+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. július 31. kedd, 15:54
Az ellenőrzés után 1 128 385 érvényes aláírást találtak, ráadásul nem csak hét, hanem tizenegy EU-tagállamban is a minimálisnál több szignó gyűlt össze. Hogy ennek ellenére lesz-e uniós törvény a kisebbségvédelmi kezdeményezésből, és ha igen, akkor mikor, azt egyelőre nem tudni.

Az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamának nemzeti hatósága ellenőrizte a Minority Safepack kapcsán leadott támogatói nyilatkozatokat: 1 320 246 aláírásból 1 128 385-öt hagytak jóvá. 

 

Emellett azt is igazolták, hogy a hét kötelezőt meghaladva, tizenegy tagállamban – Románia, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Lettország, Spanyolország, Dánia, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Olaszország –  sikerült elérni a szükséges támogatói küszöböt, ami azt jelenti, hogy a Kisebbségvédelmi Európai Polgári Kezdeményezés, a Minority Safepack (MSPI) folytathatja útját az Európai Bizottság felé – írja közleményében az RMDSZ.

 

Innentől csak és kizárólag az Európai Bizottság politikai mérlegelésén múlik, hogy kezdeményez-e jogalkotást az ügyben. Ha nem, az is teljesen jogszerű lesz.

 

Mi is az a Minority Safepack? 

 

A Minority Safepack lényege, hogy az EU ajánlásokkal, egyes területeken pedig egyenesen kötelező jogalkotási aktusokkal segítse a kisebbségek érvényesülését az állampolgárságuk szerinti országokban, elsősorban a nyelvi jogok terén. Nyilvánvaló, hogy Magyarországot különösen érinti a Minority Safepack ügye, hiszen a határon túli magyarok jogainak védelmére ez akár egy jó lehetőség is lehetne.

 

Az Azonnali korábban külön cikket szentelt annak, hogy bemutassa, mennyit bénáztak a magyarországi pártok az ügyben. Ezek alapján szinte csoda volt, hogy végül összegyűltek az aláírások a határidőig. Az összmagyar ügyet egyébként nem csak Magyarországon, de a határon túl is sajnálatos módon átszőtte a pártpolitikai logika.

 

Magyarországon, illetve a jelentősebb létszámú magyar kisebbség által lakott országokban végül így alakult az aláírások száma:

 

Magyarországon 643 793, Romániában 300 962, Szlovákiában 68 619 és Horvátországban 17 433 szignó gyűlt össze.

 

Bizonytalan, mikor lesz bármi a kezdeményezésből

 

Porcsalmi Bálint, a párt ügyvezető elnöke szerint „bebizonyosodott, hogy az RMDSZ az európai kisebbségvédelem zászlóshajója: sikerült megmozgatnunk az európai kisebbségeket, akik aláírásukkal egyértelműen és határozottan kifejezték igényüket arra, hogy az Európai Unió rendezze helyzetüket. Ez az eredmény az európai nemzeti közösségek sikere, a Kárpát-medencei magyar közösség sikere, és az RMDSZ nagy nemzetközi sikere.”

 

Ami a kisebbségvédelmi kezdeményezés jövőjét illeti, Porcsalmi ennek kapcsán elmondta:

 

azt akarják, hogy európai törvény védje a kisebbségeket, amely kötelező a tagállamokra nézve.

 

Tisztában vannak azzal is, hogy akkor kell benyújtaniuk az aláírásokat, amikor megvan a megfelelő támogatásunk ahhoz, hogy sikerre vigyék az ügyet, így a következő időszakban támogató partnereket fognak keresni a kezdeményezésükhöz. 

 

De Porcsalmi szerint fontos szerepe lesz a jövő évi EP-választásnak is, hiszen ott dől el, hogy olyan emberek kerülnek-e az uniós intézményekbe, akiknek fontosak a kisebbségek, vagy olyanok, „akik több mint egymillió ember határozott kérését semmibe veszik”. Hozzátette: az erdélyi magyaroknak olyan Európára van szükségük, amely kiáll az őshonos kisebbségek védelmében, és nem veszélyforrásként kezeli őket. Olyan Európára van szükség, amely értékalkotó, Európát gazdagító közösségként tekint az őshonos nemzeti kisebbségekre.

 

Az európai polgári kezdeményezések történetében hetven közül a Minority Safepack csupán az ötödik, amely sikerrel járt.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás