Mennyi pénzből működik ma egy közéleti profilú újság vagy rádió? Mennyi a bevétel, a kiadás, a profit? Hogyan változott mindez az elmúlt évtizedben, és mennyire fenntartható a magyar sajtó helyzete? Ez az elemzés ezt járja körbe a kiadók nyilvánosan elérhető beszámolóiból származó adatok alapján. Az adatok egy egyre kedvezőtlenebb piaci viszonyok között működő, részben az állami finanszírozásnak kiszolgáltatott, depresszív, zsugorodó iparág képét mutatják – összhangban a nemzetközi trendekkel. Ez pedig a közélet minősége szempontjából sem jó. Vajon van-e arra esély, hogy az előfizetői modell térnyerése változtasson ezen?

Az európai közösség a saját hitelességét kockáztatja azzal, ha nem lép fel érdemben a belarusz társadalom támogatása érdekében. Külpolitikailag valóban korlátozott az EU mozgástere, viszont bőven rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segíthetnek rendezni a belarusz válságot. Mit tegyen és mit ne tegyen a Nyugat Belaruszért?

Több, mint fél éve új polgármestere van Győrnek, aki ugyan nem veri nagydobra, de komoly takarításba kezdett a városházán és a városi cégek környékén a Borkai-éra után. De mi áll emögött, és meddig mehet el egy fideszes polgármester, mielőtt rálép valakinek a tyúkszemére?

A koronavírus sok mindent megkavart a lengyel elnökválasztás kapcsán, ám meglepetéseredmény így sem született az első fordulóban, megmaradt a konzervatív Jog és Igazságosság és a liberális Polgári Platform dominanciája. A polarizációnak mint mindig, most is vannak kihívói, de ezek megint nem tudtak átütő sikert elérni. A választási előrejelzések szerint a szélsőjobboldali jelölt szavazói fontos szerepet játszhatnak majd a második fordulóban, és nem biztos, hogy a regnáló Andrzej Duda javára.

Egy évvel azután, hogy Volodimir Zelenszkij átvette a stafétát Petro Porosenkótól, Ukrajna három fronton is óriási kihívásokkal áll szemben. A politikában tapasztalatlan új elnök sokat hibázott, de az ukránok többsége kitart mellette.

Alig egy évvel Volodimir Zelenszkij beiktatása után az ukrán elnököt övező remény nagyjából szertefoszlott. A kezdeti reformeredmények után az utóbbi hónapokban ismét erősödött az oligarchák befolyása és gyengült a befektetői bizalom. A globális válsággal tetézve annyira megingott az ország makrogazdasági helyzete, hogy az államcsőd elkerülésének egyetlen útja az IMF-hitel maradt. A kormánytöbbségen belül pedig olyan súlyos ellentétek törtek felszínre, hogy ma már világos: Ukrajnában egy évnyi fellélegzés után ismét a politikai instabilitás az úr.

A Borkai-botrány és a két győri választás megmutatta, hogy az ellenzéknek, de talán a kormánypártoknak is ideje újraépítenie az aktivistabázisuk után a szakértői holdudvart is. Szakács András leírta, miért.

Az EU-támogatások területalapú elosztása körül kialakult politikai botránynak az első áldozatai nem is a települések lehetnek, hanem az eddig szinte biztos befutónak számító győri fideszes jelölt, Dézsi Csaba András. Pedig a január 26-i győri polgármester-választás jelöltjei eddig nem nagyon hibáztak, sőt, kifejezetten magas színvonalon versenyeznek a választók kegyeiért. Kampány- és programelemzés!