+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. július 23. hétfő, 17:00
Mesut Özil, a német fociválogatott török focistája visszalépett. Az indok a szokásos: bánccsák szegényt a csúnya rasszisták. A török játékos azonban focista logikával közelít a témához. Ő iratkozott ki ugyanis a német társadalomból azzal, hogy májusban Erdoğan török elnökkel fotózkodott. Mindezek után szánalmas és nevetséges, ha ő vádolja a német társadalmat az integráció elmulasztásával.

Mesut Özil, a német fociválogatott huszonkilenc éves török játékosa többször is kifejezte már nagyrabecsülését Recep Tayyip Erdoğan török államfő felé. Idén májusban, a világbajnokság előtt mosolyogva pózolt is az elnök mellett egy másik németországi török focistával – a képen a felirat: „Tisztelettel az elnökömnek”.

 

Mesut Özil azonban Németország színeiben lép pályára, az az ország taníttatta, adott családjának és neki új otthont, munkát, esélyt, megbecsülést.

 

Özilt keményen és joggal bírálták Erdoğan melletti kiállásáért – a török focista még félszívvel végigjátszotta az oroszországi vb-t, majd most vasárnap bejelentette: kiszáll a német fociból. Az ok a rasszizmus: szerinte ugyanis ő csak akkor számított németnek, ha nyert a csapat.

 

A német média egy része most azon tanakodik, hogy mit rontottak el a németországi törökök integrációjában – azaz magukban keresik a hibát. Katarina Barley, szociáldemokrata igazságügy-miniszter egyenesen arról írt, hogy „ez egy vészjelzés, ha egy nagy német focistát, mint Özilt nem akarják rasszizmus miatt a saját országában”.

 

Barley azonban ugyanazt a focista logikát alkalmazza, mint Özil: nem a német társadalom nem akarta a focistát, hanem a focista nem fogadta el eme társadalom értékeit. Ha valaki egy török elnökkel fotózkodik, majd ezt azzal magyarázza, hogy „elődeire” való tekintettel bármilyen török elnökkel kész lenne közös fényképet csinálni, ott éppen annyi derül ki, hogy Özil nem volt nagy német focista, és Németország nem volt az ő országa.

 

Az integráció elmaradásáért csak ő maga felel.

 

Az integráció ugyanis – a német jogi nyelven szólva – nem Holschuld, hanem Bringschuld, azaz a kötelezett a jogosultnál kell, hogy teljesítse a szolgáltatást, és nem fordítva. Mit jelent ez társadalmilag? Azt, hogy ha valaki Németországba megy, akkor az ő kötelezettsége az integráció – annak elmaradásakor nem lehet a német államra, társadalomra mutogatni.

 

Mesut Özilnek a német állam és német társadalom minden lehetőséget megadott; a német kultúra, a liberális demokrácia, a német alkotmányos berendezkedés elfogadása az ő kötelezettsége lett volna, aminek elmaradásáért nem teheti felelőssé a németeket. Most viszont éppen ez történik.

 

Miközben ő maga iratkozott ki a német társadalomból azzal, hogy egy autoriter politikus mellett kampányolt a török identitását a német elé helyezve, majd a németeket rasszistázza.

 

Egyes németek pedig még el is gondolkodnak az érvein.

 

Nem, Mesut Özil nem a németek rasszizmusa miatt lép vissza, hanem saját akaratából, elhatározásából: azzal, hogy többször is kiállt Törökország autoriter útja és saját török eredete mellett, ő maga utasította el az integrációt.

 

Mesut Özil esete nem a német társadalom vélt rasszizmusára, hanem egyes bevándorlók makacsságára mutat rá. A bevándorlást természetesen nem szabad holmi etnonacionalista-rasszista alapokon korlátozni, ahogy azt például a magyar kormány szeretné. De aki – akár menekültként, akár bevándorlóként – éppen Németországot választja célállomásul, az vélhetően azért teszi ezt, mert tetszik neki az a társadalmi, politikai, jogi, kulturális környezet, amelyben a német társadalom jelenleg él.

 

Nem megváltoztatni van joga ezt, hanem kötelessége elfogadni, ha ott akar élni.

 

Éppen ezért lehet feltenni a kérdést, hogy miért akar valaki Németországba menni, ha továbbra is úgy öltözködik, úgy eszik, úgy énekel, és legfőképpen úgy gondolkodik, mintha ma is egy primitív anatóliai faluban élne. Özil nagyszülei a Fekete-tenger-parti Zonguldak városából költöztek Gelsenkirchenbe – a döntésük azt is jelenti, hogy Gelsenkirchen jobban tetszett nekik, mint Zonguldak.

 

Willkommen!

 

Ha azonban ma az unoka mégis úgy viselkedik – például azzal, hogy egy török politikus mellett áll ki –, mintha még mindig Zonguldakban élne, akkor az valóban az integráció kudarca. De nem a német társadalom, hanem Özil felelőssége. Sőt, bűne. Jó, hogy lelépett, egy káros elemmel kevesebb.

 

Jó utat vissza Törökországba!

 

NYITÓKÉP: Recep Tayyip Erdoğan FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás