Az MZP pártalakítási szándékait leginkább kritizáló Magyar György az utolsó pillanatban visszalépett.
Hétfőn 400 forint is volt az euró, és bár a forint a régiós társaival együtt gyengült, azok nem zuhantak ekkorát. Utánajártunk, mi az oka ennek.
Nem befagyasztani kellene az élelmiszerek árát, hanem az áfájukat csökkenteni, meg az állami költekezést kellene visszafogni. Közgazdászokkal jártuk körbe az infláció kérdését és a kormány rá adott unortodox válaszát.
A Republikon által szervezett konferencia résztvevői szerint a magyar gazdaságot sokkal jobb kondícióban érte a covid miatti válság, mint 2008-as pénzügyi, és nem is lesz rá annyira rossz hatással, Palócz Éva, Bod Péter Ákos és Király Júlia mégis elég lesújtó képet festett a kormány gazdaságpolitikájáról.
A hazai átlagos szeszár kevesebb, mint háromnegyede az uniósnak, míg a legdrágább finn és ír számok majdnem a duplái. Mindez az elég magas áfakulcs mellett, és ebben nincs benne az adózatlan illegális főzés, van azonban köze a 800 ezer magyar alkoholistához. Az azonban vitatott, hogy egy mesterséges drágítás megoldaná-e a problémát.
Egyre gyakrabban hallani a kormánypárt képviselőit az EU-ból való kilépés mellett érvelni, még a pénzügyminiszter Varga Mihály is megpendítette ennek lehetőségét, mert szerinte Magyarország az évtized végére az EU nettó befizetője lesz, és úgy már nem biztos, hogy megéri bentmaradnunk. Utánajártunk, hogy ez előfordulhat-e, és hogy tényleg nem éri-e meg akkor is EU-tagnak lenni.
A Magyar Nemzeti Bank június végén tízéves trendet megtörve kezdett kamatemelési ciklusba, a frankfurti Európai Központi Bank csütörtökön majd’ 20 év után változtatott az inflációs stratégiáján. Utánajártunk, miért teszi ezt, és lesz-e hatása a magyar gazdaságra is.
Évek óta növekszik az Magyar Nemzeti Bank aranytartaléka, amit kedden Matolcsy György jegybankelnök személyesen mutatott meg Orbán Viktornak. De minek egyáltalán nekünk az arany, és mit demonstrál a miniszterelnök és a jegybankelnök ezzel a gesztussal?
Matolcsy György szerint a magas infláció a válságból való gyors kilábalás árnyoldala, ezt fogják visszaszorítani azzal, hogy tíz év után kamatemelési ciklusba kezdett a Magyar Nemzeti Bank. Elmagyarázzuk, miért ez a válasz az inflációra, és hogy egyáltalán miért van infláció.
Amennyiben 5,5 százalékkal növekszik idén a gazdaság, a gyermeket nevelő szülők visszakapnák a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat. De egyáltalán mennyire reális, hogy lesz 5,5 százalékos gazdasági növekedés? Mi a helyzet az inflációval, felgyorsul-e, ha a kormány tényleg visszafizetné az SZJA-t a szülőknek? És egyáltalán mit gondolnak a közgazdászok a felvetett javaslatról? Szakértőkkel jártunk utána!