+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 4. szombat, 10:04
A lakosság 5 százalékát tette ki a Trianon utáni kis Magyarországra a határokon túlról beáramló menekültek száma: voltak, akik hónapokig vagonokban éltek, mások magas hivatalnoki beosztásuk után ismét a ranglétra alján találták magukat. Hogyan kezelte az akkori magyar állam és társadalom a menekülthullámot? Ablonczy Balázs mesél erről a Trianon 100 podcastunkban.

A kerek századik trianoni évforduló elmúltával podcastunkban is ráfordulunk a békeszerződés következményeinek kitárgyalására. A megmaradt Magyarország területén az egyik leglátványosabb következmény a határon túlról beáramló menekülthullám volt. A szerencsésebbek ki tudtak utaltatni maguknak legalább egy szoba-konyhás lakást Budapesten, de sokan hónapokig abban a vagonban laktak családostul, amiben a cuccaikkal együtt érkeztek. (Egy ilyen család látható a nyitóképen is, ami a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből származik.)

 

Még József Attilának is kellett iskolai fogalmazást írnia a „vagonlakókról”, az akkori politika pedig a menekültek fellázadásától is tartott.

 

Sokan, akik a határon túli városokban magas státuszú hivatalnokok voltak, a ranglétra alján kényszerültek újrakezdeni az életüket, és voltak olyanok is, akik a Magyarországra menekülés után azért még hazajárogattak.

 

Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője nem csak érdekes egyéni történeteket mesél el, de azt is elmondja, hogyan próbálta meggátolni az akkori kormány, hogy még többen Magyarországra jöjjenek, hogyan fogadta a helyzetet a lakosság és hogyan hatott a Trianon utáni menekülthullám a határon túli magyarokról való mai közgondolkodásra.

 

 

/attachment/0037/36636_copy_3_trianon_cover_final.png

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali podcastja Trianon századik évfordulóján. Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nécik balkáni hadjáratát.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

Eredetileg Görögország uralkodója lett volna belőle, a politikai helyzet miatt végül, mint az angol királynő hitvese lett világszerte ismert.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás