Ennyit a nemzetieskedésről: csak szavakban támogatják a pártok a Minority Safepacket

Szerző: Bakó Bea
2018.01.17. 16:54

Április elején lejár a Minority Safepack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés határideje, de a szükséges egymillió aláírásnak még a fele sincs meg. Az ügyet korábban hangosan a támogatásukról biztosító pártoknak valahogy épp a határon túli magyarok védelmére nem akaródzik aláírásokat gyűjteni: a Jobbik, a Fidesz, az LMP és a Momentum közül egyik párt aktivistái sem gyűjtik a szignókat. Pedig nagy blama lehet a választás előtt, ha rajtuk bukik el a dolog.

Ennyit a nemzetieskedésről: csak szavakban támogatják a pártok a Minority Safepacket

Alig több mint négyszázezernél áll az eddig összegyűlt aláírásokat mérő számláló a Minority Safepack honlapján. Az európai polgári kezdeményezést az RMDSZ-es Vincze Loránt által vezetett FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója indította: a lényege, hogy az EU ajánlásokkal, egyes területeken pedig egyenesen kötelező jogalkotási aktusokkal segítse a kisebbségek érvényesülését az állampolgárságuk szerinti országokban, elsősorban a nyelvi jogok terén.

Nyilvánvaló, hogy Magyarországot különösen érinti a Minority Safepack ügye, hiszen a határon túli magyarok jogainak védelmére ez akár egy jó lehetőség is lehetne.

A feltételes mód eléggé hangsúlyos, méghozzá több okból is.

Legalább hét tagállamban kell egy év alatt egymillió aláírást összegyűjteni az európai polgári kezdeményezés keretében, csakhogy ez sem garancia semmire. A Bizottság csak megfontolni köteles a dolgot, utána simán mondhatja, hogy köszönjük szépen, nem kérünk ebből, nem kell uniós jogot alkotni a kisebbségvédelem ügyében, főzzünk továbbra is azzal, amink van. 

Az európai polgári kezdeményezés azonban nem csak ennek az egy – nem éppen elhanyagolható – rizikófaktornak a sebéből vérzik. Hanem abból is, hogy nem biztos, hogy politikailag logikus és jól kommunikálható lépés a gyakran kárhoztatott Brüsszelnél kuncsorogni a nemzetiségi jogokért, és egyáltalán, uniós hatáskörbővítéssel orvosolni a kisebbségi problémákat. 

Főleg, ha az ember épp a Sorosbrüsszellel vív apokaliptikus háborút – erről majd egy kicsit később.

Mit csináltak az elmúlt háromnegyed évben?

Az eddig összegyűlt négyszázezres szám nem valami biztató annak fényében, hogy már tavaly tavasz óta lehet gyűjteni, ráadásul online is, április elején pedig lejár a határidő az egymillió aláírás összegyűjtésére.

Ebből a négyszázezerből egyelőre elég gyér az a szám, amit Magyarországon gyűjtöttek: a nagyját az erdélyi és kisebb részben a felvidéki aláírások teszik ki.

Romániában több mint 250 ezer aláírást gyűjtött az RMDSZ, Szlovákiában pedig 50 ezer körüli szignó gyűlt össze, mint azt Vincze Loránttól megtudtuk. Ez már összesen háromszázezer, így a többi országból összesen nagyjából száz-százhúszezer aláírás van eddig. A kezdeményezők Magyarországon kívül gyűjtenek Dániában, Lettországban, az Olaszország területén lévő Dél-Tirolban, a Spanyolországhoz tartozó Baszkföldön és Németországban is.

Akárhogy is matekozunk tehát, Magyarország elég gyéren teljesít:

online eddig húszezer aláírás gyűlt össze tőlünk. A papíralapúakról egyelőre nincsenek pontos adatok, de tekintve, hogy az aláírásgyűjtést szervező Rákóczi Szövetség mindösszesen hat pulttal standol Budapesten, vidéki partnereik pedig van, ahol még neki sem álltak a gyűjtésnek, el lehet képzelni, hogy nem tízezres a nagyságrend.

