Nem befagyasztani kellene az élelmiszerek árát, hanem az áfájukat csökkenteni, meg az állami költekezést kellene visszafogni. Közgazdászokkal jártuk körbe az infláció kérdését és a kormány rá adott unortodox válaszát.
Az elszálló inflációra válaszul váratlanul jött novemberben az üzemanyagárak maximalizálása, a kormány pedig ezen az úton tovább haladva küzd az egyre magasabb árak ellen – legalábbis azt mondja, hogy ez a célja annak, hogy február 1-től hat alapvető élelmiszer árát rögzítik.
Az intézkedésről Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke árult el részleteket a kormányközeli Világgazdaság napilapnak a roppant optimista „Nagy Márton: leszorítja a kormány az inflációt” című cikkben.
Ebből megtudható, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel, az üzemanyagárakkal, a kamatstoppal és újabban az élelmiszerárak befagyasztásával „védi meg a családokat” az inflációtól.
Az élelmiszerárstop február 1-től 90 napon át tart majd, a meghatározott élelmiszerek ára nem lehet magasabb, mint amennyibe 2021. október 15-én kerültek. Ahogy novemberben a benzinkutak a kijelölt benzinnel és gázolajjal, a boltok a kijelölt élelmiszerekkel nem tehetik majd meg, hogy nem forgalmazzák őket, a kormány előírja, hogy a megfelelő mennyiséget a polcon tartsák, és ellenőrizni is fogja, hogy az árak nem magasabbak-e az előírtnál, és a boltok biztosítják-e a megfelelő kínálatot.
A hatósági árbefagyasztást mindközönségesen rossz ötletnek szokás tartani, ami szembe megy a piacgazdaság logikájával.
De jó-e egyáltalán arra, hogy az inflációt visszafogja? Egyáltalán mitől van az infláció?
Az arányokban nincs egyetértés a kormány és a kormány kritikusai között, abban viszont igen, hogy
a jelenlegi inflációt külső és belső tényezők is okozzák.
Az olyan külső tényezők, mint a chiphiány, az olajár emelkedése vagy a konténerszállítás költségeinek megugrása aránylag gyorsan gyorsan lefutó globális jelenségek, amiket adott esetben elég csak kivárni – mondja az Azonnalinak Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök.
A vezető országok jegybankjai szerint ezek a problémák megoldódnak 2022 második felében – mutat rá a közgazdász, hozzátéve, hogy például az USA-ban, ahol egyébként évtizedek óta nem látott szinten van az infláció, a jegybankként működő FED sem avatkozik be, nem emel kamatot, csupán lassan visszafogja a pénzmennyiség-növelő intézkedéseit.
Európában is feljebb ment az inflációs ráta, de nagyon eltérő módon – mondja Bod, kiemelve, hogy a globális tényezőkön kívül
nálunk van még kettő tényező, ami befolyásolja az inflációt.
Az egyik az árfolyam: a nemzeti valutát használó nemzeteknél azt láttuk, hogy amikor valami gond van a világban – ez 2020-ban a koronavírus-járvány volt –, akkor jelentősen esik a cseh korona, a lengyel złoty és a forint árfolyama is. A cseh korona azonban visszaállt a járvány előtti szintre, mert a cseh gazdaságban nem voltak fundamentális okai a gyengülésének, ott az csak a külső hatások miatt történt.
A magyar forint árfolyama az euróhoz képest azonban a Wuhan előtti 330 körüliről a 350-370 tartományba került át, és az elmúlt napok relatív erősödése ellenére elmondható, hogy
a térség leggyengébben szereplő valutája volt e két válságos évben,
ami ekkora importhányadnál már árképző tényező (vagyis a forgalomban lévő termékek akkora részét hozzuk be külföldről, hogy azoknak a gyenge forint miatti drágulásuk önmagában emeli az inflációt – a szerk.).
Ezen kívül Magyarországon van még egy tényező, mutat rá a közgazdász,
ez pedig a választás.
2021-ben 5100 milliárd forint volt a deficit, ami a GDP 9-10 százaléka (vagy más módszertannal számolva 4,5-5 százaléka) – mutat rá Bod. Ez az óriási összeg keresleti oldalon egy hatalmas sokkot jelentett a magyar gazdaságban,
jóval több lett az elkölthető pénz a gazdaság szereplőinél, amihez nem igazodott a kínálat,
hiszen zavarok voltak a nemzetközi ellátási láncokban is, és a lezárások miatt sokáig nem lehetett igénybe venni sok szolgáltatást. Emellett a monetáris politika 2021 őszéig szintén növekedést támogató volt – emlékeztet rá Bod Péter Ákos –, csak év végén kezdett jelentős szigorításba, miután egy kamatemelési ciklusba kezdett.
A bérszint emelkedése – a minimálbér 2022-ben majdnem 20 százalékkal nő – szintén az infláció növekedésének irányába hat – mutat rá a közgazdász.
– fogalmaz Bod Péter Ákos, kiemelve, hogy nem csak a presztízsberuházásokról, hotelfelújításokról van szó.
Ezeket ugyanis vissza lehet fogni – valószínűleg ilyen el nem költött beruházási keretekből áll az a megszorítás, amit a pénzügyminiszterek meg kell csinálnia –, de például az egyes szakmáknak adott egyébként jogos bértámogatások ki fogják követelni más szakmák esetében is a szintén jogos béremelést.
„Ha a költségvetési gyeplőt odadobják, azt nem lesz könnyű visszaszedni”
– összegez a közgazdász.
A magas élelmiszerár-inflációban szerepet játszik az is, hogy sok szektorban nőnek a termelői árak, másrészt a bérek is emelkednek, és vannak világpiaci hatások is: az infláció jelentős része az energiaárak emelkedéséből származik – mondja az Azonnalinak Heltai László közgazdász, az LMP szakpolitikusa.
A hazai infláció okai között a kormány költekezései is ott vannak – teszi hozzá a közgazdász.
– magyarázza Heltai.
A miniszterelnök által bejelentett élelmiszerárstop az LMP szakpolitikusa szerint
nyilvánvalóan egy marketingfogás, ami egyáltalán nem alkalmas az infláció kezelésére.
„Ezek a termékek a fogyasztói kosárban 1-1,5 százaléknyi részt képviselnek. Ha ezt csökkentem mondjuk 5-10 százalékkal, az semmit nem jelent, maximum egy tizedszázalékot” – fogalmaz Heltai.
A közgazdász szerint ráadásul mivel más termékek árát nem rögzítették, az árstop miatti bevételkiesést más termékek árának növelésével fogják kompenzálni a kereskedők,
ami kiegyenlíti az árstop amúgy is minimális inflációcsökkentő hatását, magyarán annak a hatása nulla lesz.
– mondja az LMP szakpolitikusa.
Bod Péter Ákos szerint kétféleképpen lehet kezelni az inflációt:
Utóbbival viszont az a baj – mutat rá a közgazdász –, hogy
csak nagyon hosszú távon tud hatni, és csak olyan mértékben, amennyire egy gazdaság érzékeny a kamatokra.
A magyar gazdaság annyira nem monetizált, mint a nyugati, a Nemzeti Bank „telerakta” a gazdaságot mindenféle rögzített kamatozású hitelekkel, így a jegybanki pénzdrágítás csak az új hitelekre vonatkozhat, így annak a hatása is csak később jelentkezhet.
Az árbefagyasztás, amivel a kormány próbálkozik, Bod szerint egy gyorsabb megoldás,
de az ebben a formájában ez csak hangulatjavító intézkedés a választási évben.
– mondja a közgazdász, aki szerint ez már csak azért is fenntarthatatlan, mert a kereskedőre hárítja az inflációellenes harc terhét.
Ha már rögzíti a kormány egyes termékek árát, azt kellene mondania, hogy add olcsóbban, és a különbözetet megtérítem. Vagy add olcsóbban, mert kevesebb lesz benne az adótartalom. A költségvetésnek ez persze bevételkiesést okoz, de az érintett termékcsoportok árszintje mérséklődne – magyarázza Bod Péter Ákos.
Amit viszont most csinál a kormány, az a közgazdász szerint csak porhintés. Mint fogalmaz:
Az LMP szakpolitikusa két másik lépést vázolt fel az Azonnalinak az infláció hatásainak csökkentésére: az egyik az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése, a másik pedig az alacsony jövedelmek emelése az adópolitikán keresztül.
Heltai szerint az élelmiszerek ára a jövőben tartósan magas lesz.
A klímaváltozás miatt sok területen romlanak a termelési feltételek, ami a mezőgazdasági szektorban is áremelkedést okozhat, illetve olyan sokkokat, amik egyes termékeknél hirtelen termékkiesést okoznak, vagyis csökken a kínálat, ami áremelkedést okoz. Emiatt – mint fogalmazott – vége az olcsó élelmiszer korszakának.
– mutat rá Heltai.
Ráadásul az élelmiszerárak növekedése a legszegényebbeket érinti a leginkább, hiszen az ő fogyasztói kosarukban az élelmiszer arányaiban nagyobb részt képvisel.
Ezt az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésével lehetne kompenzálni
– az ellenzék erre is készül, öt százalékban maximalizálná az alapvető élelmiszerek áfáját.
A másik fontos lépés Heltai szerint a jövedelmek növelése,
amit az alacsonyabb jövedelműeknél z személyi jövedelemadó csökkentésével lehet elérni.
Ugyan az inflációért részben a bérnövekedés is felel, a jövedelmek növekedése nem okozna további inflációs nyomást, ha ezzel párhuzamosan visszafognánk a felesleges állami költekezéseket, ezzel csökkentve a forgalomban lévő pénzmennyiséget.
– fogalmaz Heltai László.
NYITÓKÉP: Fortepan / Ivánkay Kálmán
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.