+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kollai István
2018. február 5. hétfő, 09:30
A Híd nyerő témája lehetne a kisebbségvédelmet páneurópai kérdésként kezelő Minority Safepack európai polgári kezdeményezés, a szlovák-magyar vegyespárt mégsem gyűjti az aláírásokat. Nyilván nem akarnak másodhegedűsök lenni a gyűjtésbe határozottan beleálló MKP mögött, a megosztottság viszont csak elriasztja az embereket az aláírástól. Lenne pedig megoldás: egy felvidéki magyar ernyőpárt.

 

Volt egyszer egy fura, zaklatott hangulatú professzor az egyetemen, aki a hallgatóságát úgy sürgette cikkíráskor, pályázatíráskor a határidők betartására: „Gyerünk, EU van!” Ami nagyjából annyit jelentett, hogy szuper lehetőségek vannak előttünk, de az idő nem nekünk dolgozik.

 

EU van! Mondhatjuk most a Minority Safepack kezdeményezés kapcsán is. Ez a kezdeményezés igazából egy petíció, ami a kisebbségi kultúrák uniós szintű támogatását szeretné elérni, és amit ha egymillió uniós állampolgár aláír, akkor az kötelezi a brüsszeli döntéshozókat az abban felvetett kérdések megtárgyalására.

 

Ilyen petíciós követelés például a kisebbségi nyelveken való rádió- és tévéadások sugárzásának könnyítése, a kisebbségeket segítő uniós fejlesztési alap létrehozása, a kisebbségi kultúrák kutatásával foglalkozó uniós kutatóintézet felállítása. Olyan célok ezek, amelyek elérésére régóta vágyott a szlovákiai magyar közösség (is). A Minority Safepack aláírható az interneten, ez mindössze egy-két percet vesz igénybe.

 

Óriási lehetőségről van szó, ami nemcsak a brüsszeli politikai elitre lehet hatással, hanem a kisebbségekkel kapcsolatos többségi mentalitásra is. A szlovák mentalitás röviden annyiban merül ki, hogy a magyaroknak „jó dolguk” van Szlovákiában, a viszonyok, ahogy szlovákul mondják: „standard felettiek” (borzasztó szókapcsolat), feszültséget pedig „csak a politikusok” gerjesztenek.

 

Ezen a közönyös-fölényes mentalitáson puhíthat talán egy kicsit a petíciós kezdeményezés. Hiszen ha ötvenezer szlovákiai magyar aláírja azt, amögött nyilván van valamilyen létező igény, vagy hiányérzet. Sőt, aláírták a petíciót a szlovákiai csehek, ruszinok, németek maradványai is. Mi több, igazából az egész petíciós mozgalomnak páneurópai jelleget ad, hogy abban a többséget adó magyar aláírók mellett a dániai, németországi, lettországi, spanyolországi kisebbségek is aktívak.

 

A petíciót útjára indító Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetésében is ott vannak ezek a nemzeti közösségek. Röviden tehát,

 

a Minority Safepack a kisebbségek igényeit generális kérdésként, európai kérdésként fogalmazza meg, és így a többségi nemzeteket is megszólíthatja. Olyasmi idea ez, amit éppen a Híd szokott hangoztatni; ez a párt most mégis passzívnak bizonyul,

 

nincsenek hidas aláírásgyűjtő akciók (a párttagok támogató Facebook-posztjai inkább csak egyéni pótcselekvésnek tekinthetők). Ennek nyilván az az oka, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a kezdeményezésben nyakig benne van, és a Híd nem akar másodhegedűs lenni. Pedig saját profilt építhetne a Híd a szlovákok közötti, akár jelképes számú aláírás összegyűjtésével, már ha ez lehetséges.

 

A petíció körüli gyatra politikai passzivitás újra rámutat arra, mekkora luxus, hogy itt nincs egy nagy ernyőszervezetként működő magyar kisebbségi párt.

 

Amint két párt van, egy csomó (nem is politikai) ügy sokkal jobban átpolitizálódik, és ez az embereket csak elriasztja. Az MKP támogatja a petíciót, a Híd nem? Akkor inkább véleményt sem alkotok erről, ez „valami pártpolitikai ügy lehet”

 

– mondják sokan. Pedig nem így van: csupán egy párt odaállt egy jó kezdeményezés mögé, helyesen – ez a pártok dolga.

 

Tetszik vagy sem, egy egységes kisebbségi magyar párt amolyan autonómiapótlékként működik. Szükséges rosszként. Ennek a védőernyőnek a megszűnése viszont nem két részre osztja a magyar közösséget, hanem inkább darabokra töredezheti azt.

 

+++

 

Az Azonnalin mostantól a felvidéki Új Szóval együttműködésben közlünk Szlovákiai és közép-európai témájú cikkeket, mint amilyen ez is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Első helyre a centrista Kékfehérek futhatnak be, harmadik az arab lista. Netanjahu a szövetségeseivel együtt se éri el a kormánytöbbséghez szükséges hatvanegy mandátumot.

Semmit sem szabad túlbecsülnünk, csak a klíma miatt ne legyünk vegák és nyugodtan vállaljunk gyereket is – mondta a cseh kormányfő.

Tenné ezt csupán egy nappal azon titkos dokumentum kiszivárgása után, mely szerint az oroszok bekebeleznék a belarusz gazdaságot.

Jon Worth még áprilisban, a brexit határidejének legutóbbi kitolásakor rakta össze egy ábrára, hogy mi történhet. Hol vagyunk most? És mi jöhet még?

Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás