+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 4. szombat, 10:04
A lakosság 5 százalékát tette ki a Trianon utáni kis Magyarországra a határokon túlról beáramló menekültek száma: voltak, akik hónapokig vagonokban éltek, mások magas hivatalnoki beosztásuk után ismét a ranglétra alján találták magukat. Hogyan kezelte az akkori magyar állam és társadalom a menekülthullámot? Ablonczy Balázs mesél erről a Trianon 100 podcastunkban.

A kerek századik trianoni évforduló elmúltával podcastunkban is ráfordulunk a békeszerződés következményeinek kitárgyalására. A megmaradt Magyarország területén az egyik leglátványosabb következmény a határon túlról beáramló menekülthullám volt. A szerencsésebbek ki tudtak utaltatni maguknak legalább egy szoba-konyhás lakást Budapesten, de sokan hónapokig abban a vagonban laktak családostul, amiben a cuccaikkal együtt érkeztek. (Egy ilyen család látható a nyitóképen is, ami a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből származik.)

 

Még József Attilának is kellett iskolai fogalmazást írnia a „vagonlakókról”, az akkori politika pedig a menekültek fellázadásától is tartott.

 

Sokan, akik a határon túli városokban magas státuszú hivatalnokok voltak, a ranglétra alján kényszerültek újrakezdeni az életüket, és voltak olyanok is, akik a Magyarországra menekülés után azért még hazajárogattak.

 

Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője nem csak érdekes egyéni történeteket mesél el, de azt is elmondja, hogyan próbálta meggátolni az akkori kormány, hogy még többen Magyarországra jöjjenek, hogyan fogadta a helyzetet a lakosság és hogyan hatott a Trianon utáni menekülthullám a határon túli magyarokról való mai közgondolkodásra.

 

 

/attachment/0037/36636_copy_3_trianon_cover_final.png

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali podcastja Trianon századik évfordulóján. Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Gulyás Márton és a Partizán műsora Gajdics Ottóval tarolt, TGM és a többi véleményvezér pedig a nyomukban!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás