Mit szólnak Trócsányi bukásához és Várhelyi biztosi jelöléséhez? Miért lesz az jó a magyaroknak, ha kevesebb pénzt kapunk az EU-tól az Orbán-kormány korrupciója miatt? Cseréljünk-e biztosi portfóliót a románokkal? A momentumos Cseh Katalin és a DK-s Molnár Csaba válaszoltak az Azonnalinak Brüsszelben.
A héten elkezdődött az új Európai Bizottság biztosjelöltjelöltjeinek meghallgatása az EP szakbizottságaiban Brüsszelben. Magyar szempontból a legizgalmasabb fejlemény eddig az, hogy a bővítési biztosnak szánt Trócsányi László még a meghallgatásig sem jutott el, ugyanis a jogi szakbizottság összeférhetetlennek találta az ügyvédi irodája miatt (ennek részleteiről olvasd el a nagyinterjúnkat a jogi szakbizottság alelnökével), úgyhogy Orbán Viktor új jelöltet állított Várhelyi Olivér uniós diplomata személyében.
De mit szólnak az új helyzethez az ellenzéki EP-képviselők, és milyen megoldást várnának az új Bizottságtól a magyar jogállamisághelyzetre? A DK-s Molnár Csabával és a momentumos Cseh Katalinnal beszélgettünk Brüsszelben.
Szórakoztató-e Várhelyi Olivér, vagy inkább Orbán Viktor kinyújtott keze?
„Nem érhette nagyobb megaláztatás a magyar miniszterelnököt annál, mint ami érte. Kénytelen egy brüsszeli bürokratát jelölni” – mondta a jelöltcseréről a DK-s Molnár Csaba. Szerinte nem Trócsányit utasította el a jogi szakbizottság, hanem tulajdonképpen bárkit, aki fideszes politikus. (A jogi szakbizottság alelnöke egyébként pont az ellenkezőjét mondta erről az Azonnalinak.)
– mondta fel a DK-s EP-képviselő a diplomata életrajzát.
Arra a kérdésünkre, hogy eszerint sikernek tartja-e Várhelyi jelölését, azt mondta, nem tartja sikernek. A támogatásáról a DK elnöksége fog majd dönteni, de Molnár nagy nehezen azt elárulta, hogy ő maga nem tartja alkalmasnak a diplomatát a biztosi tisztségre. Mindenesetre jól szórakozik az ügyön – tette hozzá.
A momentumos Cseh Katalintól azt kérdeztük Várhelyi jelölése kapcsán, hogy biztosan érdemes-e őt a Trócsányinak szánt kérdésekkel konfrontálni, hiszen ő nem volt kormánytag az elmúlt években. A válasza az, hogy igen, mivel ez szerinte nem személyhez kötődő kérdéskör. Várhelyi ráadásul diplomataként Orbán Viktor kinyújtott keze Cseh szerint, és erősen kétséges, hogy a kormánytól függetlenül tudna működni. Hogyan fog leülni tárgyalni a csatlakozásról Észak-Macedóniával az után, hogy Magyarország menekültstátuszt adott Gruevszkinek? – tette fel a kérdést.
Mi lenne, ha cserélnénk a románokkal?
Mivel Cseh kifejezetten problémásnak tartja, hogy pont a bővítési portfóliót kapja a Fidesz-kormány által jelölt leendő magyar biztos, megkérdeztük tőle, hogy mit szólna egy esetleges portfóliócseréhez. Hiszen a románoknak is új jelöltet kell állítaniuk, ők pedig a közlekedési portfóliót kapják. Jó lenne-e, ha cserélnénk velük? – kérdeztük.
– mondta erre Cseh. Ha egyébként Várhelyi közlekedési biztos lenne, akkor a vonatközlekedés javításáért is harcolhatnának együtt – Cseh ugyanis a megválasztása utáni első alkalommal vonattal utazott Brüsszelbe, hogy demonstrálja, mennyire rossz a vonatközlekedés. Az Azonnalinak a retorikájában legalábbis bezöldült momentumos elárulta: azóta nem vonattal jár az EP-be.
Nem azért jöttem, hogy a Fidesz ellen harcoljak!
A meglepő mondat az EP-választáson orbánozással nagyott nyert momentumos képviselőtől hangzott el azzal kapcsolatban, hogy felvetettük: nem sajnálja-e, hogy a jogi szakbizottsági elkaszálással Trócsányit nem lehetett nyilvános meghallgatáson szembesíteni a kormányzati tevékenységével.
Cseh az mondta, a jogi szakbizottság liberális tagjait tájékoztatták is a Trócsányival kapcsolatos anomáliákról. Ugyanakkor állítja:
Például Hidvéghi Balázs úgy akart LIBE-alelnök lenni, hogy nincs releváns tapasztalata – idézte fel Cseh.
Pénz, lopás, jogállam
A leendő liberális jogállamiságbiztos meghallgatásán is téma volt, hogy a jogállamiság sérelme esetén megvonhatók legyenek uniós pénzek a tagállamokról, ezt a biztosjelölt Didier Reynders nagyon szorgalmazza is. Érdekes módon a vele egy pártcsaládba tartozó Cseh Katalin – aki a Reynders-szel kapcsolatos korrupciós ügyre, amiben időközben leállították a nyomozást, azt mondta: nem aggódik emiatt, bízik a belga ügyészségben, hiszen ott nem Polt Péter a legfőbb ügyész – azért visszafogottabb ebben Mint mondta, úgy kell ezt elérni, hogy a végfelhasználók ne sérüljenek, vagyis azok a cégek, önkormányzatok, akiknek szükségük van a támogatásra. Szerinte nem az kellene, hogy legyen a kérdés, hogy van-e pénz, vagy nincs pénz, hanem úgy lehetne például megoldani, hogy többfajta forrásért lehessen közvetlenül az Európai Bizottsághoz pályázni.
Nem úgy a DK-s Molnár Csaba, aki nem bizonyult túl fogékonynak az ilyen köztes álláspontokra. Mikor megkérdeztük tőle, hogy hogyan magyarázza meg a választóknak, hogy nem épül EU-s pénzből út, mert elintézték, hogy az EU ne adjon, arra azt mondta: nem az a másik opció, hogy megépül és lopnak belőle, hanem, hogy meg se épül, és úgy lopnak belőle. Nem a választók felé kell ezügyben kommunikálni, hanem a kormány felé, méghozzá azt, hogy ne lopjanak – mondta Molnár.
hiszen a szavazati jog felfüggesztése csak egy példa a szankciókra a hetes cikkelyben, de ettől még lehetséges más, például pénzügyi jellegű büntetés is. Felvetettük neki, hogy igen optimista, ha ebben reménykedik, hiszen egy ilyen büntetés előfeltétele teljes egyhangúság a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, tehát az Orbán-barát lengyeleknek is meg kellene szavazni. Molnár Csaba azonban a jelek szerint bizakodóan tekint az októberi lengyel parlamenti választásra, ugyanis azzal ütötte el a kérdést: „meglátjuk, hogy a lengyelek hogy szavaznak”.
MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.