+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2021. január 23. szombat, 19:06
Az akciót az MKP konzervatívabb szárnyának ismert arcai kezdeményezték. Szerintük több tucat település vehetett részt benne.

Január 22-ét, a magyar kultúra napját választotta több felvidéki, magyar vezetésű önkormányzat, hogy az EU-s zászló bevonásával tiltakozzon az őshonos nemzeti kisebbségek problémáit uniós szintre vivő Minority Safepack elkaszálása ellen. Mint ismert: bár összegyűlt a megfelelő számú aláírás, és az Európai Parlament is támogatta a kezdeményezést egy jogi kötőerővel nem bíró határozatban, az Európai Bizottság, arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkotni, nem kezdeményezett jogalkotást az ügyben.

 

A döntés ellen az uniós zászló bevonásával tiltakozó felvidéki önkormányzatok a január 18-án a Felvidék.ma hírportálon megjelent

 

„Le az európai uniós zászlóval!”

 

című felhívásnak tettek eleget. A felhívás szerint „száz éve megaláztak bennünket Nyugaton és most újra!”, valamint „a bizottságot (sic!) valójában nem érdeklik az őshonos nemzeti közösségek, csak azok a csoportok, melyek főleg ellenőrizetlenül, gazdasági bevándorlóként érkeztek pár éve Európába, illetve a magukat LMBTQ-közösség tagjaiként meghatározó kisebbségek”. (Az Azonnalin itt közöltünk elemzést a témáról, amiből többek között az is kiderül: az LMBTQ-stratégia nem jogszabály, vagyis semmilyen konkrét, jogi kötőerővel bíró dolgot nem ír elő senkinek.)

 

A kezdeményezést hárman indították útnak: a felhívást jegyző Papp Sándor, valamint Hrubík Béla és Méry János.

 

A Besztercebánya megyei Kalonda volt polgármestere, Papp Sándor a felvidéki magyarok legnagyobb politikai tömörülése, a Magyar Közösség Pártja 2020-as, a választási vereséget követő tisztújításának egyik pártelnök-jelöltje volt. Papp korábban semmilyen tisztséget nem töltött be a pártban, saját bevallása szerint „egyszerű palóc gyerekként” indult el a pártelnöki pozícióért. Jelöltként a pártelit éles kritikájával hívta fel magára figyelmet, a kiábrándult párttagok és szavazók képviselésének, valamint a párt megreformálásának szándékával mérette meg magát. (A pártelnök végül Forró Krisztián lett, aki az Igor Matovič miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló korábbi pártelnök, Berényi József köréhez tartozik.)

 

Hrubík Béla az MKP országos elnökségének tagja, a szintén Besztercebánya megyei Ipolynyék korábbi polgármestere, korábban a szlovákiai magyarok legnagyobb kulturális szervezetét, a Csemadokot is vezette. Íróként, költőként és publicistaként is része a szlovákiai magyar közéletnek.

 

Az újságíróként és kultúraszervezőként is aktív Méry János a Pozsony melletti Somorja MKP-s önkormányzati képviselője, emellett az MKP ifjúsági csoportjából önálló szervezetté vált, magyarországi támogatásokból közéleti és kulturális eseményeket szervező Via Nova helyi csoportjának elnöke.

 

Mindhárman a markánsabban konzervatív vonalat és a magyar kormány melletti nyílt kiállást képviselik az MKP-n belül.

 

A felhíváshoz csatlakozó önkormányzatok pontos száma nem ismert. A ma7.sk hírportál „a teljesség igénye nélkül” hét települést említ – köztük a legnagyobb magyar többségű várost, Dunaszerdahelyt –, amelyek önkormányzatai csatlakoztak a kezdeményezésükhöz, és levették az uniós zászlót. A Magyar Nemzet több tucat az akciót támogató polgármesterről tud, de szintén csak pár települést nevesít. Az egyik szervező, Hrubík Béla a Facebook-oldalán gyűjtötte a tiltakozásról készült képeket, ezek alapján 12 települést azonosítottunk. 

 

Méry János, az akció másik szervezője az Azonnali kérdésére elmondta, hogy a kezdeményezés mögé már

 

annak meghirdetésekor körülbelül 25 polgármester állt be, „ők minden bizonnyal le is vették a zászlót”, csak nem mind használja a világhálót.

 

A szervezők a felhívást nemcsak megjelentették, hanem külön el is küldték a magyarlakta régiók polgármestereinek, de mivel nem kértek visszajelzést, ez a szám Méry szerint magasabb, akár a duplája is lehet. Az MKP jelöltjeit a legutóbbi, 2018-as önkormányzati választásokon 115 településen választották polgármesternek. A tiltakozást magánemberként is lehet támogatni; a hozzá tartozó petíciót eddig 480-an írták alá.

 

A kezdeményezőknek nem ez az első tiltakozó akciójuk. 2020 novemberében szintén a Felvidék.ma oldalon tettek közzé egy nyilatkozatot a „felvidéki magyar emberek” nevében, amiben a jogállamisági vitában állnak ki Magyarország és Lengyelország mellett. 

 

A jogállamisági vitát az illegális migráció, az iszlamista terror- és erőszakhullám, a kereszténység elleni támadások, a hagyományos családmodell megkérdőjelezése, a genderideológia és „George Soros nevű amerikai tőzsdespekuláns” uniós politikába való beavatkozásának keretébe helyező nyilatkozathoz – amit a Felvidék.ma Facebook-oldalán megosztott cikk alatt lehetett kommentben aláírni – körülbelül hétszázan csatlakoztak.

 

A Minority Safepack ügyének és az elkaszálása miatti tiltakozásoknak a pikantériája, hogy az európai polgári kezdeményezés az EU alapértékeit felsoroló 2-es cikkére hivatkozva bővítené a Bizottság jogköreit. Ebben a cikkben szerepel ugyanis „az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása”, ugyanúgy, mint a jogállamiság, amire hivatkozva évek óta póbálja az EU megregulázni a Fideszt, és ami ellen a magyar kormány támogatói rendszeresen tiltakoznak.

 

Ha belemélyednél az ügybe: a Minority Safepack által megfogalmazott javaslatok elkaszálásának okairól Bakó Bea Azonnali-főszerkesztő, EU-jogász több részletes elemzést is írt az Azonnalira, illetve interjút is adott annak kapcsán a Transindexnek, amire a Minority Safepack arca és egyik koordinátora, Vincze Loránt is válaszolt.

 

NYITÓKÉP: MKP - Komáromi járás / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás