Hiába az összefogás, a Fidesz ellen esélye se volt az ellenzéknek – percről percre az Azonnalin!

Berg Dániel: Olyan dolgokkal foglalkoztunk, ami az átlagszavazónak nem fontos dolog

Interjút készített az ellenzék eredményváróján Aradi Péter kollégánk Berg Dániellel, az ALDE alelnökével, egyben a Momentum egykori képviselőjelöltjével.

Berg az interjúban elmondta, ő hitt az ellenzéki győzelemben, így ez az eredmény kicsit gyomorba vágta, főleg mivel olyan jelöltek győzelméért kell imádkozni, mint például Szél Bernadett.

Ezenkívül kifejtette, aktív ellenzéki politikát igényel a következő időszak, emellett kijelölte az ellenzék jövőbeli három témáját is: a korrupció elleni küzdelmet, a nyugati integrációt, illetve a jogállamiság helyreállítását, amivel egyébként az ellenzék kiemelten foglalkozott a kampány során.

Ugyanakkor kritikaként felrótta, hogy

talán sok olyan témával foglalkozott az ellenzék, ami az átlagszavazónak nem fontos dolog.

A teljes interjút az alábbi linken lehet elolvasni.

Apáti a jobbikosokhoz: Fiúk, megérte?

„Mondhatnám kicsit patetikusan, hogy azzal lennék elégedett, ha legalább száz mandátumot nyert volna a Mi Hazánk, mint sikerorientált fradista és mi hazánkos politikus, de a realitások talaján maradva azt gondolom, hogy jó eredményt értünk el. Persze nem akarom még elkiabálni”

– nyilatkozta az Azonnalinak Apáti István parlamenti képviselő, a párt listájának harmadik helyén álló képviselőjelöltje.

Apáti is kiemelte, amit minden kollégája a választás estéjén, hogy különösen nagy ellenszélben kellett kampányolniuk, és így ez az eredmény még azt is túlszárnyalja, mint

ami Dávid és Góliát küzdelme volt.

„Viharos körülmények között, az ellenfelekhez képest töredéknyi erőforrásokkal értük el ezt az eredményt, ráadásul a gól, amit lőttünk, nem is a kapufáról csattant be”

– fogalmazott a mihazánkos politikus, majd megköszönte a segítséget minden támogatójuknak.

Mivel a párt nagyon sokat panaszkodott az utóbbi napokban a Fideszre, különösen annak sajtójára, megkérdeztük, hogy ezek miatt keményebb ellenzék lesznek-e a parlamentben, mint eddig tették.

„Nagyon kemények leszünk, és azt mondhatom, hogy hitelesebbek is, mint a balliberális ellenzék. Azt is mondhatjuk, végre lesz a Fidesznek igazi ellenzéke a parlamentben”

– mondta.

Apáti szerint a választás estéje visszaigazolta, hogy ha valaki a nehezebb és rögösebb utat választja, sikerre jut, akik pedig elárulják korábbi elveiket, kudarcot vallanak.

„Feltenném egykori társaimnak a kérdést: fiúk, megérte?”

– zárta nyilatkozatát a politikus, aki egykor a Jobbik alelnöke volt. 

Jámbor András: El kell kezdeni politizálni oly módon, hogy nem csak az ATV-be megyünk be

Őszinte interjút adott az Azonnalinak Jámbor András, a Mérce korábbi főszerkesztője, egyben Józsefváros és Ferencváros leendő képviselője.

Jámbor szerint a választás az ellenzéknek azon ment el, hogy elvesztette azokat az alsó- és középosztálybeli jobbikos szavazókat, akik 2006 előtt még az MSZP-ra szavazott.

Emellett kicsit bírálva az ellenzéket arról beszélt, el kell kezdeni úgy politizálni, hogy nem csak az ATV-be mennek el beszélgetni az ellenzéki politikusok.

Arról, hogyan látja az ellenzék jövőjét, milyen feladatokat lát maga, illetve az ellenzéki összefogás jövőjét, bővebben itt beszéltünk vele.

Győzike jó lóra tett

Az eredmények 81,29 százalékos feldolgozottsága mellett két dolog jelenthető ki nagy biztonsággal:

• a 2022-es választást megnyerte a Fidesz-KDNP;
• Gáspár Győző feltűnése a Békemeneten a saját szempontjánból helyes lépés volt.

Volt győri MSZP-s polgármester: Nehéz jövő vár az ellenzékre

Megkérdeztük az eredményről Balogh Józsefet, Győr volt MSZP-s polgármesterét is az eredményről a győri ellenzéki eredményvárón. A várost 1994 és 2006 között polgármesterként, a rendszerváltás előtt egy rövid ideig tanácselnökként vezető politikus elmondta:

szorosabb eredményre számított, még a Fidesz legyőzésére is látott esélyt.

De figyelembe véve az óriási médiatúlsúlyt és a hatalmas anyagi erőforrásokat, ami a Fidesz rendelkezésre állt, mégsem meglepő az eredmény. A hatalmas anyagi erőforrások alatt a korrupcióból szétosztható pénzeket, illetve a szélesebb lakosságnak juttatott, választás előtt kiosztott összegeket érti, amely miatt a Bajnai-korszakhoz képest is kétszeres jelenleg az államadósság.

Balogh szerint a Fidesz mindent beletett, ezekkel a juttatásokkal és a „gátlástalan propagandával” a politikával kevésbé foglalkozó embereket könnyen elszédítette.

„Nehéz jövő vár az ellenzékre, de legalább ilyen nehéz jövő vár a kormánypártra is”

– mondta a veterán politikus: utóbbira főleg a kormány túlköltekezése, a várható világválság és az Európai Unióban kialakuló kényes helyzete miatt.

Orbán Viktor győzelmi beszédet tartott

Egész jól nézünk ki, egyre jobban néztünk ki, talán még soha sem néztünk ki olyan jól, mint ma este

– kezdte szokásos szófordulataival Orbán Viktor a győzelmi beszédét.

A kormányfő szerint

„akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.

Majd külön megköszönte a határon túli magyaroknak a támogatást. A kárpátaljai magyaroknak azt üzente, „az anyaország veletek van”. Majd minden magyar állampolgárnak megköszönte.

Ezután azt mondta, a nagy győzelem szerénységre inti őket. Mint mondta, már minden formában legyőzték az ellenzéket, úgyis, ha külön indultak, úgyis, ha együtt, ráadásul most voltak a legnagyobb erők velük szemben, mégis most nyertek a legjobban.

„Óriási nemzetközi erőközpontok mozdultak meg velünk szemben, nekik azt üzenjük, kidobott pénz volt minden fillér. A magyar baloldal volt Gyuri bácsi életének legrosszabb befektetések, tizenkét éve csak viszi a pénzt” – mondta. Szerinte

„a nemzetközi baloldal, a média, Brüsszel és még az ukrán elnök is”

ellenük volt. A kereszténydemokrata politikáról azt mondta,

„ez nem a múlt, hanem a jövő”.

Az egyetlen kérdés, hogy meglesz-e a Fidesznek a kétharmad

A választások előtt a legtöbb közvélemény-kutatás számaiból már látszott, hogy a Fidesz győzelme biztos, az egyetlen kérdés, hogy meglesz-e a kétharmad.

A mandátumbecslések szerint a legtöbb mandátumot a Publicus Intézet tippelte a Fidesz számára, a kutatóintézet 129 mandátumot jósolt a Fidesz-KDNP számára, jelenleg azonban a listás szavazatok 71,01 százalékos feldolgozottságánál

úgy néz ki, a Fidesznek akár a kétharmad is meglehet,

jelenleg 134 mandátum néz ki a 2010 óta kormányzó koalíciónak.

Listán jelenleg így néz ki a részeredmény:

• Fidesz-KDNP 54,45 százalék
• Egységben Magyarországért 33,72 százalék
• Mi Hazánk 6,40 százalék
• MKKP 3,06 százalék

Ugyanakkor ezekhez még a töredékszavazatok nincsenek hozzáadva, és sok választókörzetben még bőszen számolják a szavazatokat is.

Hadházy magabiztosan vezet Zuglóban

Hadházy Ákos, az ellenzék közös jeöltje, aki ellen Tóth Csaba, a választókerület jelenlegi országgyűlési képviselője sem állt ki az előválasztáson, élesben is magabiztosan vezet Borbély Ákossal, a Fidesz jelöltjével szemben. Hadházy eddig a szavazatok 53,35 százalékát, Borbély 37,19 százalékot kapott, a feldolgozottság 60 százalékos.

A Mi Hazánk, jelöltje, Czeglédi János 3,71 százalékon áll, az MKKP-s Rózsa Regina 3,47 százalékon – bár az MKKP sehol nem kampányolt az egyéni jelöltjei mellett, inkább arra buzdított, hogy listán szavazzanak a Kutyapártra, egyéniben pedig az ellenzéki jelöltre.

Ebben a választókerületben indította a Gattyán-féle MeMo az egyik legismertebb jelöltjét, az egykori popsztár Janicsák Istvánt, aki egyelőre a szavazatok 1,57 százalékát kapta meg.

A Gattyán-féle Normális Párt legjobb nevű jelöltje, Duma Norbert 0,5, a Munkáspárt és az ISZOMM közös jelöltje, Karacs Lajosné 0,22 százalékon áll.

Egyre inkább úgy tűnik, Jámbor András képviselő lesz

A szavazatok 89,29 százalékos feldolgozottságánál Jámbor András növelte előnyét a fideszes Sára Botonddal szemben,

sőt, egyre inkább valószínű, hogy ezt a mérkőzést Jámbor nyerte meg Sárával szemben.

Jámbor jelenleg a szavazatok 47,60 százalékát szerezte meg, míg Sára 42,5 százalékon áll. A rajtuk kívül még két komolyan vehető jelölt jelenleg az öt százalékot sem éri el: a Mi Hazánk parlamenti képviselője, Dúró Dóra 4,87 százalékon áll, míg a MKKP-társelnök Döme Zsuzsanna 4,33 százalékon, így ha ők parlamenti képviselők akarnak lenni, azt maximum listáról tehetik meg – erre leginkább Dúrónak van meg az esélye, mivel 71,01 százalékos feldolgozottságnál a Mi Hazánk 6,41 százalékon áll, a protesztpárt pedig 3,03 százalékon.

Egyedül a londoni ellenzék csinálta jól

Mivel érthetetlen módon elüldözték a londoni eredményváró vendégeit még az eredményváró előtt, a túlnyomórészt ellenzéki környék emberei lettek a győztesek: itt legalább mindenki otthon kaphatta meg az eredményt, aminek idén is a Fidesz kétharmada az egyetlen kérdése. Mivel mindenki házilag kezdte nézni, így mi is ezt tettük, ennek nagyjából az alábbi kép lett az eredménye, illetve az, hogy a három főből álló társaságom stabilan Angliában élő tagjai közölték, hogy akkor valószínűleg mostanában sem lesz értelme hazaköltözniük. 

Újpesten átvette a vezetést az ellenzék jelöltje, Varju László

Az első eredmények alapján a Budapest 11. számú volt az egyik fővárosi választókerület a háromból, ahol a Fidesz jeöltje vezetett, Újpesten Wintermantel Zsolt. A szavazatok 32,39 százalékos feldolgozottsága mellett azonban már elég jelentős előnnyel vezet Varju László, az ellenzék közös jelölte; Varju 48,67, Wintermantel 41,06 százalékon áll.

