Igazságot Zágrábnak!

Horvátország fővárosába eljutni sem nehéz, ott lenni sem drága, és még a hangulata is jó. Minden adott hozzá, hogy többen ugorjanak át oda Magyarországról is.

Zágrábba valahogy senki nem ugrik el hétvégézni. A tengerpart felé páran megnézik, de Horvátország fővárosa soha nem merül fel úgy a beszélgetésekkor, mint az állandóan körülrajongott Prága. Nyilván több oka van ennek, a magyar fejekben Horvátország csak a tengerparton érdekes, a Balkán hozzám hasonló fenntartás nélküli rajongóinak már elképzelésre is túl európai akár Belgrádhoz, vagy persze az isteni Szarajevóhoz képest. Itt az ideje, hogy igazságot adjunk Zágrábnak!

Odamenni

Jellemző, hogy bár többször is felmerült, végül munka miatt a nyári vb-döntő alatt nem tudtam megtenni ezt az amúgy mindössze 3,5 órás autóutat, és valószínűleg ezt az októberi dátumot is nehezebben vittem volna át, ha nem pont ott lép fel a Deafheaven zenekar szombat este. Pedig az a helyzet, hogy Zágráb tök jó város, pláne azt nézve, hogy

A határ átlépése után 47 kunát adunk a horvát autópályakezelőknek azért cserébe, hogy letolhassunk mindenkit a belső sávban egészen a fővárosig, ezt kell még a benzinhez adni, de buszozhatunk is például átlagosan 10 ezer forintért, ezzel már 4 óra 40 perc odajutni. Vonattal már kicsit több mint 6 óra, úgyhogy az sehogy sem éri meg. 

Szállást nem nehéz találni, párezer forintból kijöhet az egész, ha tényleg csak aludni szeretnénk visszamenni. 

Ott lenni

Jöjjön a lényeg: Zágráb kifejezetten kulturált város, tehát a belvárosa szép és hangulatos. Van sétálóutca,

az amúgy is őrült menőn kinéző Szent Márk templomtól pár lépésre még szép kilátást is kapunk. A katedrális meg pont olyan monumentális, ami alkalmas rá, hogy teleszemeteljük vele az Instagramot pár olyan lakóház társaságában, amilyenek amúgy Budapesten is vannak.

A kevésbé magától értetődő látványosságok közül ott van a Végetért Párkapcsolatok Múzeuma, ami világszinten is közkedvelt hely. A lényege annyi, hogy teljesen hétköznapi tárgyakat állítanak ki, amik valamilyen formában kapcsolódnak egy tönkrement kapcsolathoz. Vehetjük úgy is, hogy kiállították a szépemlékű Csajozós blogot, de máshonnan nézve valaki tökéletesen megörökítette a hétköznapi emberi gyarlóságot. 

Sőt, meghatódhatunk a háborúban elhunyt szurkolók emlékművén is a Maksimir stadion előtt, ami 1990-ben otthont adott a balkáni háború egyik fontos lépcsőjének tartott szurkolói rendbontásnak a horvátok és a szerbek között. 

Ott fogyasztani

Még mielőtt bárki is azt hinné, hogy Zágráb Európa legkúlabb városa, azért visszafognám:

A kihagyhatatlan látnivalók helyett van viszont valami kellemes lüktetése a városnak, ami miatt péntek este kirajzanak az emberek az utcára, és és még vasárnap is megtelnek a kávézók. Leginkább az éjszakai életből lehet megmutatni, miért éri meg inkább átlépni a határt, mint elutazni mondjuk Debrecenbe.

A délszlávok minden országban kifejezetten jók ebben a műfajban, amit jól jelez, hogy szinte minden helyen lehet kapni valami minőségibb sört, amiknek nagyon fontos jellemzője, hogy nem kerülnek duplaannyiba, mint a teljesen átlagos lagerek. A budapesti helyzetnél egyébként úgy általában többe kerül emberesen berúgni ott egy gondolatnyival, de azért nem kell nagyon rettegni.

Amit a kocsmahelyzet ad viszont, azt az éttermek elveszik: sajnos jól látszik, hogy a horvátok odáig már eljutottak a bosnyákokkal szemben például, hogy a főtéren és környékén nagyon sok pénzért adjanak nagyon szar ételt, de az ezeket ellenpontozó barátságos helyekből még egyelőre elég kevés van.

de a szimpatikus és ennek megfelelően teltházas helyeken már azért is csúnyán néztek rám és társaságomra, mert megkérdeztük, szerintük nagyjából mikor szabadul fel asztal. Hamburgert mondjuk tudtam enni, de hát hamburgert bárhol tudok enni.

Ez a helyzet különösen azért nyomasztó, mert a Zágrábnál ezerszer rosszabb rajthelyről induló Tiranában még egy lakótelep aljában is tudtam olyat enni, amiért cserébe akár még napokig ott tudtam volna maradni. A reggelire viszont lehet építeni, a burek-joghurt kombináció itt is könnyfakasztó élményeket tud adni.

Zágráb összességében talán a legkevésbé körülményesen megoldható turistacélpont Budapestről, ahol 2-3 napot közel tökéletesen el lehet tölteni akár csak bóklászással is. Azt ugyanis, ami a külföldi utazások esszenciája, tökéletesen hozza: elég ember, elég szép utcák és elég jó idő is lehet ahhoz, hogy kiülhessünk egy kocsma teraszára, és nézzük az ott élő embereket. Nem különösebben egzotikus, de annál mindenképp nagyobb figyelmet érdemelne Magyarországról, mint amennyit most kap. Szóval hajrá, ugorjatok el oda ti is!

Részleteket akarsz tudni? Ebben a cikkben mondunk öt tippet, hogy mit ne hagyj ki, ha Zágrábban jársz!

FOTÓK: Azonnali, Wikipedia