Nagyon sok olyan ember próbálkozik NFT-vel, akik azelőtt még soha nem készítettek műtárgyat

Az NFT valószínűleg 2022 egyik slágerkifejezése lesz, ám arról még most is keveset tud a nagyközönség, hogy valójában mit is jelent ez. Hazánk egyik legismertebb képzőművésze, Weiler Péter azonban jól ismeri az NFT-k világát, olyannyira, hogy ő volt az első magyar képzőművész, akinek digitális műalkotását NFT formátumban vásárolták meg, méghozzá kriptovalutáért. Vele beszélgettünk a Helyzetben.

NFT, vagyis non-fungible token, azaz nem helyettesíthető zseton. Ez a formátum 2017 óta létezik, működése pedig az Ethereum kriptovaluta-blokklánc technológiáján alapul. Nem értesz ebből egy szót se? Semmi gond. Az NFT képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz kapcsolt kódsor, mely az eredetiség igazolására szolgál. A dolog azonban nem áll meg ennyiben, hiszen egy egészen újszerű és izgalmas, mondhatni forradalmi dologról van szó, amely begyűrűzött a művészetekbe is.

Weiler Péter Magyarország egyik legismertebb kortárs képzőművésze, akinek művészete rendkívül sokoldalú, a képzőművészettől az íráson át a társadalmi kérdések performansz-szerű boncolgatásáig – nem beszélve arról, hogy állandó újítási szándék vezérli. Ennek egyik legutóbbi állomása volt a Bitcoin-bánya az Alföldön című alkotása, amely az első kriptovalutáért megvásárolt mű volt Magyarországon.

Szerinte nagyon sok hagyományos művész kezdett el az utóbbi időben a digitális művészetek felé fordulni, ami különösen érdekes, ám az is nagyon sajátos jelensége az NFT-nek, hogy

„azok, akik benne vagyunk ebben, sokszor még mi sem látunk világosan, hanem próbáljuk követni, hogy mi történik a világban.”

A lehetőségeit az NFT-nek azonban óriásinak tartja, amiben rengeteg pénz van, azonban úgy gondolja, hogy

„önmagában a művészet egy olyan ideából kell táplálkozzon, ami független a pénztől.”

Ezzel együtt szerinte a képzőművészet nem független a pénztől, hiszen ha egy művész alkotott valamit, akkor azt valószínűleg nem akarja élete végéig a műtermében tárolni, hanem szeretné megmutatni a nagyközönségnek, adott esetben pedig keresni is azzal, hogy sikerül eladnia.

Weiler a podcastban beszélt még a képzőművészeti tevékenysége mellett művelt vállalkozásairól is, amelyek talán kevésbé illenek bele az átlag művészről alkotott közhelyes képbe. Weiler Péter ugyanis a gazdag férfiak és az ilyenekre vágyó nők közötti kapcsolatokra szakosodott társkereső ügyvezetője, de korábban több más társkereső alapítója is, így nevéhez fűződik például az első melegek számára létrehozott társkereső is.

Ennek összeegyeztethetősége kapcsán úgy fogalmaz:

„Nem is vagyok az az alkat, aki egész nap csak festeni tudna, elveszítve a valósággal való kapcsolatomat, így aztán nagyon jó benne lenni olyasvalamiben, amin keresztül kapcsolatban lehetek emberekkel, kollégákkal, illetve a vásárlókkal, és szerintem az online társkeresés önmagában is egy nagyon izgalmas és érdekes szegmense az internetnek."

De, hogy minderről ő maga mit gondol részletesen, illetve mit gondol az aktuális politikai légkörről itthon, illetve a világban zajló közhangulatról, jobboldalról, baloldalról, populizmusről és a woke-mozgalomról, a Tinderről és az oltásszkepticizmusról, kiderül a Helyzet podcast legújabb epizódjából.

NYITÓKÉP: Csudai Sándor