Addig romlott a héten a cseh-lengyel viszony, hogy a lengyel kormányfő azért bojkottálta Orbán demográfiai csúcsát, mert azon ott volt a cseh kollégája is. A háttérben azonban egy sokkal komolyabb probléma áll: mihez kezdjen Lengyelország a környezetszennyező szénbányáival, ha egyszer azok tízezreknek adnak munkát?
Illusztris vendégekkel zárult le pénteken IV. Budapesti Demográfiai Csúcs, ahol az európai közvélemény többek között Orbán Viktortól, Aleksandar Vučić autokrata szerb elnöktől, Milorad Dodiktól – a Boszniai Szerb Köztársaság volt elnökétől –, no meg az uniós pénzek elcsalásával már harmadszor is meggyanúsított cseh üzletember-kormányfőtől, Andrej Babištól tudhatta meg, mi fán is terem a népesedéspolitika.
A konferencián elhangzottakat részletesen tárgyalta a hazai sajtó, a fent említett négy vezető pedig még egy közös nyilatkozatot is aláírt arról, hogy
Egy aláírás viszont fájóan hiányozhatott a kormánynak: a Budapesttel a családpolitikai ügyekben – is – szövetséges lengyel kormányfőé. A családügyi dzsemborin ugyanis eredetileg Mateusz Morawiecki is tiszteletét tette volna, az utolsó pillanatban viszont mégis lemondta a részvételt, és „csak” családügyi miniszterét küldte maga helyett Budapestre.
Mindez persze nem azért történt, mert a magyar és lengyel kormány hirtelen hátat fordított volna egymásnak, a lengyel kormányszóvivő sietett is leszögezni, hogy nagyra értékelik a családügyi nyilatkozatot, melynek tartalmával egyet is értenek.
A lengyelek vitája Csehországgal van, de leginkább az Európai Bíróság hétfői ítéletével, ami a cseh-német-lengyel hármashatár mellett fekvő Turów lignitbánya azonnali bezárására kötelezte Varsót,
ennek elmaradása esetén pedig Lengyelországnak napi félmillió eurót – 178 millió forintot – kell befizetnie a közös uniós kasszába. A lengyel kormánypárti berkekben jól értesült konzervatív hírportál, a wPolitycze szerint emiatt annyira megromlott a cseh-lengyel viszony, hogy Morawiecki egész egyszerűen nem akart Babiš mellett mutatkozni Budapesten, sőt, egyes híradások szerint Varsó még a visegrádi együttműködés miniszterelnöki szintű értekezletein is szüneteltetné a jelenlétét.
De miért is mérgesedett el ennyire a cseh-lengyel viszony egy bánya miatt?
Az Érchegység mentén elterülő cseh-német-lengyel határvidéket sokáig csak „fekete háromszögnek” hívták, nem véletlenül. A környék rendkívül gazdag a nyersanyagokban – bányásztak itt ezüstöt, nikkelt, rezet, uránt, de legfőképp barnakőszenet – emiatt a XX. századra az Érchegység fontos bányászati központtá vált. Igazán nagyszabásúvá ugyanakkor a kommunista hatalomátvételt követő nehéziparosításokkal vált a helyzet.
A határvidék mindhárom új kommunista állama erőltetett tempóban bővítette a – többségében külszíni fejtéssel működő – szénbányákat.
Csehszlovákiában egyenesen Most városának középkori óvárosát rombolták porig a 60-as években, hogy annak a helyén ki tudják bővíteni a helyi lignitbányát
– a régi Mostból mára egyetlen utca maradt, a várost pedig öt kilométerrel „arrébbköltöztették”, vagyis panelházakból építették újra.
A 80-as évekre a fekete háromszögben pedig valóságos ökológiai katasztrófa bontakozott ki: a barnakőszén égetése miatt felszabaduló kén-dioxid miatt Észak-Csehország iparvidékén a csehszlovák átlag kétszeresére emelkedtek a légzőszervi megbetegedések, az egyre gyakoribb savas esők pedig rengeteg fát pusztítottak ki. Miroslava Blažková, az észak-cseh iparváros Ústí nad Labem egyetemének geológusprofesszora emlékeztetett, a súlyos légszennyezést leginkább a fiatalok szenvedték meg, súlyosan megugrott például a gyermekhalandóság is a régióban.
A fekete háromszöget végül a rendszerváltás „mentette meg”. A nehézipar leépült, sok környezetszennyező bánya is bezárt – noha mindez leszakadó régiókat, szociális válságot és magas munkanélküliséget eredményezett, a fekete háromszög az elmúlt évtized közepére már korántsem volt annyira fekete, Blažková szerint inkább sötétzölddé vált.
Míg azonban a határ cseh oldalán végbement egy erőteljes revitalizáció, a Dél-Lengyelországban hagyományosan erős szénbányászat a rendszerváltás után sem roskadt meg.
2017-ben a lengyel áramtermelés csaknem 80 százaléka szénből származott, a bányászati szektor pedig csaknem 90 ezer bányásznak, és további 90 ezer bányászattal foglalkozó cégekben dolgozó munkavállalónak ad kenyeret.
Nem csoda, hogy mikor a lengyel kormány tavaly meglebegette az egyre veszteségesebb szénbányák bezárását, a bányászlobbi felől érkező tiltakozáshullám miatt inkább gyorsan vissza is vonták a terveket.
A többi dél-lengyelországi szénbányával ellentétben Turów esete ugyanakkor speciális: mivel a bánya és a hozzá tartozó – egy 2007-es WWF-jelentés szerint Lengyelország legszennyezőbb erőművének kikiáltott – szénerőmű közvetlenül a cseh és lengyel határon mellett fekszik, a bánya pozitív hatásaiból (a szénből) a csehek és németek nem részesülnek, miközben a bánya okozta környezetszennyezés őket is érinti.
Csehországnál azonban a biztosítékot végül az csapta ki, amikor a bányavállalat bejelentette, hogy 15 hektárral, egészen a cseh határig kibővíti a bánya külszíni fejtési területét, a lengyel környezetvédelmi miniszter tavaly pedig egészen 2044-ig engedélyezte a kitermelést a Turów-bányában. A bányához közel fekvő cseh falvak lakosai ugyanis nemcsak a nagy zajra és a légszennyezésre panaszkodnak a bánya és az erőmű miatt, hanem arra is, hogy a határ túloldalán folyó kitermelés miatt évente egyre csökken a talajvízszint.
Emiatt a határtól csupán egy kilométernyire lakó Uhelná lakosai attól tartanak, egész egyszerűen elfogy majd az ivóvizük.
Ezért kezdeményezett eljárást a cseh kormány a bánya bővítése ügyében eljárást Lengyelország ellen. Bár mind a cseh, mind a lengyel fél sokáig állította, hogy tárgyalásos megoldást szeretnének, a bilaterális egyeztetések végül nem vezettek eredményre, így a pert Csehország az Európai Bíróság hétfői döntésével meg is nyerte. Eszerint félmillió eurós bírságot fizet Lengyelország minden egyes nap a közös uniós kasszába, ameddig Turówban le nem állítják a kitermelést.
Ugyanakkor a lengyel álláspontot is könnyű megérteni: Turówban évente 28 millió tonna barnakőszenet termelnek ki, az erőmű pedig – amelyre az Európai Bíróság ítélete nem terjed ki – a teljes lengyel energiatermelés hét százalékát adja.
A hétfői ítélet után Piotr Müller lengyel kormányszóvivő sietett is leszögezni, hogy a döntést nem fogadják el, a bányászat pedig megy tovább.
„Az Európai Bíróság ítéletei nem veszélyeztethetik a tagállamok alapvető biztonságát. Az energiabiztonság pedig pontosan ide tartozik” – mondta Müller, aki a döntést aránytalannak tartja.
Még súlyosabb lenne a bezárás hatása a határmenti lengyel régióra, állítják a határmenti lengyel bányászváros, Bogatynia lakosai: a környéken ugyanis a bánya a legnagyobb munkaadó, ahogyan a bányavállalat által fizetett iparűzési adó tartja el a kisvárost is. „A bánya nélkül mi mindannyian halálra vagyunk ítélve” – mondja a helyi bányászszakszervezet vezetője, kiemelve, hogy az egész várost a bánya melletti erőmű látja el energiával. Ha a bánya leáll, akkor márpedig leáll az erőmű is. „Mindenki lakása a hőerőműre van rákötve, ha az leáll, akkor mi itt megfagyunk” – fejtegeti a szakszervezeti vezető.
Egy másik helyi amiatt aggódik, hogy a bányabezárással rengeteg bányász maradna állás nélkül.
– mondja a Marek néven bemutatkozó helyi bányász.
Ha Lengyelország nem fizeti ki a napi félmilliós büntetést, annak kikényszerítéséért az Európai Bizottság lesz felelős – akár azon az áron is, hogy a büntetést a lengyeleknek járó uniós támogatások összegéből vonja le. Csakhogy – érvel a lengyel kormányszóvivő – a büntetés az uniós közös kasszába menne, vagyis
hiába nyerte meg Csehország az ügyet, ha a pénz nem közvetlenül a cseheknek jár majd, hanem az EU-nak.
Ezért reménykedik most Prága abban, hogy a lengyeleknek sokkal inkább érdeke a megegyezés, mintsem, hogy Brüsszelnek fizessék a napi félmilliós sápot. „Ez nem a pénzről vagy a kompenzációról szól, hanem a technikai feltételekről, amelyekről meg kell egyeznünk a bányászat folytatása előtt” – szögezte le Richard Brabec cseh környezetvédelmi miniszter. A csehek leginkább azt szeretnék, ha Varsó fedezné a határ cseh oldalán az ivóvízellátás bővítését, valamint a bányászat környezetterhelő hatásairól is rendszeres információt követelnek.
A lengyel kormánypárt viszont inkább a cseh választási kampánynak tudja be Prága keménykedését: Bartosz Kownacki kormánypárti képviselő magabiztosan állította, hogy Turów ügye a cseh választások után rövidesen megoldódik. Egy, a Wirtualna Polska által megszólaltatott, névtelenül nyilatkozó lengyel kormánytag úgy fogalmaz, „meg tudjuk fizetni a lengyel állampolgárok felé irányuló, abszurd és igazságtalan követelések pénzügyi költségeit”. A tisztviselő szerint itt már nem pusztán politikai, hanem szociális vitáról beszélhetünk, ami „nemcsak munkahelyek ezreiről, de az energiabiztonságunkról és az iparunk egy erős részéről szól”.
Visegrádi együttműködés ide vagy oda, a háttérben már egy jó ideje hűvös a cseh-lengyel viszony.
Mikor tavaly Lengyelország óriási tiltakozások közepette tovább szigorított abortusztörvényén, Varsó éles hangon kérte számon a cseh egészségügyi minisztert azért, mert a csehek kidolgoztak egy törvényjavaslatot, amely tisztázza, hogy külföldi állampolgárok hogyan végezhetnek abortuszt Csehországban. A lengyelek szerint a cseh törvényjavaslat „abortuszturizmushoz” vezet, rontja a cseh-lengyel kapcsolatokat, és lehetővé tenné a lengyel állampolgároknak, hogy megszegjék a saját hazájuk törvényeit.
Egyelőre viszont az sem látszik, hogy Prága és Varsó kapcsolata hogyan állhatna vissza a régi kerékvágásba a nemzeti-konzervatív lengyel kormány már a populista Andrej Babiš kormányával sem találja az összhangot. Ám amennyiben az októberi cseh parlamenti választásokon az urbánus-zöld és a konzervatív-liberális ellenzék szerez többséget, akkor még kevesebb esély lesz arra, hogy a csehek is érdekeltek legyenek a Varsóval való konfliktus feloldásában.
BORÍTÓKÉP: A Turów-szénbánya, háttérben pedig a hozzá tartozó szénerőmű. Petr Vodička / Wikipedia (2021)
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.