Morawiecki: A zöld energiára való átállás nem mehet az uniós biztonságpolitika rovására

A lengyel miniszterelnök az energiaválság megoldását a kőszénhez való visszatérésben látja.

Egy új energiarend kialakulásának vagyunk tanúi mind Európában, mind a nagyvilágban és ebben az új rendben sokféle érdek között kell egyensúlyt találnunk - írta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Financial Times oldalán megjelent vedégcikkében.

A lengyel kormányfő írásában kiemelte: az energiahordozók zöldítésének eredeti célja az  „alacsony költségű nyersanyagok, a diktatúrától való mentesség, a tiszta energia és a szociálisan inkluzív gazdasági növekedés” volt, de Oroszország ukrajnai inváziója mindenzt meghíúsította és a növekvő energiaárak mellett egy „bűnöző rezsimtől való függést” hozott létre.

Az energiaágazatot tágabb összefüggésben kell értelmezni és a biztonság kérdésének prioritást kell élveznie

- emelte ki Morawiecki.

A politikus szerint Lengyelország elismeri az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát, ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy „a neoimperializmus vírusa ne a saját udvarában fejlődjön ki”.

Morawiecki a probléma megoldását a hagyományos energiahordozókhoz - elsősorban a kőszénhez - való visszatérésben látja.

Még ha a szénhez való rövid távú visszatérés az ambiciózus éghajlati céljaink elhalasztását is jelenti, ez lehet szükséges feltétele annak, hogy fenntartsuk az erős európai közösséget, amely képes ellenállni Oroszországnak és támogatni Ukrajnát

- írta.

A lengyel miniszterelnök hozzátette: az EU-nak drasztikusan csökkentenie kell a CO₂-kibocsátási egységek költségeit és ki kellene zárnia a pénzügyi intézményeket a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS). Emellett Morawiecki azt is szorgalmazza, hogy a CO₂-kibocsátási egységek árát legalább egy évre 30 euróban kellene befagyasztani, az intézkedés további két évre szóló meghosszabbításának lehetőségével.

„Egy filozófus egyszer azt írta, hogy egy lánc csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszem. A mostani geopolitikai helyzetnek arra kellene ösztönöznie bennünket, hogy erősítsük meg energiarendszerünk minden gyenge pontját. Csak így tudjuk sikeresen leküzdeni a mai nehézségeket és megvalósítani a jobb holnap ígéretét” - összegezte Morawiecki.

A politikus kőszénnel kapcsolatos álláspontja nem meglepő ugyanis Lengyelország az unió második legnagyobb szénkitermelője (Németország után) és komoly gazdasági hátrányokat szenvedne a kőszénről való átállás miatt: 2018-ban az ENSZ klímacsúcsa után Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök azt nyilatkozta, hogy ameddig ő van hatalmon, nem hagyja, hogy „megöljék a lengyel bányászatot”.

Lengyelország ragaszkodása a fosszilis enrgiahordozókhoz az Európai Bizottság által 2019-ben benyújtott Európai Zöld Megállapodás kapcsán is kiütközött: ez a tervezet ugyanis 2030-ra teljesen kiiktatná a nem megújuló energiaforrásokat.

NYITÓKÉP: Flickr