Mindenkit várunk a tárgyalóasztalhoz, aki a felvidéki magyarság érdekét szolgálja – az MKP új elnöke az Azonnalinak

Szerző: Petróczi Rafael
2020.07.21. 11:25

Forró Krisztián lett a szlovákiai Magyar Közösség Pártja új elnöke. Még egy pozsonyi nyugdíjas-egyesülettel is leülne tárgyalni a magyar egységről, ha az a felvidéki magyarság megmaradását szolgálja. De mit gondol az újdonsült elnök, miért választották meg: mert olyan jó volt a kampánya, vagy mert az MKP-s húzónevek nem indultak a tisztségért? Hogyan reformálná meg a pártot, és vannak-e elvárásai a Bugár nélküli Híddal szemben?

Mindenkit várunk a tárgyalóasztalhoz, aki a felvidéki magyarság érdekét szolgálja – az MKP új elnöke az Azonnalinak

Ön szerint minek köszönhető az elnökké választása?

A kongresszusi küldötteknek természetesen.

De mi volt az ön programjában, kampányában, ami megfoghatta a küldötteket?

A kongresszusi beszédemben említettem, hogy nem elég a politikai egység megteremtése, hanem a társadalmi egység megteremtésére is szükség van a felvidéki magyarság körében. Ugyanakkor nem az egység a cél: az csak eszköz arra, hogy elérjük a Szlovákiában élő magyarság megmaradását.

Nem inkább annak köszönhető a megválasztása, hogy a nagy nevek, mint Berényi József és Bárdos Gyula visszaléptek a megmérettetéstől?

A körülmények valószínűleg hozzásegítettek ehhez. Ugyanakkor a párt ezen meghatározó személyiségei nem az én javamra léptek vissza, hanem csak általánosságban tették ezt. Ha ez nekem segített, akkor a többi jelöltnek is segített.

Mit gondol arról, hogy az összes küldöttnek csak 57 százalékával választották meg? Amikor legutóbb, 2007-ben ilyen szavazási arányokat láttunk, annak – Bugár Béla kiválásával és a Híd/Most megalapításával – az MKP szakadása lett a vége.

Az 57 százalék annak köszönhető, hogy most két jelölt indult: Őry Péter és én. Hiszem, hogy nem fog újra ilyen szakadás megtörténni, ugyanis Őry Péter továbbra is tagja az elnökségnek. Beszéltem vele, és biztosíthatom: továbbra is számíthatok a segítségére és a munkájára az elnökségben.

Milyen feltételek mellett képzeli el a magyar egység létrehozását? Mit kell teljesítsenek az abban részt venni akaró szervezetek ahhoz, hogy az MKP leüljön velük tárgyalni?

Az egység megteremtéséhez tárgyalásokra lesz szükség a politikai pártokkal, de nem csak velük: a civil szféra szervezeteire, intézményeire is vonatkozik ez a tárgyalási igény. És az egység megteremtéséhez természetesen szükség van különböző kompromisszumokra nemcsak az MKP, hanem a többi tárgyaló fél részéről is. Csak így tudunk olyan utat találni, ami a felvidéki magyarság megmaradását szolgálja.

De mit kell teljesítsenek ahhoz ezek a szervezetek, hogy egyáltalán leüljenek velük tárgyalni? Pártok esetében legyen meg a két százalékos támogatottság? A civileknek legyen legalább száz fős tagságuk?

Nem értem a kérdést. Ha egységről beszélünk, az a cél, hogy a lehető legszélesebb egységet teremtsük meg.

Ha úgy indulunk neki, hogy kit zárunk ki a tárgyalásokból, akkor eleve rossz úton járunk. Mindenkivel tárgyalni kell, aki a magyarság érdekeit képviseli.

Utána persze ezt a tárgyalást meg kell tölteni tartalommal. A kongresszusi beszédemben is elmondtam, hogy a magyarság megmaradásának véleményem szerint három pillére van: egyrészt a nemzeti öntudat erősítése a szlovákiai magyarokban, másrészt a magyarok lakta régiók gazdasági helyzetének lényeges javítása, harmadrészt az önrendelkezés különböző formáinak megvalósítása.

Tehát ha alapítok egy egyesületet a pozsonyi nyugdíjasok érdekképviseletére, van Facebookon ötven lájkolóm és az egyesületben tizenöt tagom, akkor az MKP tárt karokkal fogadna, ha le akarnék ülni önökkel tárgyalni a magyar összefogásról.

A megválasztásom után elmondtam, hogy mindenkit várunk a tárgyalóasztalhoz, aki a Szlovákiában élő magyarság megmaradását kívánja szolgálni. Bármilyen ötletre, javaslatra nyitottak vagyunk ezzel kapcsolatban.

