Kik ódzkodnak a koronavírus elleni oltásoktól Amerikában? Nem az alacsony iskolázottságúak, épp ellenkezőleg!

Egy összegző kutatás szerint a legmagasabb fokozatú, PhD-végzettségűek nemcsak hogy a leginkább hezitálók az oltásokkal szemben, hanem a legkevésbé meggyőzhetőek is arról, hogy nem kéne kételkedniük a vakcinákban.

Sok helyütt él az a képzet a fejekben, hogy a koronavírus elleni oltások beadatása egyenes arányú összefüggésben van az emberek iskolai végzettségével: minél alacsonyabban képzett valaki, annál inkább bedől az oltásokat szkepszissel fogadó híreknek és véleményeknek, és minél magasabban képzett az ember, annál magasabb a bizalom az oltásokban.

Ezt a képet árnyalja az amerikai Carnegie Mellon Egyetem, valamint a Pittsburgh-i Egyetem szakértői által végzett közös kutatás, amelyben több mint ötmillió válaszadóval azt vizsgálták a kutatók, hogy szociodemográfiai helyzetük alapján mely társadalmi csoportok hogyan vélekednek az oltásokról. (A kutatás tehát szigorúan az amerikai felnőtt lakosságot vizsgálta, az eredményekből csak rájuk vonhatóak le következtetések, ráadásul csupán egy lektoráláson át nem esett kéziratról beszélünk jelenleg.) 

Az így létrejött adatbázis összesen 5 121 436 amerikai felnőtt válaszait tartalmazza idén január elejétől egészen május végéig. Az eredmények alapján azért nem teljesen hamis az előbb ismertetett előfelvetés:

a vakcinák beadatása tekintetében hezitálók aránya a gimnáziumi vagy azt el nem érő végzettséggel rendelkezőktől kezdve az egyetemei mesterdiplomáig tendenciózusan csökken a vizsgált öthónapos időszakban.

Igaz, azt hozzá kell tenni, hogy a hezitálókat úgy határozták meg, hogy a kérdőív kitöltésének napján nem akarták beoltatni magukat valamilyen ok miatt, és egy kalap alá vonták azokat, akik inkább nem, illetve biztosan nem oltatnák be magukat a kérdőív kitöltésének napján.

Míg a gimnáziumi vagy az alatti végzettségűek körében kis híján 21 százalék tekinthető hezitálónak, addig a mesterdiplomásoknál ez az arány már csak 8 százalék. A tendencia azonban az e fölötti végzettségnél megfordul: a jogi doktorátust végzettek körében (egyes országokban, mint Amerika, őket külön kezelik a másfajta doktori címet szerzőktől) a vakcinahezitálók aránya meghaladja a 12 százalékot, a nem jogból PhD-fokozatot szerzők körében pedig ez már majdnem 24 százalék.

Azaz az Amerikai Egyesült Államok felnőtt lakosságában a vakcinahezitálók grafikonja végzettség szerint egy U-alakú görbét vesz fel, és a leginkább hezitálók a leginkább képzett, PhD-fokozatot szerzők, nem pedig a legalacsonyabb végzettségűek.

És ez igaz akkor is, ha a vizsgált időszakot nem egyben, hanem havi bontásban nézzük: a legmagasabb végzettségűek körében mért hezitálás januártól május végéig folyamatosan a legmagasabb – ezzel szemben az öt hónap alatt a hezitálók aránya pont a gimnáziumi vagy az alatti végzettségűek körében csökkent a leginkább.

Tehát az amerikai PhD-sok nemcsak hogy a leginkább tartózkodóak a koronavírus elleni oltásokkal szemben, hanem őket a legnehezebb is kimozdítani a tartózkodó álláspontjukból.

A tanulmány hozzáteszi azt is, hogy a vizsgált mintában szokatlanul magas, majdnem 10 ezer fő a PhD-t szerzők száma, és további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy körükben miért ennyire és tartósan magas a vakcinahezitálók száma.

Miért nem akarják beoltatni magukat az amerikaiak?

Érdekes megnézni azt is, hogy végzettségtől függetlenül a vakcinákkal szemben hezitálók miért is hezitálnak (itt több választ is meg lehetett jelölni): a válaszadók

• 49-49 százaléka jelölte meg ebből a csoportból azt, hogy mert aggódik az esetleges mellékhatások miatt, és mert egyszerűen nem bízik a vakcinákban;
• 42 százaléka a kormányban nem bízik;
• 39 százaléka szerint neki nincs is szüksége az oltásra;
• 34 százaléka ki akarja várni, hogy valóban biztonságosak-e a vakcinák;
• 24 százaléka kifejezetten az allergiás reakcióktól fél;
• 22 százaléka nincs arról meggyőződve, hogy a vakcinák működnek-e;
• 15 százaléka meg csak úgy alapból sem kedveli az oltásokat.

A kutatás szerint vannak még olyanok is, akik a vallási meggyőződésük miatt kerülik el a koronavírus elleni oltásokat (9 százalék), de majdnem 4 százaléknyian a lehetséges anyagi költségek miatt aggódnak – egy állam által ingyenesen biztosított védőoltás esetében.

Érdekesség még, hogy akik még nem oltatták be magukat, de azt inkább megtennék, azok között a hezitálás oka leginkább az, hogy megvárják, hogy a koronavírus elleni vakcina biztonságos-e (majdnem 47 százalék), ezt követi az allergiás reakciótól való félelem (28 százalék), majd az, hogy másnak jobban szüksége lehet az oltásra (25 százalék).

A hezitálók száma egyébként januártól május végéig egyharmadával csökkent, a legnagyobb arányban azok között, akik a kérdőív kitöltése alatt korábban azt válaszolták, hogy az adott napon inkább nem oltatná be magát.

A két egyetem közös kutatása egyébként azt is kimutatta, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztáson Trump-párti államokban a nagyobb a vakcinahezitálók aránya az inkább Joe Bidenre szavazó államokkal szemben.

Egyúttal érdemes azt is hozzátenni, hogy magas azok aránya, akik bizonyos online kitöltendő kérdésekre nem válaszoltak: az összes válaszadó több mint 16 százaléka még a nemét sem volt hajlandó elárulni.

Az Egyesült Államokban még 2020. december 14-én kezdték meg az oltáskampányt, és eddig összesen 353 millió adag vakcinát használtak fel, amivel a társadalom 58,72 százalékát oltották be legalább egy adag koronavírus elleni vakcinával. A beoltottak 49,97 százaléka pedig már a teljes védettséget jelentő második adagot is megkapta.

Egyébként – mint arról az Azonnalin is írtunk – Magyarországon is volt egy hasonló, a Political Capital által végzett kutatás, bár ott leginkább azt mérték fel, hogy a hezitálók vagy vakcinaellenesek miért nem akarják magukat beoltatni, és ez alapján sorolták őket különböző csoportokba: a klasszikus oltásellenesek mellett vannak az általános szkeptikusok, a koronavírus vakcinával szembeni szkeptikusok és a bizonytalanok.

NYITÓKÉP: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Klinikájának (ma Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ) előadóterme 1928-ban. Fortepan / POTE