Hiba lenne az olajcégektől azt várni, hogy maguk mondjanak le a profitról

2021.06.08. 07:00

Május végén egy holland bíróság történelmi ítéletet hozott, szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére kötelezték a Shellt. De van-e helye egyáltalán az olajcégeknek a zéró kibocsátás felé haladó gazdaságban? Van-e stratégiájuk a kibocsátás-csökkentésre, és miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal, a Cambridge Econometrics elemző- és tanácsadócég fenntartható befektetések menedzserével, a MOL egykori vezető energiaközgazdászával beszélgettünk. Podcast!

A dohányipar mellett talán az olajipar az a szegmense a gazdaságnak, aminek legrosszabb a társadalmi megítélése. Ez nem véletlen: az Amerikai Egyesült Államokban 2019-ben például az ember által okozott széndioxid-kibocsátás 92 százaléka fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származott, ezzel óriási mértékben hozzájárulva a klímaváltozáshoz.

 

Hidi János, a Camebridge Econometrics fenntartható befektetésekért felelős menedzsere szerint azonban ahelyett, hogy ellenségként tekintünk ezekre a cégekre,

 

érdemes lenne az erőforrásaikat és a tőkéjüket a dekarbonizáció szolgálatába állítani.

 

A szakember szerint ennek egyrészt eszközei lehetnek a Shell elleni bírósági döntéshez hasonló ítéletek, „külső sokkok”, állami szabályozás – hiszen az olajcégek menedzsmentje elsősorban a részvényeseknek felelősek, profitot kell termelniük, erről pedig nem fognak önként lemondani  –, de a fenntartható beruházásokat ösztönző adókedvezmények vagy pályázatok is.

 

A korábban az olajiparban energiaközgazdászként is dolgozó menedzser szerint „amíg kereslet van a benzinre és az olajra, addig kínálat is lesz”,

 

az adóbevételekből bőséggel gazdagodó államok, és a belsőégésű motorok kényelmét szerető emberek is felelősek azért a kibocsátásért, ami az olajból származik.

 

A podcastból kiderül, hogy az olajcégeknek 2021-re már nem csak PR-okokból, hanem jól felfogott érdekükből is nyitniuk kell a fenntarthatóság felé:

 

egyre több részvényes és befektető kíváncsi ugyanis arra, hogyan lesz 2050-ben is értékes mondjuk az Exxon, a MOL vagy a Shell portfóliója.

 

De miért van az, hogy bár a napenergia az olcsóbb, még mindig sok állam gondolkodik atomenergiában? Mi áll az elmúlt év benzinár-ingadozásai között? Mi a dekarbonizáció reális modellje, és megéri-e vajon racionális alapon is a háztetőre pakolt napelem? A friss Helyzetből ez mind kiderül!

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.