+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. október 23. péntek, 11:46
Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Szakértőkkel jártunk utána, miért mondott le a választások után villámgyorsan az állam- és kormányfő is Biskekben, valamint hogy egy év száműzetés után hogy dicsőül meg La Pazban a baloldali hős, Evo Morales.

Október 4-én tartottak választásokat Közép-Ázsia egyik legszegényebb országában, Kirgizisztánban. Ennek eredményét az induló 16 párt közül 11 nem ismerte el, ezt követően pedig tüntetések törtek ki az országban. Az legalábbis gyanús, hogy a négy parlamentbe jutó párt közül mindegyik szorosan kötődött – akár rokoni, akár baráti szálakon – a regnáló államfőhöz, Szooronbaj Dzsejenbekovhoz.

 

A zavargásokat látva Dzsejenbekov és a miniszterelnök, Kubatbek Boronov is benyújtotta lemondását.

 

Az új kormányfő, Szadir Zsaparov első intézkedéseként egy hónapig tartó amnesztiát hirdetett azoknak a korrupt közéleti szereplőknek, akik harminc nap alatt visszafizetik az általuk államkasszából meglovasított pénzeket.

 

Az ötlet szépséghibája, hogy a kirgiz jogszabályok szerint ilyenre egyelőre nincs lehetőség.

 

Megbízhatnak politikai ellenfelei Zsaparovban? Államférfiúi kiállás vagy hideg számítás van Dzsejenbekov és Boronov lemondása mögött? Hogy működik az a demokrácia, amelyet nem ideológiák, hanem sokkal inkább az országban élő különböző törzsek rokoni viszonyai határoznak meg? Ezekre a kérdésekre Ilyash Györggyel, a Külügyi Intézet kutatójával keressük a válaszokat.

 

A Budapesti Corvinus Egyetem docensével, Nagy Sándor Gyulával pedig Bolíviáról beszélgetünk. Az országot 2019-ig vezető szocialista Evo Moralesnek köszönhetően bolíviaiak tömegei emelkedtek ki a szegénységből – tavaly azonban gyanús körülmények között tudta csak megnyerni a választásokat, a közfelháborodás és a hadsereg pedig el is űzte az országból.

 

Egy évvel a dicstelen menekülése után – amelyhez kénytelen volt mexikói kormányzati segítséget igénybe venni, és azóta sem térhetett vissza Bolíviába –

 

Morales pártja, a szocialista MAS jelöltje, Luis Arce sima győzelmet aratott riválisa, Carlos Mesa felett.

 

Ennek köszönhetően a nemzetközi baloldal által – egyáltalán nem alaptalanul – sztárolt Morales is számolhatja vissza a napokat, mert hamarosan minden bizonnyal újra hazája földjére léphet.

 

De milyen szerepe lehet otthon az első őslakos államfőnek? Mi történt Bolíviában az elmúlt egy évben, ami miatt a korábbi választásokon csaló párt mégis magabiztos győzelmet arathatott? Szerepet játszhatott az Egyesült Államok Morales tavalyi megbuktatásában?

 

Az e heti Helyzetből kiderül.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

/attachment/0037/36026_copy_3_helyzet_apple.jpg

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali közéleti podcastja. Riportok, interjúk hazai és nemzetközi témákban.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás