+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 6. hétfő, 10:05
Andrej Plenković biztos győzelme, az újbaloldal történelmi sikere és a liberálisok bejutása Horvátországban még élesebben mutatja, mennyire távol van a szomszédos Szerbia Európától. Magyarország viszont Szerbiához van közel.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Most szombaton volt kilenc éve, hogy elhunyt Habsburg Ottó, osztrák és magyar trónörökös. Tőle származik a mondás:

 

„minél inkább kitoljuk Európa határait keletre, annál biztosabb a közepe”.

 

Habsburg Ottó főleg az oroszokkal szemben akarta levédeni Európát, ő ugyanis az 1990-es években is – amikor Moszkva még földön feküdt – pontosan tudta: az oroszok erőre fognak még kapni. Ezen okból állt oda nagyon határozottan a horvátok és bosnyákok mellé a szétbomló Jugoszláviában, ezen népeket – katolicizmusuk és muzulmánságuk miatt – ugyanis megbízható szövetségesnek tartotta az ortodox veszéllyel szemben.

 

Noha én a jugoszlavizmusnak abban az értelemben, hogy egy szupranacionalista nézet, nem vagyok ab ovo ellensége, de ilyen, kulturálisan is magyarázható különbségek mellett érthető, miért jobb, hogy Horvátország ma önálló ország – elvégre ekként tudott igazán rácsatlakozni Európára. Persze az sem véletlen, hogy amúgy a jugoszlavizmus eszméje is 19. századi horvát – és nem szerb – értelmiségiek között született meg.

 

Ha valaki még egy bizonyítékot akar arra, hogy miért nem csupán horvát beképzeltség, kultúrrasszizmus, amikor magukat elhatárolják „a balkáni” Szerbiától,

 

elég egy pillantást vetni a horvát választásokra – és összevetni a két héttel ezelőtti szerbiaival.

 

+ Miközben Horvátországban az a mérsékelt jobbközép Andrej Plenković tudta megtartani a kormányfői posztot, aki már európai parlamenti képviselőként is kivívta Moszkva ellenszenvét – elvégre nagyon határozottan támogatta Ukrajna euroatlanti integrációját –, Szerbiában a Kína- és Moszkva-barát Aleksandar Vučić pártja maradt hatalmon.

 

+ Miközben Horvátországban lezajlott egy teljesen normális, sokrésztvevős, a politikai ideológiákat a szélbaltól a liberálisokon át a széljobbig lefedő, nyílt és szabad verseny, Szerbiában a valódi ellenzéknek más eszköze, mint a bojkott, nem maradt Vučićtyal szemben.

 

+ Miközben Horvátországban gyakorlatilag valamennyi párt – még a szélsőjobboldali, de amúgy euroatlantista és szabadpiacpárti Miroslav Škoro is – teljességgel megfeleltethető bármilyen nyugat-európai ország pártjával, Szerbiában a hatalmon lévő oligarchiának, amelyet ideológiailag ugyanolyan nehéz elhelyezni, mint a magyar maffiaállampártot, a Fideszt, csak odakozmált balliberálisokból és őszintén moszkovita klerikálnacionalistákból álló ellenzéke van.

 

+ Miközben Szerbiában a városokban is tarolt Vučić, Horvátországban igazi politikai pluralizmus van, ráadásul szintén nyugati tendenciákhoz hasonlóan a fővárosban nagyon jól szerepelt az újbaloldali és zöld pártok koalíciója.

 

De miközben a magyar kormánypropaganda két hete Vučićnak ugyanúgy örült, mint most Plenkovićnak, mintha egyrészről a két politikus hasonló lenne, másrészről egyaránt közel állna a budapesti rezsimhez, azt is látni kell, hogy a magyarországi folyamatok sokkal inkább hasonlítanak a szerbiaikhoz.

 

+ Miközben Horvátországban a kormányfő nem Moszkva, de még csak nem is a visegrádiak, hanem teljes arccal a nyugat-európaiak felé néz, Budapest orosz geopolitikai érdekeket szolgál és kuruckodva hepciáskodik.

 

+ Miközben Horvátországban sajtószabadság, médiapluralizmus, a kormánnyal is kritikus közszolgálati média van, addig Magyarországon egy állami hirdetések célzott megjelenítésével torzított piac és egy kizárólag pártpropagandát sugárzó állami média.

 

+ Miközben Horvátországban a szélsőjobboldali kultúrharc egy ellenzékbe szorult középpárt programja csak, ennek képviselőjét maga Plenković penderítette ki még egykoron a jobbközép kormánypártból, addig Magyarországon ez lett a hivatalos állami ideológia.

 

Davor Gjenero horvát politikai elemző úgy foglalta össze a választási eredményt, hogy Horvátországban a jobbközép dominál, „az orosz pénzből finanszírozott jobboldal marginális” marardt. Magyarországon viszont nem hogy ez utóbbi dominál, de más jobboldal jelenleg nincs is.

 

Újdonság volt, amit láttál? Ez azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele – akinek igen, az már hétfő reggel megkapta ezt a cikket (is) a postaládájába. Iratkozz hát fel te is!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás