Tengerpart, birodalmi múlt, antinacionalizmus. Brüsszel EU-fővárosként elavult, itt az ideje váltani. A legjobb jelölt a szerepre pedig Trieszt.
Nem csak a magyar kormánynak és plakátjainak, de a brüsszelieknek is elegük van már Brüsszelből. Mármint nem a belga fővárosból, hanem mindabból, amit az Európai Unió jelent nekik: irodaházak, dugók, mindenféle európai parasztok tüntetései, drágaság, ilyesmik.
Mi szól az északkelet-olaszországi kikötő mellett?
1. Birodalmi múlt
Az európai politikai egység gondolata, a páneurópaizmus az első világháború után birodalmi keret nélkül maradt katolikus, osztrák arisztokráciában fogalmazódott meg. Richard Coudenhove-Kalergi, cseh-japán arisztokrata szerint Bécsnek önálló városállamként kellett volna páneurópai fővárossá válnia.
A város 1918-ig egy nemzetiségileg és vallásilag sokszínű, tipikus kozmopolita és birodalmi kikötő volt, Ausztria harmadik legnagyobb városa Bécs és Prága után. Mára e sokszínűség sokban eltűnt: a szlovénokat brutálisan asszimilálta a fasizmus (a hajdani harminc százalékról alig háromra esett a szlovén nyelvű triesztiek aránya), a zsidók többségét elhurcolták (a kontinens második legnagyobb zsinagógáját ma már alig tudja megtölteni az aprócska helyi hitközség), a durva olaszosítás a német-, görög- és szerb nyelvű családokat is érintette.
Mégis – vagy tán éppen a hibákból tanulva – a mai Trieszt lakói nem nacionalisták, idegenkednek az olasz nemzetállamtól (még a jobboldali Lega is inkább osztrák zászlókat lenget), büszkék Habsburg-múltjukra, és őrzik-élesztgetik a hajdani soknyelvűséget. Főleg Riccardo Illy, az Illy Cafe Orbán- és Salvini-ellenes, magyar származású tulajdonosa tett hajdanán polgármesterként sokat a trieszti különállás, a birodalmi, közép-európai, antinacionalista emlékezet ápolásáért.
2. Közép-európaiság mediterrán és balkáni elemekkel
Az Unió folyamatos bővítésével mára Brüsszel a perifériára szorult. Trieszt sokkal centrálisabban fekszik. Ráadásul az újonnan jött dél- és kelet-európai államokhoz is közelebb van – nem csak földrajzilag: bécsies építészet, balkáni konyha, mediterrán hangulat.
Itt még lengyel katolikus, magyar kuruc, délolasz maffiozó és bajor vállalkozó is otthonosabban érezheti magát, mint Brüsszelben. Triesztben ma is könnyebb még németül, netán horvátul vagy szerbül beszélni, mint Brüsszelben. Azzal, hogy Nagy-Británnia és vele az angol nyelv hál' Istennek távozik az EU-ból – Málta és Írország államnyelvét mégse kéne az EU első munkanyelveként meghagyni –, Trieszttel a német, az olasz, de a francia és a szláv nyelvek is felértékelődhetnének. Trieszt ráadásul nem főváros – noha olasz város, de kulturálisan sokkal több annál, földrazjilag pedig annyira a határon fekszik, hogy néha maguk az olaszok se tudják, övék-e egyáltalán.
3. Antinacionalista társadalom
Triesztet mind 1918-ban, mind 1954-ben az ott élők akaratával szemben szállta meg az olasz hatalom. Sokan ma is visszakívánják az 1947 és 1954 közötti időket, amikor Trieszt önálló városállam volt. A különállás gondolata ma is erős a városban – a Tőzsdetéren a szeparatista mozgalom hatalmas plakáton várja vissza a nyugatiakat: „US, UK, come back!“
Alexander Van der Bellen osztrák államfő idén nyáron is a „mi kikötőnknek“ nevezte Triesztet – amin az olasz sajtó ugyan kiakadt, de nem a triesztiek. Triesztben tehát senkit nem zavarna, ha városuk újra nemzetközibb lenne. Sőt.
4. Jó gazdasági és lakhatási környezet
Trieszt Olaszország hatodik legjómódúbb városa. A város lakossága mégis folyamatosan fogy és öregszik, ugyanis Olaszországon belül elvesztette azon előnyeit, amelyekkel Ausztria kikötőjeként rendelkezett. Számos nagy cégnek köszönhetően (a legismertebb trieszti márkák vélhetően a Generali biztosító és bank, illetve az Illy kávé) az olasz átlaghoz képest alacsonyabb a munkanélküliség – és folyamatosan csökken. A startupok tekintetében pedig az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap szerint Trieszt az olasz éllovas.
Triesztben a lakhatás is megoldható. Az egykori birodalmi kikötő egésze ma rohad: ott tízezernél is több új lakás és iroda elférne. A felújítások már most részben és főleg osztrák tőkéből megkezdődtek, de ha az EU odaköltözne, az újabb lendületet adna ennek a sok tekintetben gazdag, de alvó városnak. Ráadásul Trieszt mai lakhatási és fejlesztési tervei átnyúlnak sokszor a szlovén Koperbe (Capodistriába) – két nemzetállamra kiterjedő EU-főváros pedig igazán szép gesztus és jó befektetés.
5. Jobb az idő, mint Brüsszelben, de azért nem annyira
Tengerpart! Már ez elég indok kéne legyen.
De azért teljesen nem is kényelmesedne el az ideköltöző EU-bürokrácia. Októbertől márciusig ugyanis az erős bóra szél teszi kellemesen üressé és tisztává a trieszti utcákat.
Techet Péter további cikkeit az Azonnalin itt tudod elolvasni.
MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.