+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ágoston Dániel
2021. június 6. vasárnap, 08:13
Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szóló „technoszexuális” rendezvénysorozatokkal színesítik a budapesti éjszakai életet. De mi szükség van erre ma Magyarországon? Van egyáltalán közönsége? Mi motiválja a szervezőket, akik aktivizmust is visznek a rendezvényeik működésébe? A Helyzet-interjúban Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Június elsejével elindult a Pride-hónap, ami széles spektrumban igyekszik lefedni a magyarországi LMBTQ-közösség kulturális és közösségi mozgását. Ennek egyik résztvevője az OMOH szervezőcsapat és kiadó, amelyet Iván Alexandra és Marton Péter indított útjára, akik egyébként Alexandr, illetve Menishu néven ismert és elismert DJ-k a magyar elektronikus zenei szcénában.

 

Az OMOH idén két bulit is ad a Pride programjába, aminek apropóján a Berlinben élő Marton Péterrel beszélgettünk többek között az OMOH-ról, a céljaikról és a terveikről.

 

„Az, hogy lett egy kifejezetten melegeknek szóló technÓbuli, kifejezetten meglepetésként hatott” – emlékezik vissza Marton. „Mivel a melegek esetében sokszor fordul elő, hogy a család nem áll támogatóan ehhez a dologhoz, sokszor a választott család, a barátok, akik egy klubban összejönnek, fontosabb szerepet játszanak egy meleg ember életében.”

 

Az OMOH azonban nem pusztán egy rendezvénysorozat. Számos cél motiválja őket, amelyek egyik eszköze például az úgynevezett

 

„pleasure activism, aminek lényege, hogy megmutassuk, mi csak jól akarjuk érezni magunkat, és az, hogy más ne mondja meg, hogy mi hogyan érezzük jól magunkat”.

 

Ennek kapcsán Péter még tovább megy, ugyanis szerinte „az, hogy elmész bulizni, önmagában egy egyszerű dolog, de ennek lehet akár egy olyan társadalmi vonzata is, hogy ha elmész egy ilyen buliba és megtapasztalod ezt a fajta szabadságot egy közösségben, az kikerül a világba, és energiát adhat arra, hogy egy elfogadóbb világban éljünk”.

 

Hogy mindez mennyire fér össze az elektronikus zenével, mennyiben lehet ez a műfaj eszköz ahhoz, amiért tenni akarnak, úgy fogalmaz: „Az elektronikus zenében éppen az teremti meg a politikai töltetet, hogy itt vagyunk, együtt vagyunk és összetartozunk – akkor is, ha más azt mondja, hogy nem szabadna jól éreznünk magunk, mert bűnös, amit csinálunk.”

 

A Helyzet eheti podcastjában mindemellett szó esik még arról is, hogy mennyire tér el egymástól kulturálisan Budapest és Berlin, mit gondol az LMBTQ közösség elismert lemezlovasa a magyarországi melegjogi helyzetről,

 

illetve arról is, hogy jó-e Magyarországnak, hogy nem Lengyelország.

 

A Happy Finishben Menishu „Whale Are You” című trackjét hallhatjuk.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

/attachment/0054/53318_copy_3_helyzet_logo_update_1.jpg

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali podcastja a közélet és az underground határán.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás