Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője az összes Magyarországnak járó pénzt befagyasztaná a jogállami eljárás keretében, Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta Brüsszelben magyar újságíróknak, a visszatartott pénzek nagyságának „arányosnak kell lennie az elkövetett jogsértésekkel” – ebből pedig szerinte elég sok van.

Frank Walter Steinmeier német köztársasági elnök „orosz-ukrán békekoncertek” szervezésével van elfoglalva ezekben a háborús hetekben, be is szólt neki a berlini ukrán nagykövet.

Kati Marton Merkel-életrajza bosszantó példája annak a fajta elfogultságnak, amely sem a feminizmus ügyét, sem a bal-jobboldal, vagy a liberális-konzervatív vitát nem viszi előre.

Korrupciós ügy miatt megbukó politikus, nyugdíjba vonult Bundesmutti és csúfos kudarcot valló visszatérők is szerepelnek az idei listán, amit a politikusok a leginkább szeretnének elkerülni.

Már a választás első fordulójában meggyőző többséggel nyert a legkonzervatívabbnak mondott jelölt.

Négy év alatt már harmadik pártelnök-választást tartják az egykor szebb napokat látott német CDU-ban. De kik indulnak el a pártelnöki posztért? Mit tudnának tenni ők a hatalomból tizenhat év után kieső jobbközép párt élén élén? És ki a legesélyesebb?

A szeptember 26-i választások után nem hiába ígérte a győztes SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz, hogy karácsonyig megalakul az új német kormány, december 8-án ceremoniális keretek között meg is szavazza a Bundestag az új SPD-FDP-Zöldek-kormányt. De mi várható tőlük? Mik a főbb céljaik és terveik? És mit jelent a közlekedésilámpa-koalíció Németországra nézve? Utánajártunk!