+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kollai István
2018. február 5. hétfő, 09:30
A Híd nyerő témája lehetne a kisebbségvédelmet páneurópai kérdésként kezelő Minority Safepack európai polgári kezdeményezés, a szlovák-magyar vegyespárt mégsem gyűjti az aláírásokat. Nyilván nem akarnak másodhegedűsök lenni a gyűjtésbe határozottan beleálló MKP mögött, a megosztottság viszont csak elriasztja az embereket az aláírástól. Lenne pedig megoldás: egy felvidéki magyar ernyőpárt.

 

Volt egyszer egy fura, zaklatott hangulatú professzor az egyetemen, aki a hallgatóságát úgy sürgette cikkíráskor, pályázatíráskor a határidők betartására: „Gyerünk, EU van!” Ami nagyjából annyit jelentett, hogy szuper lehetőségek vannak előttünk, de az idő nem nekünk dolgozik.

 

EU van! Mondhatjuk most a Minority Safepack kezdeményezés kapcsán is. Ez a kezdeményezés igazából egy petíció, ami a kisebbségi kultúrák uniós szintű támogatását szeretné elérni, és amit ha egymillió uniós állampolgár aláír, akkor az kötelezi a brüsszeli döntéshozókat az abban felvetett kérdések megtárgyalására.

 

Ilyen petíciós követelés például a kisebbségi nyelveken való rádió- és tévéadások sugárzásának könnyítése, a kisebbségeket segítő uniós fejlesztési alap létrehozása, a kisebbségi kultúrák kutatásával foglalkozó uniós kutatóintézet felállítása. Olyan célok ezek, amelyek elérésére régóta vágyott a szlovákiai magyar közösség (is). A Minority Safepack aláírható az interneten, ez mindössze egy-két percet vesz igénybe.

 

Óriási lehetőségről van szó, ami nemcsak a brüsszeli politikai elitre lehet hatással, hanem a kisebbségekkel kapcsolatos többségi mentalitásra is. A szlovák mentalitás röviden annyiban merül ki, hogy a magyaroknak „jó dolguk” van Szlovákiában, a viszonyok, ahogy szlovákul mondják: „standard felettiek” (borzasztó szókapcsolat), feszültséget pedig „csak a politikusok” gerjesztenek.

 

Ezen a közönyös-fölényes mentalitáson puhíthat talán egy kicsit a petíciós kezdeményezés. Hiszen ha ötvenezer szlovákiai magyar aláírja azt, amögött nyilván van valamilyen létező igény, vagy hiányérzet. Sőt, aláírták a petíciót a szlovákiai csehek, ruszinok, németek maradványai is. Mi több, igazából az egész petíciós mozgalomnak páneurópai jelleget ad, hogy abban a többséget adó magyar aláírók mellett a dániai, németországi, lettországi, spanyolországi kisebbségek is aktívak.

 

A petíciót útjára indító Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetésében is ott vannak ezek a nemzeti közösségek. Röviden tehát,

 

a Minority Safepack a kisebbségek igényeit generális kérdésként, európai kérdésként fogalmazza meg, és így a többségi nemzeteket is megszólíthatja. Olyasmi idea ez, amit éppen a Híd szokott hangoztatni; ez a párt most mégis passzívnak bizonyul,

 

nincsenek hidas aláírásgyűjtő akciók (a párttagok támogató Facebook-posztjai inkább csak egyéni pótcselekvésnek tekinthetők). Ennek nyilván az az oka, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a kezdeményezésben nyakig benne van, és a Híd nem akar másodhegedűs lenni. Pedig saját profilt építhetne a Híd a szlovákok közötti, akár jelképes számú aláírás összegyűjtésével, már ha ez lehetséges.

 

A petíció körüli gyatra politikai passzivitás újra rámutat arra, mekkora luxus, hogy itt nincs egy nagy ernyőszervezetként működő magyar kisebbségi párt.

 

Amint két párt van, egy csomó (nem is politikai) ügy sokkal jobban átpolitizálódik, és ez az embereket csak elriasztja. Az MKP támogatja a petíciót, a Híd nem? Akkor inkább véleményt sem alkotok erről, ez „valami pártpolitikai ügy lehet”

 

– mondják sokan. Pedig nem így van: csupán egy párt odaállt egy jó kezdeményezés mögé, helyesen – ez a pártok dolga.

 

Tetszik vagy sem, egy egységes kisebbségi magyar párt amolyan autonómiapótlékként működik. Szükséges rosszként. Ennek a védőernyőnek a megszűnése viszont nem két részre osztja a magyar közösséget, hanem inkább darabokra töredezheti azt.

 

+++

 

Az Azonnalin mostantól a felvidéki Új Szóval együttműködésben közlünk Szlovákiai és közép-európai témájú cikkeket, mint amilyen ez is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem az jelenti rájuk a veszélyt, hogy rozoga csónakokkal kelnek át a tengeren, hanem az útközben jellemző erőszak. Marokkó különösen veszélyes.

Főleg a szélsőjobb politikusok és kommentelők jeleskednek ebben. Több politikus is valamiért a támadás szót használta a párizsi tűzre.

Nikola Gruevszki pártjának „sorosista” jelöltje és a
szocdem jogászprofesszor
fej-fej mellett állnak az első forduló után. Két hét múlva lesz a második forduló, de nagyon alacsony a részvételi kedv.

Komoly etnikai és vallási ellentétek, és egy alig pár hónapja véget ért politikai válság kísérik a merényleteket az indiai-óceáni szigetországban.

Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás