A plusz pénz költekezésre csábít, de érdemes átgondolni, el lehet-e költeni hasznosabban. Akár jótékonykodásra.
Nem befagyasztani kellene az élelmiszerek árát, hanem az áfájukat csökkenteni, meg az állami költekezést kellene visszafogni. Közgazdászokkal jártuk körbe az infláció kérdését és a kormány rá adott unortodox válaszát.
Még a novemberi benzinár-befagyasztás előtt beszélt erről a parlamentben.
2021 igazi hullámvasút volt a lakosság számára, hiszen a koronavírus-járvány miatt folyamatosan változtak a lakosság gazdasági értékelése. De hogyan hatott mindez az Orbán-kormány támogatottságára? A 21 Kutatóközpont elemzése.
A miniszterelnök Facebookon meghirdette, hogy bejelentésre készül. Egy órát várakoztatta a közönségét, amikor is végre elárulta, mire készülnek.
A Republikon által szervezett konferencia résztvevői szerint a magyar gazdaságot sokkal jobb kondícióban érte a covid miatti válság, mint 2008-as pénzügyi, és nem is lesz rá annyira rossz hatással, Palócz Éva, Bod Péter Ákos és Király Júlia mégis elég lesújtó képet festett a kormány gazdaságpolitikájáról.
Az ellenzék szerint a magas infláció és gyenge forint kombinációját nem kompenzálja a lakosság részére a 480 forintban befagyasztott benzinár.
Annak ellenére, hogy az infláció és az energiaárak növekedése már meglátszik az árakon, a magyarok alapvetően pozitívan tekintenek a gazdasági helyzetre, és az árnövekedés a kormányzó Fidesz-KDNP támogatottságát is csak minimálisan érintette. De miért van ez így? A 21 Kutatóközpont elemzése.
A 21 Kutatóközpont elemzése szerint ennek oka többrétű lehet: például a lakosság nyári járványügyi nyitás felett érzett öröme, vagy a kormány foglalkoztatottság terén elért sikere.
Ráadásul már többet költünk, mint a járvány előtt. Az Ipsos kutatásából az is kiderül: a fiatalok továbbra is bátrabban élnek közösségi életet, míg az idősek óvatosabbak, az inflációtól pedig már jobban tartunk, mint a globális átlag.