Meglepő szemétstatisztikákkal jött ki az Eurostat. A listavezető és az utolsó között majdnem háromszoros a különbség.

Az automatákba bedobott palackok a tömegközlekedésre használható univerzális kártya egyenlegét gyarapítják.

Macron mellett azonban továbbra is kiáll a német-francia kettős állampolgárságú zöldpárti politikus.

Szeptember 9-én választ Svédország. Nem csak a szélsőjobboldali Svéddemokraták régóta várható előretörése az egyetlen érdekesség. Hanem hogy a svéd befogadó, liberális állam hívei ma bizony egy parasztpártban bíznak, amely akár tíz százalékot is hozhat. De kik ők, és miért pont őket választják még az urbánus hipszterek is?

Ki tiltaná be a műanyagzacskókat, és ki a dízeles autókat? Mit csináljunk a sok szeméttel és Paks II-vel? Lehet-e jó biznisz a fenntarthatóság? Mi legyen az állatkínzókkal? A lényeg kilencedik részében a környezetvédelemről beszélnek a pártok.

Vízkereszt után már elég zavaró. Csak hullatja a leveleit. Szaloncukor sincs rajta. Felesleges, minek van ott? Valaki vigye már le. Vagy dobjuk ki az ablakon? Mindegy, csak ki vele. Jövőre úgyis szebbet veszünk.

Minek szavazzon valaki az LMP-re, ha úgyis csak öt százalékkal csusszannak be megint a parlamentbe? Miért nem annyira liberális az LMP, mint az európai zöld pártok általában? Hiányzik-e nekik Schiffer András? Miért nem tudtak akkora ügyet csinálni Paksból, mint a Momentum az olimpiából? Ungár Péter megválaszolja bizonytalan szavazónk nagy kérdéseit.