Milyen garanciát tud adni, hogy ez a mostani egységteremtési kísérlet végre tényleg hatékony lesz? Voltak erre próbálkozások korábban is: az MKDSZ, a Magyar Fórum és az Összefogás is ezt tűzte zászlajára. De ezek vagy kudarccal, vagy felemás eredménnyel végződtek.

A garancia nemcsak az MKP-tól függ, hanem attól is, hogy kinek milyen lesz a hozzáállása a tárgyalásokhoz, és ki milyen kompromisszumokra képes. Nem gondok nélküli tárgyalások lesznek ezek valószínűleg, de bízom benne, hogy meg tudjuk találni a közös utat.

A februári választásra a közös indulás azért is bukott meg, mert a Hídnak nem tetszett, hogy szerintük Budapestről mondták meg az MKP-nak, hogy mit kell csinálnia – erről beszélt is az Azonnalinak Bugár Béla, a párt azóta lemondott elnöke. Ha a Híd most majd azt követelné önöktől, hogy ne fogadják el többé a Fidesz támogatását, az sem lenne akadálya az összefogásnak?

Mi, az itt élő magyarok jó kapcsolatot szeretnénk ápolni Magyarországgal.

Jelen pillanatban a Fidesz van kormányon, ebből kifolyólag természetes, hogy az MKP igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a Fidesszel – ez a jövőben is így lesz.

Tehát ha a Híd elkezdene kekeckedni a Fidesz miatt, az végül is az önök részéről nem jelentene leküzdhetetlen akadályt a tárgyalások alatt.

Hipotetikus kérdésről beszélünk: egyelőre még nem ültünk le a Híddal, nem beszéltünk az ő feltételeikről. Szóval egyelőre felesleges erről beszélni.

Arról viszont nem felesleges beszélni, hogy a Híddal milyen formában szándékoznak tárgyalni. Egy bugártalanított Híddal már lehet hatékonyan tárgyalni, vagy ehhez az kéne, hogy a Bugár-korszak olyan, másodvonalbeli arcaitól is megtisztuljon a párt, mint a jelenleg is elnökségi tag Ravasz Ábel?

A Híddal egy évvel ezelőtt is folytak tárgyalások, amikor még Bugár Béla volt az elnöke. Ha őszinték a Híd szándékai a magyarság érdekeinek képviseletében, akkor hiszem, hogy meg tudjuk találni a közös utat. Ezt nem kötném ahhoz, hogy ki hol van most, és ki mit tett a múltban.

Azt nyilatkozta korábban, hogy a Híd magyar ágával kell tárgyalásokat folytatniuk. De mi lesz a szlovák ággal? Felosztható a Híd ilyetén módon két egységre, és lehet egyezkedni az egyikkel a másik részvétele nélkül?

Ez a kérdés a Most/Híd felé kéne, hogy irányuljon. Mi nem dönthetjük el azt, hogy egy másik párt hogyan fog cselekedni a jövőben.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a szlovák pártokkal, akár Igor Matovič OĽaNO-jával keressék hosszú távon az együttműködést a magyar pártok helyett, vagy mindenképpen a magyar etnikai politizálás erősítésében látja a jó utat?

Mindenképp a magyar etnikai politizálás az, ami a megmaradásunkat szolgálja. Számolni kell persze azzal is, hogy van olyan igény a felvidéki magyarság részéről, hogy az érdekeinket a szlovákság felé is képviseljük. Ezért a szlovák pártoknak is elő kell terjesztenünk a magyar közösség érdekeit, tájékoztatnunk kell a szlovákságot is az igényeinkről. A Kotleba-féle párttal mindenképp kizárnám az együttműködést, de egyébként minden formációval kell tárgyalni, aki fel tudja vállalni a magyarság érdekeit.

Mit lehet elérni abban a bő két évben, amire mandátumot kapott?

A mandátumom 2022 végéig tart, ami egy érthető időpont. Ugyanis valószínűleg 2022 október-novemberében lesznek a helyhatósági, illetve a megyei választások. Ezek után nyilván érdemes lesz értékelni a most megválasztott elnökség munkáját.

Akkor ezekre a választásokra már cél kialakítani valamiféle magyar egységet.

Már sokkal előbb is cél ez: jövőre lesz népszámlálás, addigra kívánatos lenne, ha egységesen tudnánk fellépni.

Ez hogyan függ össze? Ha egységesen lépnek fel, több embernél tudják elérni, hogy magyarnak vallják magukat a népszámláláson?

Máshogy állnak hozzá a közösség tagjai a népszámláláshoz, ha egységet látnak a felvidéki magyar pártok és szervezetek között, és máshogy akkor, ha széthúzást. Egy egység része lenni mindig sokkal kívánatosabb.

Akkor praktikusan azt gondolják, hogy egységet sugározva nagyobb eséllyel tudják rávenni a magyarokat arra, hogy magyarnak vallják magukat a népszámláláson.

Egy egységes csoporthoz való tartozás mindenképpen javítani fogja a népszámlálási eredményeket a magyar közösség javára.

Beszélt arról is, hogy magát az MKP-t is meg kéne reformálni, hogy az gyorsabban reagáljon a helyzetekre, és hatékonyabb legyen az ön vezetésével. Hogyan fogja ezt elérni?

Szakmai tanácsokat hozunk létre, ahol szakemberek fognak a különböző kérdésekkel foglalkozni ennek érdekében.

De akkor ez jogosítványaiban is egy tanácsadó szerv lesz, döntési jogkörök nélkül.

Így van. Az elnökség és az Országos Tanács, illetve ha kongresszust hívnak össze, akkor a kongresszus elé is fogja terjeszteni ez a szerv a javaslatait.

A most megválasztott elnökség alkalmas arra, hogy összhangban meg tudják tárgyalni ezeket a tanácsokat, és hatékonyan döntést tudjanak hozni?

Ezt az idő fogja eldönteni, de jelen pillanatban az elnökség minden tagja érdekelt ebben.

Nyilatkozta, hogy a komáromi és a dunaszerdahelyi járás szavazói nélkül nem kerül be az MKP a parlamentbe, ezért ezekkel a járásokkal kiemelten kell foglalkozni. Hogyan fogja elérni, hogy emiatt ne egy újabb, regionális politikai törésvonal keletkezzen a felvidéki magyarság körében és a párton belül?

Az, hogy kiemelten foglalkozunk a két legnagyobb járással, Komárommal és Dunaszerdahellyel, az nem azt jelenti, hogy elhanyagoljuk a régiónk többi részét.

A gazdasági kérdések sokkal erősebben merülnek fel a magyarok lakta régió keleti és déli részén, mint az említett két járásban – ezekről sem fogunk megfeledkezni.

Visszatérve még a magyar egységre, mi lenne az ideális: a különálló szervezeteket meghagyó választási párt, mint amilyen volt a Magyar Közösségi Összefogás is februárban? Netán egy teljesen új párt, ami a mostani pártokat a választáson túlmutatóan is egybeolvasztja?

Erről szerintem mindenkinek más véleménye van. Pont ezért kell leülni tárgyalni, és alkotni valami erőset a felmerülő igényekből és ötletekből.

Megkeresett már valakit – akárcsak informálisan –, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat?

Egyelőre mandátumom erre nincs az elnökségtől. Az elnökség fog összeülni, kijelölni a tárgyalóbizottság tagjait, és mandátumot adni arra, hogy miről tárgyaljon pontosan a tárgyalóbizottság. Azt mindenképpen szeretném, ha transzparens módon történnének ezek a tárgyalások, csak így tudunk hiteles módon egységet teremteni.

De mitől lesznek a tárgyalások transzparensek? Élőben fogják közvetíteni azokat?

Az egyes tárgyalások után sajtótájékoztató keretében tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy miben sikerült megegyezni, és mik azok a pontok, amikben egyelőre nincs egyetértés.

Ezt a transzparenciát ismerjük Magyarországon is: az ellenzéki pártok ilyenkor mindig kiállnak elmondani ugyanezeket, de ettől függetlenül úgyis elkezdenek konspirálni a közvéleményben, hogy ki kinek mit ajánlhatott, ki mivel zsarolhatta meg a másikat, ami ahhoz az eredményhez vezetett, amit a sajtótájékoztatón ismertettek a felek.

Ez is hipotetikus kérdés. Nem tudjuk, hogy mi lesz ennek az egésznek a vége. Szerintem mindenki bízik abban, hogy az eredmény a lehető legjobb lesz, és ezen fogunk mindannyian dolgozni.

Mi lesz a prioritás, melyik elnöki feladatára fog nagyobb hangsúlyt fektetni az elkövetkező hónapokban?

Munkából van bőven: az alapszabályunknak, a struktúránknak vannak gyenge pontjai, javítani kell a reakcióidőn az egyes témákban, és ott van még a magyar egység megteremtése – nem lehet azt mondani, hogy ezek közül az egyik lenne a prioritás, párhuzamosan kell ezekkel foglalkozni.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy kicsoda Forró Krisztián, mik lesznek a legfontosabb feladatai az MKP elnökeként, és van-e elég tapasztalata ahhoz, hogy elérhesse a céljait, olvasd el elemzésünket

NYITÓKÉP: Magyar Közösség Pártja / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek