A külügyminiszter ezen felül beszélt még a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak adandó hitelkeret kibővítéséről, a pátyi összekötő út megépítéséről és az új Közlekedési Múzeum tervezett nyitásáról.
Szokásosan a reptéren forgatott videó keretében szokta bejelenteni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a kormány, vagy éppen a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs milyen döntéseket hozott.
Nem volt ez másképp kedd késő délelőtt sem, amikor Lengyelországba, Wrocławba tartva a külügyminiszter elmondta, hogy az általa vezetett operatív törzs négy kérdésben hozott döntést.
Egyrészt 150-ről 350 milliárd forintra emelik a száz százalékban állami tulajdonban lévő Eximbank által nyújtott hitelkeret összegét.
Ez az a kamattámogatott hitellehetőség, amit azok a mikro-, kis- és középvállalkozások vehetnek fel, akik a koronavírus-járvány következtében 2020. február 1-jét követően valamilyen szempontból nehéz helyzetbe kerültek, például csökkent a nettó árbevételük, nőtt a vevő futamidejük, vagy romlott a likviditási mutatójuk.
A legfeljebb 3,5 milliárd forint (vagy 10 millió eurós) összegig igényelhető hitelt ingatlan-, gépi vagy berendezések beszerzéséhez lehet felvenni – Szijjártó becslése szerint a megemelt kerettel 900 vállalkozás versenyképességét lehet növelni.
Másrészről döntött arról is a Szijjártó vezette operatív törzs, hogy 4 milliárd forintot ad az elektromos akkumulátortelepeket gyártó gödi Samsung-gyárnak infrastruktúra-fejlesztésre, valamint a beszállítói kör bevonzására. A külügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy az autógyártás forradalmi megújuláson esik át az elektromos autók akkumulátorgyártása terén, és „fontos, hogy minél több nagy nemzetközi vállalat ezzel kapcsolatban Magyarországon képzelje el a jövőt”.
De a döntés mindenesetre valószínűleg nem független attól sem, hogy pont a Samsung-gyár környékét nevezte ki elsőnek a kormány még áprilisban úgynevezett különleges gazdasági övezetté.
Ilyen különleges gazdasági övezetté többek közt olyan helyszínt lehet kinevezni, amit a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánít, és praktikusan azzal jár, hogy a helyi adóztatás joga elkerül az érintett települési önkormányzatoktól a megyei önkormányzathoz.
Ez például a momentumos Balogh Csaba vezette Göd esetében azt jelenti, hogy a város körülbelül a bevételeinek harmadát veszíti el, ami a Fidesz uralta Pest megyei önkormányzatnál csapódik le
– minél jobban megy tehát a Samsung-gyárnak, a megnövekvő adóbevételek miatt annál több pénzből sáfárkodhat a fideszes megyei önkormányzat, ráadásul az ellenzéki vezetésű Göd kárára.
És itt több százmilliós összegekről beszélünk: tavaly a gödi különleges gazdasági övezetben beszedett helyi adók (mint az építményadó, a telekadó vagy a helyi iparűzési adó) összege majdnem elérte 627 millió forintot.
Ezen felül döntött a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs a Zsámbéki-medencében végrehajtandó közlekedésfejlesztési beruházásokról is: ezek keretében teljesülni látszik a pátyiak régi álma, hogy a fővárosi agglomeráció külső részén fekvő településükhöz összekötő út épüljön az M1-es autópályához, ami egyébként meg Bécset köti össze Budapesttel.
Tekintve, hogy Páty egy kedvelt előváros, nem jönne rosszul a település fejlődése szempontjából, ha a főváros és környéke könnyebben elérhető lenne az összekötő úttal, amiért már régóta lobbiznak a település polgármesterei.
Az összekötő úton felül Szijjártó arra is ígéretet tett, hogy a Páty és az M1 közötti szakaszon lévő ipari területen beruházásokra fog sor kerülni.
Továbbá a miniszter bejelentette: felgyorsítják az új Közlekedési Múzeum épületegyüttesének felépítését. Ez a múzeum azonos a korábban ismert Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal, amit 2015-ben a Liget projekt keretében bezártak, és aminek átköltöztetéséről végül 2017-ben döntött a kormány.
A múzeum Kőbányán, a MÁV korábbi Északi Járműjavítójának dízelmozdony-javító csarnoka területén, mintegy 30 ezer négyzetméteren épülhet újjá – igaz, a járvány ezt a projektet némileg megakasztotta.
Szijjártó beszámolója alapján azonban most a kormány arra vállal garanciát, hogy az új telephely teljes kialakítása előtt, a múzeum már 2023-ban megnyithatja egyes kiállítási tereit.
Szijjártó repülőteres bejelentkezését alább lehet megnézni.
NYITÓKÉP: Mire megírtuk ezt a cikket az előre felvett Facebook-videó alapján, a külgazdasági és külügyminiszter már landolt is a Wrocław-i repülőtéren. Szijjártó Péter / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.