Pedig Magyarországon a kitűzött cél félmillió aláírás: reálisan ennyit kellene összegyűjteni itt ahhoz, hogy kipótoljuk a hiányzókat a többi tagállamból, ahol érthető módon alacsonyabb érdeklődést vált ki a dolog. Ott bőven elég, ha a pár ezres vagy tízezres minimumot összegyűjtik. A határidő április eleje, így a félmillió aláírás összegyűjtése Magyarországon finoman szólva is neccesnek tűnik, hiába bizonygatta az Azonnalinak a FUEN-elnök Vincze Loránt, hogy ezt reálisnak tartja.

Két dolog merül fel az eddigi bénázással kapcsolatban. Az egyik, hogy mégis mi a fenét csináltak tavaly tavasz óta a kezdeményezők? A másik, hogy a választás előtt miért nem repülnek rá a – Gyurcsányékon kívüli – magyarországi pártok a témára, és miért nem gyűjtik ők is az aláírásokat?

Az első kérdésre Vincze Loránttól azt a választ kaptuk, hogy egy ilyen kampányt nem lehet egész évben folytatni, a FUEN is csak szeptemberben kezdte a gyűjtést. Novemberben aztán észbe kaptak és a Magyar Állandó Értekezleten felkérést küldtek a magyarországi pártoknak, hogy segítsék az ügyet. Érdeklődésünkre a FUEN és a magyarországi gyűjtést koordináló Rákóczi Szövetség is hangsúlyozta, hogy nagyon sokat segítene, ha a pártok a rendelkezésükre álló háttérrel és önkénteshálózattal beszállnának az aláírásgyűjtésbe.

Mivel a magyar pártok közül

a Fidesz, a Jobbik, az LMP és a Momentum is hangosan a támogatásáról biztosította már korábban a Minority Safepack kezdeményezést, így a finishez közeledve körbekérdeztük őket, mégis miben nyilvánult meg ez a nagy támogatás.

A Fidesz nem árulja el, hogyan segíti a kezdeményezést

Kommunikációs szempontból elég nehéz a kormánypárt helyzete az ügyben, hiszen ki kell állniuk a határon túli magyarok mellett, de közben nem mutathatják azt, hogy Brüsszelhez járnak kuncsorogni kegyért, miközben épp vele vívnak háborút migrációs fronton.

Bár január elején csendben bejelentették a kormánymédiában, hogy a Fidesz fog aláírásokat gyűjteni a Minority Safepackre – Gulyás Gergely frakcióvezető alá is írta azt –, belengették a grandiózus ötszázezres célkitűzést is, ennek ellenére mikor a részletekről érdeklődtünk, semmi konkrétumot nem válaszolt a párt sajtóosztálya. Arra a kérdésünkre, hogy gyűjtenek-e aláírást, és ha igen, hol és mennyit sikerült, ezt válaszolták:

„A Fidesz országszerte a lehető legtöbb aláírás összegyűjtését szeretné elősegíteni. Az ügy nem pártpolitikai, hanem valamennyi társadalmi szervezethez, magyar emberhez szól, ezért mindenkit arra kérünk, hogy támogassa a kezdeményezést: mindez a jogaink.hu internetes oldalon akár néhány kattintással megtehető.”

Hogy pontosan hogyan segítik elő, fognak-e az aktivisták standolni, az sajnos nem derült ki, de

feltételezhető, hogy ha saját aktivistákkal gyűjtenének, akkor az erre irányuló direkt kérdésünkre igennel válaszoltak volna a fenti szószaporítás helyett. Mindez külön szép a „Soros-terv” elleni látványos petíciózás fényében:

akkor állítólag 130 ezer szignó jött össze.

Nem kaptunk választ a Fidesz sajtóosztályától azon kérdésünkre sem, hogy miután Orbán Viktor pénzt kért a híveitől a Soros elleni harcra, azért nem ír-e levelet, hogy szimpatizánsai aláírják a Minority Safepacket a külhoni magyarok védelmében.

Válaszok hiányában csak tippelni lehet, hogy a „Soros-terv” elleni harchoz képest milyen mértékben mozgósít a Fidesz egy pozitív cél, a határon túli magyarok védelme érdekében. Mindenesetre ha nem lesz meg az ötszázezer aláírás – és ez pont a választás előtt pár nappal fog kiderülni –, az elég kínos lesz.

Főleg, hogy

a sorosozós-brüsszelezős nemzeti konzultációt több mint kétmillióan visszaküldték – állítólag. Ha ez a szám stimmel, akkor a Fidesznek igazán illene ötszázezer aláírást összegyűjtenie a Minority Safepackre is.

A Jobbik csak a bérunióra gyűjt, és a Fideszre mutogat

Az EU elleni szuverenitásharcban a Jobbik egy ideje már a Fidesz mögé szorult, főleg, hogy saját európai polgári kezdeményezést is indított a part a bérunióért. A Brüsszelnél való kuncsorgás pecsétje tehát már rajta van a párton a választók szemében – már akit ez zavar.

Ennek ellenére a Jobbik nem gyűjt aláírást a Minority Safepackre, mert „nem kaptak erre vonatkozó közvetlen kérést” a szervezőbizottságtól.

A szervezőbizottság hét magánszemélyből áll, így tőlük lehet, hogy nem kaptak, de a Rákóczi Szövetség a MÁÉRT-on résztvevő minden parlamenti párt elnökének, így Vona Gábornak is küldött erre vonatkozó felkérést.

Ha már úgyis fut a béruniós kezdeményezés, meddig tartott volna egy nemzeti pártnak, ha a külhoni magyarokat védő ívet is odateszi mellé a standon a pultra? – tettük fel a kérdést.

„Sajnálattal látjuk ugyanakkor, hogy miközben a Jobbik 660 milliós bírsággal néz szembe, közben az anyagi tartalékokkal bőségesen rendelkező Fidesz illetve a kormányzat számára sokkal fontosabb a migránsokkal való riogatás, és tízmilliárdokat költenek kormányzati propagandára, miközben ennek az összegnek a töredékéből is sikerre lehetne vinni ezt az akciót. Így tehát az aláírásgyűjtés sikeressége nagyban az ő felelősségük is” – válaszolt tökéletesen hárítva az Azonnalinak a jobbikos Szávay István, hangsúlyozva, hogy szimpatizánsaikat buzdítják a kezdeményezés aláírására.

Az LMP és a Momentum csak a szimpatizánsainak reklámozza a dolgot

A kérdésekre való mellébeszélésben az LMP szoros holtversenyben végzett a Fidesszel. A „párt aktivistái gyűjtik-e az aláírásokat” kérdésre az alábbiakat írták:

„A párt tagjai leginkább elektronikus formában támogatták eddig a kezdeményezést. Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje is aláírta november folyamán a Magyar Állandó Értekezlet ülésén (fotó mellékelve).”

Ez a fotó, ha esetleg valaki kíváncsi rá:

És hogy mennyi aláírást gyűjtöttek össze? „Többszáz aláírás jöhetett be eddig az LMP támogatói részéről.” 

Szintén tagjai és szimpatizánsai aláírásával takarózik a Momentum is. „Véleményünk szerint az online aláírásgyűjtés sokkal hatékonyabb, mint a papíralapú, ezért

úgy döntöttünk, hogy internetes aláírásra buzdítjuk szimpatizánsainkat. Mivel azonban digitális formában gyűjtjük az aláírásokat, nem tudjuk számszerűsíteni a hozzájárulásunkat”

– írták.

Arra a felvetésünkre, hogy a Momentum jelenleg is épp a civiltörvény ellen gyűjt aláírásokat – már amikor nem a belső harcaival van elfoglalva – azt válaszolták: „fontosnak tartjuk, hogy ha van rá lehetőség a különböző ügyeket eltérő csatornákon támogassuk, népszerűsítsük, hogy elkerüljük az esetleges félreértéseket egy-egy aláírásgyűjtés kapcsán.”

Kérdésünkre a Momentum és az LMP is közölte: ha úgy látják, hogy amúgy nem jönnének össze az aláírások áprilisig, lehet, hogy stratégiát változtatnak, és elkezdenek maguk is gyűjteni.

A kérdés csak az, hogy ha végül nagy nehezen összejön a kellő számú aláírás, az kinek a dicsősége lesz, ha meg nem, az kinek a hibája. Pár nappal a választás előtt nem lesz mindegy.

Aki szeretne segíteni benne, hogy összejöjjön, az online itt írhatja alá a Minority Safepack kezdeményezést.

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek