+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gregor Gysi
2018. április 4. szerda, 08:15
A nemzeti elszigetelődés politikájával hosszú távon nem lehet ellenállni az elszabadult neoliberális globalizációnak, és az európai integrációban rejlő esélyekkel sem lehet élni.

Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere: gyáraikkal és cégeikkel tele az ország. De mi is a német érdek a magyarországi parlamenti választáson? Milyen eredmény lenne jó Németországnak és az Európai Uniónak? Az Azonnali felkérésére német újságírók, politikusok fejtik ki véleményüket arról, mi a 2018-as magyarországi választás tétje szerintük. Következzenek Gregor Gysi sorai! A szerző német parlamenti képviselő, a Die Linke korábbi frakcióvezetője, az Európai Baloldal elnöke 2016 óta.

 

+ + +

 

2018. április 8-án nagy izgalommal tekint Európa Magyarországra. A parlamenti választáson eldől, folytatódik-e az Orbán-kormány nemzeti egoizmusra épülő politikája, vagy kitör ebből az ország az európai szolidaritás és az emberségesség jegyében.

 

Az Orbán-kormány mindennemű irgalmasságot nélkülöző migrációs irányvonala, a magyarok ennek ellenére történő nagymértékű kivándorlása az országból, a kormánykritikus mozgalmakkal és szervezetekkel való kérdéses bánásmód – ahol a Soros Györgyhöz való akár csak egy kapcsolódási szál is elég ahhoz, hogy valaki megvetés tárgya legyen –, és a kisebbségekkel szembeni merev kormányzati álláspont nemcsak a magyarországi

 

szélsőséges-nacionalista erők malmára hajtotta a vizet, hanem egy békés Európa ideájával is egész egyszerűen összeegyeztethetetlen.

 

Magyarország, amelyet a hidegháború időszakában a keleti blokk államainak polgárai nagyra tartottak, mert viszonylag nyitott volt, és kevésbé doktriner, amely szétvágta a Kelet és Nyugat között feszülő vasfüggönyt, Orbán Viktor kormányzása alatt egy olyan országgá vált, amely új falakat épít, és amelyben fennáll annak a veszélye, hogy megfojtsák a korábban élénk demokráciát.

 

Azon keletnémetek, akik korábban Magyarországon vásárolták meg a nyugatnémet kiadók NDK-ban betiltott könyveit, most azzal kell szembesüljenek, hogyan tesznek kísérletet az országban a sajtótermékek egyszólamúsítására, valamint arra, hogy az igazságszolgáltatást, a bürokráciát és a médiát közvetlenül a kormányzó párt befolyása alá helyezzék.

 

Magyarország nemzetközi megítélése is komolyan sérült azáltal, hogy az Orbán és hívei által prédikált és gyakorolt radikális nacionalizmus oda vezetett, hogy ismét emlékműveket állítanak olyan figuráknak, mint a magyarokat Európa legsötétebb időszakában a hitleri Németország mellé állító Horthy Miklós. Az ország megítélésén az sem segít, hogy Orbán Viktor magát azon európai fejlemények éllovasának állítja be, amely Donald Trump elnökségéhez vezetett az USA-ban.

 

Az a világ, amelyben a jelentős országokat szélsőséges nacionalista egoisták uralják, nem képes megoldani a problémákat. A szociális kérdés már jó ideje világszerte tapasztalható kihívássá vált – ezt a kérdést az újonnan épített falak árnyékában képtelenség megválaszolni.

 

Orbán Fideszének meglepő veresége Hódmezővásárhelyen, a kelet-magyarországi kisvárosban azonban annak a jele, hogy a Fidesz hatalma egyáltalán nem megrendíthetetlen, és hogy az elégedetlenség növekszik az orbáni rezsimmel szemben.

 

A nemzeti elszigetelődés politikájával hosszú távon nem lehet ellenállni az elszabadult neoliberális globalizációnak, és az európai integrációban rejlő esélyekkel sem lehet élni.

 

Az Orbán-kormány politikája nem teszi lehetővé, hogy a magyar fiatalság – amelynek vissza kell fizetnie az egyetemi tandíjat, amint külföldön kezd el dolgozni – is megélhesse Európát, és részt vegyen annak alakításában. És kiteszi Magyarországot annak a kockázatnak is, hogy rövid- vagy hosszútávon elveszítse az európai uniós támogatásokat.

 

Mert Európa nem működhet egyirányú utcaként.

 

Éppen ezért kívánom azt minden magyarnak, hogy legyen bátorsága véget vetni a sógor-komaságon alapuló, korrupt Orbán-rendszernek – amely például gazdag emberré tette Orbán vejét –, és segítsen hazájának, hogy kitörhessen a nemzeti önelégültség falai közül.

 

Fordította: Bukovics Martin. Itt elolvashatod a cikket németül is.

 

Hírszolgáltatás

A francia jobboldali Michel Barnier is szívesen lenne az Európai Bizottság új elnöke. Ezzel a bajor Manfred Weber kihívója lesz az EPP-ben.

Nincs mit szépíteni, ismerte el Merkel a vereségét. Saját pártja, a CDU mutatott neki sárga lapot. A választók a pirosat mutatják.

Míg mindenki az Iszlám Államra figyelt a világban, a sunyi Al-Kaida ismét megerősödött.

Előkerült a Kuciak-gyilkosság lehetséges szemtanúja, aki azt állítja, fogalma sem volt arról, hogy kicsoda a meggyilkolt szlovák tényfeltáró újságíró.

A hét kérdése

Útmutatót írt a Momentum Ungár Péternek, hogyan szálljon ki az összelőrinceződött BIF-ből. Szerintetek mit csináljon Ungár?

Azért ide elnéznénk

100 éves Észtország, ennek apropóján nyolc észt és 6 magyar művész reflektál a balti és a pannon jelenre.

Hörgés, halál és hasonlók a Dürerben. Amcsik, olaszok, magyarok, szeptember 26.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás