+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2021. június 8. kedd, 07:00
Május végén egy holland bíróság történelmi ítéletet hozott, szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére kötelezték a Shellt. De van-e helye egyáltalán az olajcégeknek a zéró kibocsátás felé haladó gazdaságban? Van-e stratégiájuk a kibocsátás-csökkentésre, és miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal, a Cambridge Econometrics elemző- és tanácsadócég fenntartható befektetések menedzserével, a MOL egykori vezető energiaközgazdászával beszélgettünk. Podcast!

A dohányipar mellett talán az olajipar az a szegmense a gazdaságnak, aminek legrosszabb a társadalmi megítélése. Ez nem véletlen: az Amerikai Egyesült Államokban 2019-ben például az ember által okozott széndioxid-kibocsátás 92 százaléka fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származott, ezzel óriási mértékben hozzájárulva a klímaváltozáshoz.

 

Hidi János, a Camebridge Econometrics fenntartható befektetésekért felelős menedzsere szerint azonban ahelyett, hogy ellenségként tekintünk ezekre a cégekre,

 

érdemes lenne az erőforrásaikat és a tőkéjüket a dekarbonizáció szolgálatába állítani.

 

A szakember szerint ennek egyrészt eszközei lehetnek a Shell elleni bírósági döntéshez hasonló ítéletek, „külső sokkok”, állami szabályozás – hiszen az olajcégek menedzsmentje elsősorban a részvényeseknek felelősek, profitot kell termelniük, erről pedig nem fognak önként lemondani  –, de a fenntartható beruházásokat ösztönző adókedvezmények vagy pályázatok is.

 

A korábban az olajiparban energiaközgazdászként is dolgozó menedzser szerint „amíg kereslet van a benzinre és az olajra, addig kínálat is lesz”,

 

az adóbevételekből bőséggel gazdagodó államok, és a belsőégésű motorok kényelmét szerető emberek is felelősek azért a kibocsátásért, ami az olajból származik.

 

A podcastból kiderül, hogy az olajcégeknek 2021-re már nem csak PR-okokból, hanem jól felfogott érdekükből is nyitniuk kell a fenntarthatóság felé:

 

egyre több részvényes és befektető kíváncsi ugyanis arra, hogyan lesz 2050-ben is értékes mondjuk az Exxon, a MOL vagy a Shell portfóliója.

 

De miért van az, hogy bár a napenergia az olcsóbb, még mindig sok állam gondolkodik atomenergiában? Mi áll az elmúlt év benzinár-ingadozásai között? Mi a dekarbonizáció reális modellje, és megéri-e vajon racionális alapon is a háztetőre pakolt napelem? A friss Helyzetből ez mind kiderül!

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

/attachment/0054/53318_copy_3_helyzet_logo_update_1.jpg

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali podcastja a közélet és az underground határán.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás