A Magyar Nemzeti Bank június végén tízéves trendet megtörve kezdett kamatemelési ciklusba, a frankfurti Európai Központi Bank csütörtökön majd’ 20 év után változtatott az inflációs stratégiáján. Utánajártunk, miért teszi ezt, és lesz-e hatása a magyar gazdaságra is.
A 21 Kutatóközpont elemzése szerint ennek oka többrétű lehet: egyrészt a járványügyi korlátozások feloldását sem biztos, hogy a kormánypárt érdemének tekinti a lakosság, másrészt a jövőre vonatkozó növekvő gazdasági optimizmus még nem jelenti azt, hogy a közelmúltbeli és jelenlegi tapasztalatok is érdemben javultak volna, az infláció érzékelése pedig mélyponton van.
Miközben a Venezuelát valamennyire stabilizáló Nicolas Maduro ellen már nemcsak az eddigi ellenzéke, hanem a chavezista baloldal is lázadozik, az autoriter elnök egyre jobban egyensúlyoz. Olyannyira, hogy ellenfeleivel akár még tárgyalni is hajlandó lenne.
Matolcsy György szerint a magas infláció a válságból való gyors kilábalás árnyoldala, ezt fogják visszaszorítani azzal, hogy tíz év után kamatemelési ciklusba kezdett a Magyar Nemzeti Bank. Elmagyarázzuk, miért ez a válasz az inflációra, és hogy egyáltalán miért van infláció.
Amennyiben 5,5 százalékkal növekszik idén a gazdaság, a gyermeket nevelő szülők visszakapnák a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat. De egyáltalán mennyire reális, hogy lesz 5,5 százalékos gazdasági növekedés? Mi a helyzet az inflációval, felgyorsul-e, ha a kormány tényleg visszafizetné az SZJA-t a szülőknek? És egyáltalán mit gondolnak a közgazdászok a felvetett javaslatról? Szakértőkkel jártunk utána!
Varga Mihály pénzügyminiszternek fáj a forint gyengülése, de az MNB-nek nincs mondanivalója arról, hogy múlt héten 340 forint felé ment az euró.
A kormányzó szocialisták börtönt követelnek az ellenzék vezetőjének, hazaküldték a jenkiket és kritikusaik mögött a „perverz szélsőjobbot” látják. Eközben Venezuelában továbbra is óriási az áruhiány, az elemzők idénre akár 10 millió százalékos inflációval is számolnak.