+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. október 23. péntek, 11:46
Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Szakértőkkel jártunk utána, miért mondott le a választások után villámgyorsan az állam- és kormányfő is Biskekben, valamint hogy egy év száműzetés után hogy dicsőül meg La Pazban a baloldali hős, Evo Morales.

Október 4-én tartottak választásokat Közép-Ázsia egyik legszegényebb országában, Kirgizisztánban. Ennek eredményét az induló 16 párt közül 11 nem ismerte el, ezt követően pedig tüntetések törtek ki az országban. Az legalábbis gyanús, hogy a négy parlamentbe jutó párt közül mindegyik szorosan kötődött – akár rokoni, akár baráti szálakon – a regnáló államfőhöz, Szooronbaj Dzsejenbekovhoz.

 

A zavargásokat látva Dzsejenbekov és a miniszterelnök, Kubatbek Boronov is benyújtotta lemondását.

 

Az új kormányfő, Szadir Zsaparov első intézkedéseként egy hónapig tartó amnesztiát hirdetett azoknak a korrupt közéleti szereplőknek, akik harminc nap alatt visszafizetik az általuk államkasszából meglovasított pénzeket.

 

Az ötlet szépséghibája, hogy a kirgiz jogszabályok szerint ilyenre egyelőre nincs lehetőség.

 

Megbízhatnak politikai ellenfelei Zsaparovban? Államférfiúi kiállás vagy hideg számítás van Dzsejenbekov és Boronov lemondása mögött? Hogy működik az a demokrácia, amelyet nem ideológiák, hanem sokkal inkább az országban élő különböző törzsek rokoni viszonyai határoznak meg? Ezekre a kérdésekre Ilyash Györggyel, a Külügyi Intézet kutatójával keressük a válaszokat.

 

A Budapesti Corvinus Egyetem docensével, Nagy Sándor Gyulával pedig Bolíviáról beszélgetünk. Az országot 2019-ig vezető szocialista Evo Moralesnek köszönhetően bolíviaiak tömegei emelkedtek ki a szegénységből – tavaly azonban gyanús körülmények között tudta csak megnyerni a választásokat, a közfelháborodás és a hadsereg pedig el is űzte az országból.

 

Egy évvel a dicstelen menekülése után – amelyhez kénytelen volt mexikói kormányzati segítséget igénybe venni, és azóta sem térhetett vissza Bolíviába –

 

Morales pártja, a szocialista MAS jelöltje, Luis Arce sima győzelmet aratott riválisa, Carlos Mesa felett.

 

Ennek köszönhetően a nemzetközi baloldal által – egyáltalán nem alaptalanul – sztárolt Morales is számolhatja vissza a napokat, mert hamarosan minden bizonnyal újra hazája földjére léphet.

 

De milyen szerepe lehet otthon az első őslakos államfőnek? Mi történt Bolíviában az elmúlt egy évben, ami miatt a korábbi választásokon csaló párt mégis magabiztos győzelmet arathatott? Szerepet játszhatott az Egyesült Államok Morales tavalyi megbuktatásában?

 

Az e heti Helyzetből kiderül.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

/attachment/0054/53318_copy_3_helyzet_logo_update_1.jpg

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali podcastja a közélet és az underground határán.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás