Ha vasárnap Tarlós István nyer Budapesten, és emiatt Puzsérékat teszik felelőssé, az katasztrofális lenne a Sétáló Budapest számára. De hogyan profitálhatna a mozgalom Karácsony Gergely esetleges győzelméből?

Kidolgozatlan Karácsony javaslata a közlekedési alapjövedelemről? Az hát, de ettől még az elv nem rossz. Ugyanis ha kevesebb parkolóhelyet akarunk a belvárosban, akkor díjat kell emelni, ez pedig csak úgy lehet népszerű, ha az autó nélkülieket érdekeltté tesszük benne. Például úgy, hogy visszaosztunk nekik. Ha pedig ezt a momentumosok drágának gondolják, vegyék hozzá azt is, micsoda egészségügyi kár keletkezik Budapesten a légszennyezés miatt!

Az autós háztartások jelenleg évente több, mint százezer forint támogatást kapnak a kerületektől, csak nem pénzben, hanem parkolás formájában. Ennyiben igazságos Karácsony javaslata, hogy akkor kapjon pénzt mindenki, méghozzá ugyanannyit. A gond csak az, hogy ezt fővárosi szinten akarja megoldani, meg az, hogy a városban nem csak autósok és tömegközlekedők léteznek.

A budapesti előválasztási módszer miatt sokaknak már megint úgy érdemes szavazni, hogy a számukra legkedvesebb jelölt helyett egy kicsit kevésbé szimpatikus jelölt mellé húzzák be az X-et, csak azért, hogy a legkevésbé szimpatikus jelöltnek kevesebb esélye legyen nyerni. Ezt a demoralizáló játékot idáig csak a Fidesz játszatta az ellenzéki szavazókkal, most az ellenzék is beállt a sorba.

Miért számunkra követhetetlen infrastrukturális beruházásokra költse a környezetszennyezésre kivetett különadókat az állam, miért nem adja inkább nekünk? Németországban most asztalon van egy olyan javaslat, ami alapján végre nem a klímaváltozást elszenvedők fizetnék meg a környezetrombolás költségeit.

Egyes budapesti kerületekben kedvezményesen parkolhatnak azok, akik helyben laknak: a parkolási kedvezményekkel tulajdonképpen a szegények felől áramlik a közpénz a jómódúabbak felé. Mennyi pénz megy el így, és mit lehetne tenni, hogy igazságosabb legyen a rendszer?

A fővárosi tulajdonú utak melletti parkolóhelyeket bár a kerületek üzemeltetik, az itteni parkolási bevételek a fővárost illetik. Csakhogy ezek a bevételek jóval alacsonyabbak annál, mint amennyit be lehetne szedni, például azért, mert néhol egyáltalán nem kérnek a parkolásért pénzt, ahol meg igen, ott a kerületek sokszor pofátlan mértékű saját költséget vonnak le. Kimatekoztuk, hol mennyi pénz folyik el.

A parkolási díj egyfajta kárpótlás a helyieknek, amiért egy autó foglalja el azt a helyet, ahol ők sétálhatnának vagy pihenhetnének. Éppen ezért igazságtalan lenne, ha a főváros lenyúlná ezt a pénzt a kerületekről, és pláne nem kellene a tömegközlekedésre költeni ezt a pénzt. Vissza lehetne osztani a helyieknek úgy, hogy azzal a kerület járjon jól. Elmondjuk, hogyan.

Olyan magasra állították a szálló por határértékeit, hogy azok betartásával is meghal évente 1500 ember. Mégis hogyan egyeztethetőek össze az évi több ezer ember halálával összefüggésbe hozható levegőminőségi határértékek az egészséges környezet biztosításának alkotmányba foglalt követelményével? Bepereltem a fővárost, hogy kiderüljön.