráb és Belgrád?

 

1991-ben a horvát függetlenség hírére a szerb többségű területek, noha Franjo Tuđman széles kisebbségi jogokat ígért az új állam szerb lakosainak, kikiáltották önállóságukat. A Krajinai Szerb Köztársaság 1991 és 1995 között a miloševići Jugoszlávia bábállama volt. Tuđman horvát hadserege elsősorban az északi baranyai és szlavóniai térség visszafoglalásáért harcolt, Krajina megtámadására csak 1995 nyarán érezte magát erősnek az új horvát állam.

 

Májusra fejeződött be Szlavónia megszerzése. Augusztus 4-én indult a Vihar-akció, amelynek keretében augusztus ötödikén bevették az Ante Gotovina vezette horvát csapatok Krajina fővárosát, a horvát történelemben királykoronázó városként ismert Knint. Augusztus hetedikére pedig be is fejeződtek a harcok – Franjo Tuđman helyreállította a horvát állam egységét.

 

A háborús áldozatok mellett, amelyek száma az akció viharos gyorsasága miatt alacsony, a szerb nyelvű civil lakosság több mint 200 ezer embert vesztett. Ennyien kényszerültek elhagyni Horvátországot.

 

Zágráb a mai napig nem hajlandó etnikai tisztogatásról beszélni. A számok azonban egyértelműek.

 

Miközben 1991-ben, a függetlenség kikiáltásakor több mint félmillió szerb élt délnyugati szomszédunknál, ami a lakosság 12 százalékát jelentette, ma a horvátországi szerbek száma a kétszázezret sem éri el, a lakosság négy százaléka szerb. Zágráb szerint a csökkenés a főleg szabad döntésen nyugvó kivándorlással függ össze. Belgrád viszont – mint idén is – holokausztot emleget. Az is tény persze, hogy 1995 előtt pedig a krajinai szerb vezetés űzött el kétszázezer horvátot a területről. A többségük – ellentétben az 1995-ben elmenekült szerbekkel – mára visszatért.

 

A zágrábi Helsinki Bizottság a szerb civil áldozatok számát 677-re teszi, ennyi civilt ölhettek meg horvát katonák. Mind Hágában az Ante Gotovina elleni per, mind az egyetlen horvátországi per a civil lakosság elleni gyilkosságok miatt végül felmentéssel végződött.

 

A horvátországi szerbek parlamenti képviselője, Milorad Pupovac professzor idén is az elmaradt kártérítésekre, jóvátételre emlékeztetett – meg arra, hogy huszonhárom éve vége a háborúnak, ezért a szavak szintjén is ideje lenne a békének. 

 

A vasárnapi központi megemlékezéseket Slunj városában azonban idén is a szélsőjobboldali Thompson zárta szerbellenes dalokkal. A tízezer fős tömegben többen is a nácibarát második világháborús horvát bábállam jelképeit árulták és viselték. Miközben Slunjban a polgármester beszéde alatt, amiben a politikus az antifasizmus fontosságát kérdőjelezte meg, az usztasák köszönését (Za dom sprembi, azaz: A hazáért készen) skandálták többen is. Kninben, az ottani ünnepségeken, a rendőrség kiemelte az usztasa-szimpatizánsokat a tömegből. 

 

Fotó: Balogh Ákos Gergely, Újvidék

 

A szerbiai közéletben is téma volt az Oluja évfordulója

 

A szombati szerb megemlékezésen a tuđmani politikát bírálták az állami és egyházi vezetők. Čedomir Jovanović, az ellenzéki liberális demokraták elnöke szerint viszont a szerbek elűzésért nem csak a szomszédos államok, de maga Szerbia is felelős. A politikus úgy véli, hogy

 

nem egyik vagy másik nemzetet, hanem a bármelyik nemzetnél fellelhető nacionalizmust kell elítélni. A szerb ellenzéki Jovanović azonban felettébb egyedül van ebbéli véleményével.

 

Belgrád Vučić holokausztozó beszéde mellett olyannyira beleállt a nacionalizmusba, hogy Szerbia izraeli nagykövete még a zsidó államot is bírálta hivatalosan, amiért három izraeli gép és pilóta is részt vett a vasárnapi knini katonai parádén. A nagykövet arra figyelmeztette Izraelt, hogy amit a horvátok ünnepelnek, „az nekünk [szerbeknek] pogrom volt“.

 

Efraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ részéről is bírálta az izraeli részvételt a horvát katonai parádén. Izrael állam azonban jelezte, hogy nem politikai okból voltak jelen, hanem mert Horvátország nemrég vásárolt izraeli vadászgépeket. 

 

A horvátországi szerb kisebbség hivatalos megemlékezése a Knin melletti Mokro Poljében volt, ahol a horvát hadsereg által megölt tíz szerb civilnek avattak emléktáblát. 

 

CÍMLAPFOTÓ: Slobodna Dalmacija

MÁSODIK FOTÓ: Balogh Ákos Gergely / Újvidék főtere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Francia kollégájához látogatott az orosz elnök: a két vezető oda-odaszúrt egymásnak, Putyin a sárgamellényes tüntetések miatt kritizálta Macront.

Most éppen „bébi-Trumpnak” nevezte az olasz belügyminisztert az amerikai filmsztár. Meg odaszúrt egyet többek között a magyar kormánynak is.

Jeremy Corbyn bizalmatlansági indítványt fontolgat a kormány ellen, és burkoltan egy újabb brexit-népszavazást is
kilátásba helyezett.

Liu Yifei elég meglepő véleményt fogalmazott meg arról, kik mellé áll erkölcsileg a hetek óta tartó brutális tüntetéssorozatban.

A lengyel katolikusokkal is állandóan háborúzó Nergal nem mérte fel igazán, milyen helyre akar bemenni edzeni kicsit, ezért amikor kiderült, hogy nem követi Jézust, hazaküldték.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

A lassú élet ideálja mentén alkotó értékteremtők bemutatkozása a Balaton-felvidéken augusztus 18-án.

Ha a tűzijáték helyett inkább angol metalcore-ra csapatnád, augusztus 20-án a Dürerben a helyed. Vendég: Inhale Me.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás