Mi van, ha valakinek megéri túlórázni? Ha valaki sokat túlóráztat, annak elcsábítják a munkavállalóit? Mi éri meg jobban, a túlórapénz, vagy a munka utáni közös sörözés?

Egy túlterhelt bolygón még több fogyasztásra biztatni, vagy annak látszatát kelteni, hogy ez további terhelés nélkül lehetséges, az a jövővel szembeni vétek. Válasz Isztin Péternek.

Igenis járhat kéz a kézben a gazdasági növekedés és a környezetvédelem, ha megfelelően beárazzuk a környezet értékét. Erről szól az idei közgazdasági Nobel-díjazottak munkássága is.

Bár már rég nem kell naphosszat ekét tolni, a nemi szerepekkel kapcsolatos normáink még erre az időre nyúlnak vissza. Pedig az a családon belüli munkamegosztás, ami egykor előnyös volt, nem biztos hogy előnyös manapság is.

A rendszerváltozás óta vágyott álom, hogy utolérjük Ausztriát. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ez 2030-ra sikerülhet, Róna Péter közgazdász szerint viszont most is csak távolodunk, pedig a magyar gazdaság gyorsabban növekedik. Mi az igazság?

Jobb tervünk van, mint a Soros-terv: a magyar származású milliárdos segélyekkel pörgetné fel az afrikai gazdaságot, pedig a segélyek sok mindenre jók lehetnek, de erre nem.

Nagyobb piacot, több innovációt és kevesebb közterhet is hozhatna az áhított népességnövekedés. Ehhez viszont okosan kell ösztönözni a gyermekvállalást, és nem csak a leendő anyákra célozva.