+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba
2019. június 18. kedd, 10:12
A budapesti előválasztási módszer miatt sokaknak már megint úgy érdemes szavazni, hogy a számukra legkedvesebb jelölt helyett egy kicsit kevésbé szimpatikus jelölt mellé húzzák be az X-et, csak azért, hogy a legkevésbé szimpatikus jelöltnek kevesebb esélye legyen nyerni. Ezt a demoralizáló játékot idáig csak a Fidesz játszatta az ellenzéki szavazókkal, most az ellenzék is beállt a sorba.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A budapesti előválasztás legfőbb célja elvileg az, hogy kiderüljön, melyik ellenzéki főpolgármester-jelöltnek van a legnagyobb esélye legyőzni Tarlós Istvánt az őszi önkormányzati választásokon. Azaz melyik az a jelölt, aki a legtöbb választót tudja meggyőzni, hogy elmenjen szavazni, és rá szavazzon.

 

Nagyon úgy néz ki, hogy az előválasztáson nem ezt fogjuk megtudni.

 

Ehelyett inkább valami olyasmit, hogy melyik jelölt tud a legtöbb olyan választót felmutatni, aki számára a jelöltek közül ő a legszimpatikusabb.

 

Sajnos a kettő nem ugyanaz. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a sokaknak legszimpatikusabb személy (vagy a mögötte álló párt) elutasítottsága a többi választó esetében olyan magas, hogy sokan nem hajlandóak majd rá szavazni (például nem mennek el szavazni). Miközben könnyen lehet, hogy egy kevesebb választó számára legszimpatikusabb jelölt elutasítottsága a többi választó körében alacsonyabb, ezért az őszi választáson azok nagy része is rá szavazna, akik az előválasztáson mást találtak a legszimpatikusabbnak.

 

Persze elsősorban nem az előválasztással van a baj, hanem a módjával. Többféle módon lehetne ugyanis olyan előválasztást tartani, amely nem csak a szimpátiát, hanem az elutasítottságot is méri, és így valószínűleg nagyobb eséllyel adná meg, hogy ki lenne Tarlós legesélyesebb kihívója.

 

Adja magát egyből egy valódi többfordulós előválasztás mármint olyan, amelynek utolsó fordulójában már csak két jelölt (normális esetben a korábbi fordulók első két helyezettje között) lehet választani. Persze sokan most is két fordulóról beszélnek, és korábban nem is volt ezzel probléma: az első forduló a Karácsony-Horváth csata volt az év elején, a második forduló a Karácsony-Puzsér csata lett volna. 

 

De milyen kétfordulós választás az, ahol a második fordulóban több jelölt van, mint az elsőben, és ahol az egyik párt egy teljesen új jelöltet indít a korábbi jelöltje ellen a második fordulóban?

 

Az előválasztás akkor lenne valójában többfordulós, ha a június 26-án véget érő forduló után lenne még egy forduló, ahol az első két helyezett mérkőzik meg egymással. Egy ilyen előválasztási rendszer még a magyar választási hagyományokhoz is illeszkedne, hiszen 2011 előtt ez volt a módi az országgyűlési választásokon.

 

Vicces és egyben szomorú is, hogy miközben a Fidesz hatalmához leginkább az egyfordulóssá tett választási rendszer járul hozzá, az ellenzék lényegében a saját választásán is ugyanezt, az ellenfél szavazóinak megosztására épülő módszert erőlteti. Ha lenne normális utolsó forduló (ahol csak ketten mérkőznek meg), akkor azon egy sokak számára szimpatikus jelölt potenciális elutasítottsága könnyen kiderülhetne, hiszen a korábban kiesett jelölt(ek) szavazói a kevésbé elutasított jelöltre szavaznának. Ez történt például néhány napja a németországi Görlitzben, ahol a második fordulóban az AfD-s jelölt kikapott az első fordulóban második CDU-s jelölttől.

 

Persze ez a módszer se tökéletes, mert például előfordulhat, hogy a mostani fordulóban kiesett jelölt elutasítottsága a legalacsonyabb, és ezért lehet, hogy ő lenne Tarlós legesélyesebb kihívója. További hátránya, hogy több pénzt és több időt igényel.

 

De nem csak egy valódi többfordulós előválasztással lehet mérni a szimpátiát és az elutasítottságot is. A legszimpatikusabb jelölt választása helyett a szavazók össze is vethetnék a jelölteket Tarlóssal, mint ahogy történt ez például a Závecz Research januári felmérésében. Azaz

 

a választók minden jelölt esetében arra a kérdésre válaszolnának, hogy a jelöltre vagy Tarlósra, vagy egyikre se szavaznának.

 

Az nyer, akire Tarlós ellenében a legtöbben szavaznának – egy ilyen előválasztás közvetlenül azt mérné, ami az előválasztás fő célja. Ugyanakkor ennek is van kockázata, mert előfordulhat, hogy a választók egy része taktikai okokból az előválasztási szavazólapon akkor is csak a számára legszimpatikusabb jelöltet támogatná Tarlóssal szemben, ha a valóságban bármelyik jelöltet szívesebben látná Tarlós helyett. Ha túl sokan élnek ezzel a taktikai megfontolással, lehet, hogy nem a valójában legesélyesebb jelölt nyer az előválasztáson.

 

A taktikai szavazók „trollkodását” rangsorolásos módszerrel lehetne legjobban visszaszorítani – ennek egy változata van például Ausztráliában. Ekkor a választók sorba állítják az összes jelöltet a preferenciájuk szerint. A rangsor alapján a jelöltek pontokat kapnak (három jelölt esetén a legelső 3 pontot, a második 2 pontot, a harmadik 1 pontot), és az nyer, aki a legtöbb pontot kapja. Azaz nem csak a szimpátiát, hanem az elutasítottságot is mérik. Az lesz a nyertes, aki sokak számára szimpatikus valamennyire, ugyanakkor kevesen utasítják el. Ezzel a módszerrel sokkal kevésbé lehet taktikázni, mert minden szavazónak minden jelöltről véleményt kell mondani, és ha az egyikről mást mond, mint amit gondol, az szükségszerűen a többi jelölt pontszámát is befolyásolja.

 

A szomorú dolog az, hogy a közvélemény-kutatások alapján jó eséllyel pont az első bekezdésben ismertetett forgatókönyv fog megvalósulni. Azaz Kálmán Olga a népszerűsége és a DK magas támogatottsága miatt jó eséllyel megnyeri az előválasztást, az önkormányzati választásokon meg alulmarad Tarlóssal szemben a DK (és különösen Gyurcsány Ferenc) elutasítottsága, illetve a neki tulajdonított tapasztalatlansága miatt. Persze őszig még sok minden történhet,

 

Kálmán Olga még akár fel is tornázhatja az esélyeit. De a jelenlegi tudásunk alapján akkor sem ő a legesélyesebb jelölt Tarlóssal szemben, és csak az alkalmatlan előválasztási módszer miatt van jó esélye megnyerni az előválasztást.

 

Így az előválasztás lényegében nem a legesélyesebb jelölt kiválasztásáról, hanem a pártok (különösen a DK) erődemonstrációjáról fog szólni.

 

És különösen szomorú az, hogy az előválasztási módszer miatt sokaknak már megint úgy érdemes szavazni, hogy a számukra legkedvesebb jelölt helyett egy kicsit kevésbé szimpatikus jelölt mellé húzzák be az X-et, csak azért, hogy a legkevésbé szimpatikus jelöltnek kevesebb esélye legyen nyerni.

 

Ezt a demoralizáló játékot idáig csak a Fidesz játszatta az ellenzéki szavazókkal, most az ellenzék is beállt a sorba.

 

Ez a játék pedig kiválóan alkalmas arra, hogy elfordítsa az embereket a politikától.

 

Olvass még több cikket Tóth Csabától az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem sikerült újráznia Kárpátalján a magyar jelöltnek az ukrán választásokon, de egy másik körzetben még akár születhet is magyar győzelem.

A csehországi Zlínt a szlovákiai Zsolnaként tüntették fel a négysávosra bővülő M15-ös autóúton, így rossz országot és kilométerszámot is írtak hozzá.

A cseh Polgári Demokrata Párt vezetője hozná össze az ellenzéket, de a kalózok kimaradnának az összefogásból.

Kiderült: a német Zöldek szavazói használják legtöbbször a repülőgépet. Igaz, ő nekik is a legnagyobb a bűntudatuk emiatt.

Közleményt adtak ki a mesterségesen eltüntetett, sokszor átnevelő táborba
küldött ujgur kisebbségről.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás