Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. Pedig Kossuth Lajost még az SZDSZ is megpróbálta kisajátítani, a forradalmárok pedig a korban a liberalizmus élharcosai voltak. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez a kommunistáknak, Torgyán Józsefnek és Eszenyi Enikőnek? Techet Péter és Bárány Balázs elmondják. Podcast!
Orbán-beszéd, technós tüntike, filcsapkás huszárok fakardokkal és ingyenpihi – néhány asszociáció, ami az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkhöz, március 15-höz kötődik. De hogyan jutottunk odáig, hogy a diákjaink műszálas öltönykben, vigyázban ülve avítt előadásokat kell nézzenek? Bárány Balázs történelemtanár szerint hiába volt Antall Józsefnek különösen fontos '48 hagyománya,
Az Azonnali podcastjának, a Helyzet különkiadásában a téma ezúttal a nemzeti ünnep, a forradalom, a szabadságharc és ezek utóélete. Techet Péter történész, az Azonnali főmunkatársa elmondja, miért politizáltak ügyesen a Habsburgok 48-49-ben, és azt is, hogy a nemzetiségekkel összefogva talán nyerhető lett volna a szabadságharc, bár a nemzeti gondolatok miatt a korban ennek nem volt realitása. Bárány Balázs arról beszélt, miért volt extatikus élmény a magyar vidéken a 19. század közepén Kossuth Lajos megjelenése –
De miért kellett volna már korábban egy Trianon ahhoz, hogy sikeresen lehessen etnikai alapon nemzetet építeni Magyarországon?
Mi Eszenyi Enikő nagyobb botránya: a MeToo, vagy ahogy elszavalta a Nemzeti Dalt? Hogyan lett Ferenc Józsefből szépen lassan Ferenc Jóska, és miért maradnak ki az áprilisi törvények rendre akkor, ha a forradalomról beszélünk? Erről szól az eheti Pörgető – tartsatok velünk!
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.