A régi korok eseményeiről és uralkodóiról számtalan szájhagyomány, hamisított krónika és oklevél született. Bár ezek jó részét a történészek már cáfolták, néhány még a mai napig tartja magát. Augusztus huszadika alkalmából az Azonnali összegyűjtötte az öt legismertebb tévhitet az államalapítás korából, melyekről mindenki úgy gondolja, hogy igazak.
Pusztina az egyetlen olyan település Romániának a moldvai részén, melynek a mai napig Szent István a védőszentje. A Szent István napi búcsút azonban románul tartja egy román katolikus pap. Akarnának-e magyar misét a helyiek, és tudna-e magyarul misézni a pap? Milyen az élet a moldvai csángó faluban? Videó!
István király, országtorta, kitüntetés, körmenet, tűzijáték. Nagyjából ezzel a hat szóval leírható, hogy mit jelent ma (legalábbis ha nincs épp koronavírus-járvány) a legnagyobb állami ünnep, augusztus huszadika. Hosszú utat járt be a huszadik században, de valahogy politikamentesebb tudott maradni, mint másik két nemzeti ünnepünk, március tizenötödike és október huszonharmadika. De miért?
Aki politikával foglalkozik, falakba ütközik. A „politikai” kommenteket sokszor letiltják a közösségi oldalakon, és a tanárok sem nézik jó szemmel, ha egy gimnazista érdeklődve figyeli a politika történéseit. De miért utasítja el reflexszerűen a politikát a magyar társadalom? A válasz – legalább részben – a történelemoktatásban rejlik.