Ezt a háborút a békepárti Fidesz nyerte meg

Mint már korábban kielemeztem, annak ellenére, hogy nem a valóságon alapult a Fidesz békepárti vs háborúpárti megkülönböztetése az ellenzék ellen,

ezt a választást a Fidesz annak köszönhetően nyerte meg, mert úton-útfélen, mindenhol összemosta az ellenzéket azzal, hogy az háborút szeretne 

– annak ellenére, hogy az ellenzék is ellenzi a háborút, és csak abban az esetben küldene katonákat Ukrajnába, ha a NATO arra kérné az országot, de mivel az a harmadik háború kitörését jelentené, ezért arra az esély, hogy ezt a NATO meglépné, 0 és 1 százalék között van.

Ennek ellenére – mint korábban írtuk –, azoknak a választóknak, akik a politikát felszínesen, naponta mindössze pár percig nézik, az csapódott le, hogy itt tényleg a béke vs háború között kell választani, miközben ez valójában nem így volt.

Emellett persze nyilván elő lehet hozni azt is, hogy a pálya a Fidesz felé lejt, mind média-helyzet, mind plakáthelyzet és a választókerület-manipuláció miatt, azonban ezt a választást valóban a békepártiságával nyerte meg a Fidesz.

Lázár János újabb négy évre országgyűlési képviselő lesz

95,41 százalékos feldolgozottságnál szinte kijelenthető:

Lázár János egyéniben legyőzte az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert.

Lázár a szavazatok 52,08 százalékát szerezte meg, Márki-Zay a 39,92 százalékát. Lázár egyébként kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve: akkor 29 534-en szavaztak rá, idén kétezren kevesebben, 26 997-en.

Így Márki-Zay, ha képviselő akar lenni, már csak listán juthat be a parlamentbe. Abban az esetben viszont időközi választást kellene tartani a polgármesteri pozíciójáért, amit vélhetően a győzteshez való húzás miatt a Fidesz nyerne meg.

Kovács Zoltán szerint remekül működik a közmédia

„A közmédia működése a törvények és nemzetközi etikai normák mentén szabályozott, úgy gondolom, mind a kettőnek megfelel”

– mondta nemrég a Fidesz eredményváróján Kovács Zoltán.

A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint „nagyon bíztatóak eddig az eredmények”, de az értékeléshez meg kell várni a végleges eredményeket.

Ellenzéki eredményváró: Sziget utolsó nap

Ha azt mondjuk, nem a legjobb a hangulat az ellenzéki eredményvárón a Városligetben, akkor enyhén fogalmaztunk.

Az Azonnali találkozott Kerpel-Fronius Gáborral, aki azt mondta,

nem ő a kijelölt nyilatkozó, és szeretné ehhez tartani magát.

Az emberek szivárognak el a Városligetből: talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, az ő szempontjukból nem a legjobbat az eredmények, és

melegedni se tudnak bemenni sehova.

Hende Csaba eléggé vezet Czeglédy Csaba előtt

50 százalékos feldolgozottság mellett Hende 11 497 szavazattal 50,29 százalékon áll, míg Czeglédy 9 136 szavazzattal 39,96 százalékon.

„Bármi is lesz a torz rendszerben született eredmény, nem rajtatok múlt....” – írja az ellenzék jelöltje a Facebookon.

BAZ megyében is a Fidesznek áll a zászló

Az egykori vörös megyékben, ahol az MSZP 2010-et megelőzően erős volt, úgy tűnik, nem fogja visszahódítani az ellenzék, ugyanis eddig mindegyik körzetben a Fidesz vezet, ráadásul a legtöbb helyen az eredmények 70+ százalékos feldolgozottságon állnak.

A Miskolc székhelyű BAZ megye 1-ben Csöbör Katalin csak egy hajszálnyival vezet, kihívója, Szilágyi Szabolccsal szemben: a szavazatok 76,62 százalékos feldolgozottságánál 45,98 Csöbör, 41,73 Szilágyi, és vélhetően a nagyobb településeken nem teljes a feldolgozottság, azaz még Szilágyi akár meg is fordíthatja az eredményt.

Ugyanez a helyzet a szintén Miskolc székhelyű BAZ megye 2-ben, ahol a fideszes Kiss János 75,32 százalékos feldolgozottságnál 44,17 százalékon áll Varga László 42,06 százalékával szemben.

Ugyanakkor Ózd úgy tűnik, marad a Fidesznél: az inkumbens Riz Gábor 77,10 százalékos feldolgozottságnál 59,27 százalékon áll, Kiss Sándor már csak a csodában bízhat a saját 27,21 százalékával,

mivel közel tízezer szavazattal van lemaradva.

Hasonló a helyzet Kazincbarcikán, ahol Demeter Zoltánnak ismét kinéz az újrázás: a fideszes politikus egy viszonylag alacsony, 63,57-es feldolgozottságnál több mint kétszerannyi szavazatot kapott, mint ellenzéki kihívója, Üveges Gábor – előbbi 62,25 százalékon, utóbbi 27,84 százalékon áll.

Ezenkívül Sátoraljaújhelyen sem néz ki úgy, hogy a Rokkerzsoltiként megismert Erdei Zsolt parlamenti mandátumot szerez az ellenzék jelöltjeként: 80,79 százalékos feldolgozottságnál feleannyi szavazata van, mint az inkumbens Hörcsik Richárd. Hörcsik, aki négy éve a szavazatok 49,03 százalékát szerezte, jelenleg 60,72 százalékon áll, szemben Erdeivel, aki 29,66 százalékot kapott.

És úgy néz ki, hogy a 2020 októberében időközi választáson mandátumot szerző Koncz Zsófia ismét mandátumot szerez: az apja tragikus halála után elinduló fiatal politikusnő 80,91 százalékos feldolgozottságnál 59,40 százalékon áll, míg kihívója, Jézsó Gábor jócskán elmaradva tőle 36,74 százalékon áll.

Ilyen a hangulat az ellenzéki eredményvárónál

Szegeden csak az egyik körzetben vezet az ellenzék

Szegeden – csakúgy, mint például Kecskeméten vagy Győrött – két választókörzet is található, a Csongrád-Csanád 1, illetve a 2-es egyéni választókerület.

2018-ban az 1-es körzetet az ellenzék elhúzta, ahol jelenleg is nekik áll a zászló: 57,75 százalékos feldolgozottságnál úgy néz ki, Szabó Sándor 2018 után újrázni fog, jelenleg a szavazatok 43,67 százalékát kapta meg, fideszes kihívója Bartók Csaba 8 százalékponttal van tőle lemaradva.

A másik körzetben azonban úgy néz ki, nem sikerül elhódítani a Fidesztől azt a mandátumot:

a momentumos Mihálik Edvin közel 9 százalékponttal van lemaradva a fideszes Mihálffy Bélától a szavazatok 70,79 százalékának megszámolása után.

Ebben a körzetben indul Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is, aki egy magabiztos 9,76 százalékos állással úgy néz ki, töredékszavazatokat fog majd szerezni a Mi Hazánknak, aminek így egyre inkább kinéz a parlamenti bejutás.

Egyébként Csongrád-Csanádban nem áll jól az ellenzék:

a 4 választókörből csak egyben vezet – csakúgy, mint 2018-ban,

és a feldolgozottság az 1-es körzetet leszámítva mindenhol 70+-os.

Narancsország

Az eredemények 36,32 százalékos feldolgozottsága mellett – vagyis a szavazatok bő harmadát már megszámolták – az látszik, hogy Budapesten kívül jóformán nincs olyan váalsztókerület, ahol ne a Fidesz jelöltje vezetne.

Mindössze három választókerületben vezet az ellenzék jelöltje:

Mellár Tamás Pécs 01-ben, Szabó Sándor Szeged 01-ben és Kálló Gergely Dunaújvárosban.

Szinte már csak a csoda segíthet Márki-Zayon Hódmezővásárhelyen

Továbbra is magabiztosan vezet Lázár János a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péterrel szemben.

A szavazatok 74,31 százalékos feldolgozottságánál az egykori kancelláriaminiszter a szavazatok 51,50 százalékát szerezte meg, míg az ellenzék kormányfő-jelöltje a 40,37 százalékát.

2018-ban Lázár 51,78 százalékot kapott, azaz viszonylag stabil a támogatottsága a választókörzetben.

Nagyon szoros a verseny Fürjes és Hajnal között

Elképesztő mozgósítási verseny alakult ki Budapest 3. választókerületében, ahol az ellenzéki Hajnal Miklós és a fideszes Fürjes Balázs mérkőzik meg a mandátumért.

A választókörzetben 81,46 százalékos volt a részvétel, ami a legmagasabb Budapesten.

Jelenleg a szavazatok 40,74 százalékos feldolgozottságánál öt százalékponttal vezet Hajnal: őrá a szavazók 47,41, Fürjesre a 42,42 százalékuk szavazott.

Emellett úgy néz ki, kinéz a töredékszavazat az MKKP-nak is a körzetben, ugyanis a pártelnök Kovács Gergely is itt indult el, jelenleg a szavazatok 5,84 százalékát kapta, azaz megugorta az öt százalékos küszöböt.

A fideszes politikusokhoz nem fér hozzá a nemfideszes sajtó, de a hangulat egyre jobbnak tűnik

A Bálnában a Fidesz politikusait szokásos módon gondosan elszeparálták a sajtótól,

de a paravánok mögül egyre emelkedettebb hangulat szűrődik ki,

volt olyan kormányközeli médiamunkás, aki már pezsgőspohárral a kezében jött ki innen – ahová a kormánykritikus sajtó nem mehet be.

Deutsch Tamás EP-képvuselőt kérdeztük, hogy ezek szerint ünnepelnek-e már, de azt mondta, ő még biztosan nem, meg fogja várni a végeredményt.

Fej-fej mellett a fideszes és az ellenzéki jelölt a XV. kerületben.

Az ellenzék jelöltje, Barkóczi Balázs 43,94 százalékon, a fideszes Pintér Gábor 43,26 százalékon áll a 12. számú választókerületben. Barkóczi eddig 8051, Pintér 7927 szavazot kapott, a feldolgozottság 43,94 százalékos.

Nagyon alacsony feldolgozottságnál jelenleg megvan a kétharmad a Fidesznek

A listás szavazatok 28,08 százalékos feldolgozottságánál, illetve az egyéni körzetek jelenlegi állása szerint

a Fidesz 134 mandátumot szerezne, azaz meglenne az újabb kétharmad,

míg az ellenzék 57, a Mi Hazánk 8 mandátumot szerezne.

A listás verseny jelenleg ugyanis így áll:

• Fidesz-KDNP 59,36 százalék
• Egységben Magyarországért 29,44 százalék
• Mi Hazánk 6,59 százalék
• MKKP 2,46 százalék

Igaz, mint már korábban is jeleztük, ezekhez egyrészt a töredékszavaztokat még nem adták hozzá, másrészről még országos szinten nagyon alacsony a feldolgozottság: először mindig a kisebb települések körzeteiből érkeznek be az adatok. Jelenleg az a valószínű, hogy a Fidesz megnyeri a választásokat, de a kétharmad még egyáltalán nem biztos.

Eddig nem igazán billeg az a kecskeméti körzet

Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten két választókerület is van, mindkettőnek Kecskemét a központja. Kecskemét alapvetően egy fideszes bástya, hiszen az eddigi választásokon szinte mindig csak jobboldali jelöltek győztek.

Ennek többen is a Bács-Kiskun megye 2-es választókörzetet billegőnek nevezték,

mivel az eddigi fideszes képviselő, Zombor Gábor helyett egy országos szinten újoncnak mondható politikus indult az alpolgármester Szeberényi Gyula Tamás személyében.

Azonban úgy tűnik, ennek ellenére a Fidesznek nem kell egy kecskeméti trónfosztáson aggódnia, ugyanis a szavazatok 43,90 százalékos feldolgozottságánál Szeberényi a szavazatok 53,25 százalékát szerezte meg, míg Bodrozsán 33,23 százalékon áll.

Érdekes, hogy egyébként a Mi Hazánk és az MKKP jelöltjei is 5 százalék körül vannak: előbbi 7,26, utóbbi 4,92 százalékon áll jelenleg.

Nagy a harc Navracsics Tibor és Rig Lajos között

Az egykori EU-biztos Navracsics Tibor a Tapolca székhelyű Veszprém megye 4-es választókörzetében indult, ahol az ellenzéki kihívója Rig Lajos.

A szavazatok 43,10 százalékos feldolgozottságnál jelenleg fej-fej mellett áll a két jelölt.

Navracsics a szavazatok 49,36 százalékát, míg Rig Lajos 46,93 százalékát kapta, azaz ez egy kifejezetten izgalmas mérkőzésnek ígérkezik.

Eltűntek a politikusok az ellenzéki eredményváróról

Kijöttek az első eredmények, 16,76 százalékos feldolgozottságnál hatalmas előnnyel vezet a Fidesz, és bejutó a Mi Hazánk. Mindenkit megdöbbentettek az eredmények.

Az Egységben Magyarországért sajtószobája környékén most nem lehet politikus látni.

Az itt dolgozó sajtósok közül mindenki vagy a tévén nézi a választás alakulását, vagy a laptopba merülve frissítgeti az oldalakat. Mindenki találgat, hogyan történhetett így. Ebbe mi nem mennénk egyelőre bele. 

A Műjégre se érkeztek egyelőre tömegek.

Szombathelyen egy kényelmes előnnyel nyitott Hende Csaba

A szavazatok nagyon alacsony 13,10 százalékos feldolgozottságánál eddig a Szombathely székhelyű Vas megye 1 OEVK-ban magabiztos előnnyel nyitott Hende Csaba egykori honvédelmi miniszter.

Hende az eddig megszámolt szavazatok 52,24 százalékát kapta, míg Czeglédy Csaba 39,34-et.

Igaz, hozzá kell tenni, hogy először mindig a kisebb települések adatait közlik, lévén, hogy azokat hamarabb megszámolják, de az eddigi számok azt mutatják, a Fidesz kemény mozgósítást hajtott végre a falvakban és kisvárosokban országszerte.

Budapesten egyelőre az ellenzék vezet

Az első eredmények alapján, többnyire minimális feldolgozottság mellett az látszik, hogy Budapest 18 egyéni választókerületében csak háromban vezet a Fidesz-KDNP jelöltje, – a 13. számúban (XVI.kerület) Szathmáry Kristóf, a 14. számúban (XVII. kerület) Dunai Mónika és a 11. számúban (IV. kerület) Wintermantel Zsolt –

a többi 13 választókerületben az ellenzék jelöltje vezet.

Nagy a harc lesz Jámbor András és Sára Botond között

A szavazatok negyedének megszámolása után eddig vezet Jámbor András, a Mérce korábbi főszerkesztője, az ellenzék közös jelöltje Sára Botonddal szemben.

Jámbor a szavazatok 25 százalékának megszámolása után jelenleg 49,65 százalékon áll, Sára 40,33-on.

Annak ellenére, hogy a körzetben elvileg az ellenzékben áll a zászló, Jámbor esélyeit csökkentheti, hogy itt indul a ferencvárosi alpolgármester, egyben az MKKP alelnöke, Döme Zsuzsanna, aki eddig a szavazatok 4,2 százalékát szerezte meg, míg Dúró Dóra, a Mi Hazánk parlamenti képviselője 5,02 százalékon áll.

Hatalmas az öröm a Mi Hazánk eredményváróján

Hatalmas örömmel fogadják a Mi Hazánkosok az első részeredményeket, amelyken az látszik, hogy a párt a harmadik legerősebb erő lesz az elkövetkező négy évben. A Budapest Kongresszusi Központban összegyűlt párttagok és szimpatizánsok nagy óvációkkal fogadnak minden 5 százalék fölött álló poltikust. A pártelnök, Toroczkai László jelenleg 18 százalékon áll a Csongrád-Csanád megye 2-es körzetben, természetesen amikor a képernyőn ezt meglátták, nagy ünneplés kezdődött. 

40 százalékos feldolgozottságnál Lázár magabiztosan vezet Márki-Zayjal szemben

Viszonylag magas, 40,37-es feldolgozottságnál a Hódmezővásárhely központú Csongrád-Csanád 4-es választókörzetben

Lázár János magabiztosan vezet, jelenleg az eddigi megszámolt szavazatok 52,62 százalékát kapta,

míg az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, egyben Hódmezővásárhely polgármestere 39,38 százalékot kapott eddig, igaz, még azért nagyon sok szavazat hátravan.

Az első számok szerint hatalmas a Fidesz előnye

Közölte az első adatok a Nemzeti Választási Iroda. A listás szavazatok 16,76 százalékos feldolgozottságnál az alábbian áll:

• Fidesz-KDNP 61,93 százalék
• Egységben Magyarországért 27,06 százalék
• Mi Hazánk 6,61 százalék
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2,28 százalék

Igaz, ezekhez a számokhoz hozzá kell tenni, hogy egyrészt még nagyon alacsony a feldolgozottság, másrészt ezekbe még nem számolták bele a töredékszavazatokat.

Lukácsi Katalin: Már az is hatalmas teljesítmény, hogy egyenrangú versenytársak tudunk lenni

„Véget ért életünk hajrája, bármi történt is, hatalmas tapsot kérek a választóknak” – Lukácsi Katalin ezekkel a szavakkal lépett a pódiumra a sajtószobában. Mint mondta, hatalmas teljesítmény, hogy

az ellenzék egyenrangú versenytársa tud lenni a Fidesznek, holott a kormánypártnak lejtett a pálya.

„Fej-fej mellett áll a két tömb, van egy sejtés a szívünkben. Pár órán belül kiderül, kinek lett igaza” – mondta Lukácsi, ami nekünk kicsit baljóslatúan hangzott, de nem szeretnénk belemagyarázni semmit.

„Mi büszkék vagyunk önmagunkra, rengeteg munkát tettünk bele, büszkék vagyunk az aktivistákra, nem mindennapi, történelmi kampány volt” – magyarázta. „Bízunk benne, hogy beléptünk a győzelem kapujába, amibe Márki-Zay Péter elvezetett minket.

Bízunk benne, hogy a választók is bizalmat szavaztak nekünk”

– zárta Lukácsi.

Rákérdeztünk nála, hogy véletlenül hangzott-e baljóslatúan, mi értettünk-e félre valamit, tud-e valamit. Erre azt felelte az Azonnalinak, hogy ő tényleg

csak szerette volna megköszönni a dolgot,

és egy lezárást adni az eddigieknek, semmi tudatos, tudattalan nem volt benne.

A Momentum londoni politikusa utazó nagykövet lenne, ha nyer, ha veszít az ellenzék

Rövid interjút adott az Azonnalinak Londonba Csillag Tamás, a Momentum politikusa.

A szinte biztos bejutó helyen szereplő Csillag elmondta, szerinte

egy politikusnak a külhoni magyaroknak nem ígérgetni kell, hanem közösséget építeni.

Szerinte a külhoni magyarok egy heterogén csoport, így nincs univerzális válasz a problémáikra, ugyanakkor azt ígérte, ha bejut a parlamentbe, akkor az ők érdekeit fogja képviselni.

„A következő négy évben az lenne a feladatom, hogy bármit is akarnak a kivándorolt magyarok, miattuk a külügyi bizottságban, a gazdasági bizottságban, a plenáris ülésen ütöm majd az asztalt”

– fogalmazott a politikus, majd hozzátette, fő feladata abból állna, hogy utazó nagykövetként járná végig a jelentős magyar közösséggel rendelkező nagyvárosokat, amikor épp nincs parlamenti ülésszak.

Az interjút itt lehet végigolvasni.

Kirakta a londoni magyarokat a hely, ahová az eredményvárót szervezték

Bár még projektort is béreltek a londoni bulira, a hely meglepetésszerűen bezárt 19:00-kor, és kiküldött mindenkit, úgyhogy

az eredményváró londoni magyarok most az utcán várják, mi történik.

„Hát bazmeg, mekkora köcsögök”

– kommentálta egy vendég.

Egyelőre senki nem tudja, lesz-e valódi eredményváró Londonban, de Csillag Tamás kiemelte, hogy ezt nem a Momentum szervezte, és ők sem értik, mi van.

Győzike tiszta tudattal támogatja a Fideszt

Természetesen Gáspár Győző is jelen van a Fidesz eredményváróján, a roma celeb hosszan beszélt a sajtónak arról, hogy gyerekkora óta pánikbeteg, csak ezt sokáig nem tudta, mert régebben nem ismertek ilyen diagnózist, de a pánikrohamai nem jelentik, hogy ne lenne tiszta a tudata,

és tiszta tudattal vett részt a Békemeneten is.

Győzike szerint bárki bármit mond róla, nem érdekli, de most feljelentette Osváth Zsoltot, mert a volt Való Világ-szereplő egy nyílt levélben azt írta róla, hogy korábban verte a gyerekeit.

Fekete László nem tudja elképzelni, hogy a Mi Hazánk ne jusson be a parlamentbe

Ahogy ígértem, mikrofonvégre kaptam Fekete László egykori erőbajnokot, aki nem sokkal ezelőtt jelent meg a Mi Hazánk Mozgalom eredményváróján. Az egykori sportoló azt mondja, nagyon csalódott lenne, ha a pártja nem jutna be a parlamentbe. 

„Nem szimpátiakérdés volt részemről, hanem elvi, hogy beléptem a pártba, mert ők olyan akaratot testesítenek meg, ami ebben az országban őrületes hiánycikk”

– mondta az azt firtató kérdésünkre, hogy miért szállt a be a pártba.

„Mindenki tudja, hogy én a sportban tiszta ember voltam, és gyűlöltem az esélyegyenlőtlenséget, és azért választottam őket, mert nagyon sok ember vágyik arra ebben az országban, hogy tisztább legyen a politikai légkör”

– mondta Fekete.

A kérdésünkre, hogy ideológiailag milyen különbséget lát a Fidesz és a Mi Hazánk között, kitérő választ adott, mondván sok különbség van, de

„ez az idő most nem arra való, hogy példákat mondjunk. Majd eljön az a példa, amikor pontonként szembe lehet állítani a két pártot, és majd meglátjuk, milyen pontozás alapján derül ki, hogy ki akar jobbat, esetleg szebbet, esetleg a magyar emberek érdekeit képviselve még jobb dolgot csinálni”.

– ecsetelte. Még megkérdeztük azt is, mit árulna el Magyarországról, ha a Mi Hazánk nem jutna be a parlamentbe, erre az exsportoló annyit mondott:

„Az én szememben az emberekről egy nagy csalódás lenne, de nem tudom elképzelni, hogy ne jussunk be”

– mondta.

Fekete-Győr András: 80 százalékos részvételben reménykedtem

Az ellenzék eredményváróján elcsíptük pár percre Fekete-Győr Andrást, a Momentum egykori elnökét, egyben listavezetőjét.

A fiatal egykori pártelnök az Azonnalinak azt mondta, reménykedett, hogy a választók 80 százaléka is elmegy szavazni, de a 70 százalékos részvételi aránnyal sem elégedetlen.

Mint mondta, 2018-ban azt hitték, a magas részvétel az ellenzéknek kedvez, ám végül a Fidesz örülhetett a végén, azonban most bizakodó:

„Általában viszont az ellenzéknek kedvez, úgyhogy ezt most nehéz eldönteni. Bízzunk benne, hogy a számok most nekünk kedveznek. Egy pár óra, és meglátjuk”.

A teljes interjút itt lehet elolvasni.

Londonból jelentjük

19:50 körül lezárták a pultot, és nem szolgálnak ki senkit. Egyelőre nyomozzuk, mi történik és hogy lehet így eredményt várni, stay tuned!

Gulyás Gergely: A magas részvétel magas legitimitást ad az új parlamentnek

Hét óra után nem sokkal a Fidesz eredményvárójában Gulyás Gergely és Semjén Zsolt állt ki az újságírók elé, hogy megköszönje mindenkinek a részvételt.

Gulyás Gergely szerint a magas részvétel magas legitimitást ad az új parlamentnek.

A miniszter utána az Azonnali kérdésére a választási visszaélésekkel kapcsolatban azt mondta,

szerinte nem a kormánypárthoz, hanem az ellenzékhez köthető ezek többsége.

Konkrét példaként azt említette, hogy egy Bajnai Gordonhoz köthető cégtől érkeztek sms-ek kéretlenül előzetesen sok választóhoz. A Marosvásárhely mellett talált elégetett szavazólapokkal kapcsolatban megismételte, hogy „ellenzéki provokáció” történt, arra a kérdésünkre, hogy el tudja-e képzelni, hogy az ellenzék jutott hozzá ezekhez a szavazólapokhoz, azt mondta, a több százezer határon túli regisztrált szavazó között nyugodtan lehettek néhányan, akik az ellenzéket támogatják.

Befolyásolják-e a levélszavazatok a mandátumszámokat?

Mint ismert, azok a magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcíme, levélben is szavazhatnak, azonban csak pártlistára, egyéni jelöltekre nem. 

Ez leginkább a határon túli magyarokra jellemző, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. 2014-ben több mint 122 ezren szavaztak ily módon a Fideszre, ami akkor egy extra mandátumot hozott, míg 2018-ban már 216 ezren szavaztak, azonban az általánosan magas részvétel miatt ezzel nem szereztek még egy mandátumot listán.

Idén nagyon sokan, 456 ezer határon túli magyar jogosult szavazni levélben, amiből a választások előtt két nappal 184 ezret már le is adtak.

Jelenleg nem tudjuk, hogy végül hányan fogják leadni a szavazatukat, de 2018-ban a levélszavazatok 97,28 százaléka a Fideszre érkezett,

így alapvetően a Fidesznek érdeke a határon túli mozgósítás, ahol az ellenzék eleve nem is igazán látható.

De hogy 2022-ben lesz-e hatással az eredményre a levélszavazatok, csak az összes szavazat megszámlálása után fog kiderülni.

Feltűnt Magyarország (egykori) legerősebb embere is a Mi Hazánk eredményváróján

Megérkezett a Mi Hazánk eredményvárójára Fekete László, erősportoló, aki 1988 és 1997 között Magyarország legerősebb embere volt. Egyelőre azonban csak besétált a terembe, ahol a sajtósok várják Duró Dóra hamarosan kezdődő sajtótájékoztatóját, a pódiumon kezet fogott Novák Előd egykori parlamenti képviselővel, majd el is tűnt a teremből.

A későbbiekben megpróbáljuk nyilatkoztatni.

MZP kommunikációs vezetőjének jó a kedve

Nemrég bekukkantott az Egységben Magyarországért eredményvárójának sajtószobájába

Gurzó Ákos, Márki-Zay Péter kommunikációs vezetője.

Megkérdeztük, hogy mennyire elégedett a kampánnyal, szerinte sikerült-e átvinni az üzeneteket, amiket előzetesen kitaláltak.

A kommunikációs vezető interjút nem szeretett volna adni, de nagyon kedélyes, nevetgélős volt.

Azt mondta, annyit leírhatunk, hogy: mögcsináljuk!

Az Egységben Magyarországért eredményvárójára a politikusok egyelőre nem érkeztek meg, az újságírók viszont máris megtöltötték a termet. Mindenki az első eredményekre vár, a technikai személyzetnek is megüzenték, hogy nyugodtan egyenek egy pogácsát, igyanak valamit. Valószínűleg hosszú este lesz.

Ma nemcsak arra kapunk választ, ki kormányozza az országot,

hanem politikai sorsok is eldőlnek: Márki-Zay Péter üstökösszerű felfutásáról, illetve Orbán Viktor hagyatékáról is szólhat a mai nap.

Itt az urnazárás előtti részvételi adat: egy kicsivel elmarad 2018-tól

A legutolsó időközi részvételi adatokkal a 18:30-as állapotot közlik, eszerint összesen 5 216 424 fő ment el szavazni, azaz a választópolgárok 67,8 százaléka. Ez tényleg csak egy hajszálnyival, 0,3 százalékponttal marad el a 2018-as számtól, amikor a választók 68,1 százaléka ment el szavazni.

Akkor a Fidesz örülhetett a magasabb részvételnek, hogy mi lesz idén, órákon belül kiderül.

A Medián számai alapján nem számíthat vidám estére az ellenzék

Március 31. és Április 1. közötti mintavétellel készített a Medián közvélemény-kutatást az RTL Klub számára. A kutatás eredményét az RTL Klub vasárnap esti híradójában olvasták be,

ahol a Medián 49 százalékra mérte a Fideszt és 41 százalékra az ellenzéket.

Ezalapján azt látni, hogy négy évvel ezelőtthöz képest a Fidesz nem változott a támogatottság szempontjából: ugyanannyian támogatják a pártot, mint négy éve a választáson. Az ellenzék viszont úgy tűnik, még szavazókat is veszített, hiszen például a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot és a Mi Hazánkot is 4,5-4,5 százalékpontra mérik.

Ezalapján úgy néz ki, a következő Országgyűlésben 122 Fidesz-KDNP és 77 ellenzéki képviselő lesz,

amivel kényelmes többsége lesz a kormánypártoknak a következő ciklusban.

Hogy melyik kutatócég mérte fel legjobban a magyarok politikai aktivitását, pár órán belül kiderül.

Gyakori jelenség, hogy valaki segít szavazni egy-egy választónak

Számos bejelentés érkezett vélelmezett szavazókörön belüli visszaélésekkel kapcsolatban

– írja a Facebookon a Tiszta szavazás szervezet. A jogi forródróthoz és az ő szavazókörök előtt várakozó önkjénteseikhez érkezett bejelentésekben visszatérő motívuma,

hogy egy vagy két ember kíséri be a szavazót a fülkébe.

Ez simán lehet legális és szabályos, hiszen a gyengén látó, vak vagy analfabéta szavazó számára szükséges lehet a kísérő.

Ha valaki nem tud ikszelni, akkor az a szabály, hogy maga helyett valaki mást két ellenérdekelt szavazóbiztos előtt tett akaratkinyilvánítással szavaztathat.

„Azonban beszámoltak több olyan esetről is, ahol egy rokon vagy szavazatszámláló kísérte fülkébe a választót. Többször ugyanaz a személy kísért be más választókat. Volt, hogy kihallatszott, ahogy rávezeti a válaszra”

– írja a Tiszta szavazás, ami szerint ilyen eseteket jelentettek Budapestről, Sarkadról, Cigándról és Vásárosnamény környékéről is. Magyarcsanádon feltehetően a háromfős családja nevében szavazott egy nő, erről rendkívüli jegyzőkönyvet is felvettek.

Voltak más meredek esetek is:

• jelzés érkezett nyílt szavazásról, valamint jegyzőkönyv felvételének megtagadásáról, forgatási kérelem elutasításáról is;
• van, akinek csak nemzetiségi és népszavazási szavazólapot adtak, egyéni jelölt választására szólót nem, másnak pedig úgy kellett külön jeleznie, hogy egyénire is szavazni akar;
• volt, aki ki akart vinni szavazólapot a szavazóhelyiségből, más pedig ki is hozta azt.
• volt, hogy a jegyzőkönyv-vezetésre jelentkezett bizottsági tagot az elnök nem engedte ezt a feladatot ellátni.

Ezekben az esetekben a Tiszta szavazás önkéntesei és jogászai szerint a bizottságot rendkívüli jegyzőkönyv felvételére kellene kötelezni.

Mindenki reménykedhet

A részvételi adatok alapján reménykedhetnek a kormányoldali és az ellenzéki politikusok egyaránt, pár óra múlva azonban csak az egyik oldal lesz maradéktalanul boldog.

Eddig tartott a választás

19 óra múlt, azaz hivatalosan véget ért a választás. Ugyanakkor, aki 19 óra előtt állt be a sorba, az még leadhatja szavazatát.

Most pedig várunk, amíg elkezdenek érkezni az első eredmények. Mivel a népszavazást is egy időben tartották, ezért vélhetően több időt vesz igénybe a szavazatok megszámolása, így nem késő még most sem belekezdeni a kávéfőzésbe.

Úgy tűnik, mégis van értelme a választásnak

Délelőtt közöltünk egy cikket az ún. Rendszerváltókról,

akik azt vallják, hogyha százezer ember egy helyen összegyűlik, akkor az emberek visszaszerezhetik az önrendelkezési jogukat.

Ők alapvetően azt gondolják, hogy a magyar Alaptörvény érvénytelen, és jelenleg két párhuzamos alkotmány is érvényben van.

Annak ellenére, hogy semmi valós alapja nincs annak, hogyha százezer ember összegyűlik egy helyen és egyszerre követelik az önrendelkezési jogukat, akkor megkapják-e jogukat, ők kitartóan hisznek benne és próbálják összegyűjteni a megfelelő számú embert a megfelelő helyen.

Kollégánk kint járt a választás napján tartott nagygyűlésükön, de elnézve a képeket, valószínű most sem lett meg a százezer ember, így a Rendszerváltók nem érték el, hogy az ENSZ visszaadja nekik az önrendelkezési jogot, hogy egy szakértői kormányt alakíthassanak, amíg nem írnak egy Valódi Alkotmányt.

Novák Előd: Hatmillió magyar érdekeit csak a Mi Hazánk vállalta fel

A Mi Hazánk eredményváróján sem indult még be a buli, de Novák Elődöt sikerült elcsípnünk egy nyilatkozat erejéig.

A párt alelnöke szerint kisebb csoda kell, hogy bejussanak a parlamentbe,

de a közvéleménykutatók szándékosan alul mérték őket, és a kormánypárti médiabirodalom sem biztosított nekik semmilyen teret.

Novák maga egyébként meglepetésre számít, és szerinte ősztől ugyanaz lesz, mint ami februárban volt: hogy még a kétszer oltottak is oltatlannak minősülnek majd.

Részletek ebben a cikkben.

A londoni magyarok magyarosan várják az eredményeket

Tehát ivással készülnek az új vagy régi kormányra! Néha elhangzik egy jól láthatóan inkább viccből elkiabált fideszezés a Camdenben található Underworldben, de alapvetően mosolygósan iszogatnak, miközben Neo, Sub Bass Monster, rosszabb esetben pedig Hooligans szól. A klubnak mellesleg van saját söre, de jó eséllyel így is ez a legdrágább eredményváró a maga 5 font körüli pintjeivel. A hely mege annyira jó, hogy normális napokon Napalm Death és hasonló csodazenekarok lépnek itt fel, összességében ők azért sokkal érdekesebbek, mint Márki-Zay Péter vagy Orbán Viktor.

Egyébként nagyjából 200-an vannak a Szevasz Tavasz elnevezésű bulin, az átlagéletkor simán 30 körül van, ami mellett talán nem meglepő az sem, hogy némileg ellenzéki a hangulat, bár ezt talán az is garantálta, hogy köze van a rendezvényhez a helyi Momentumnak is. Mellesleg fellépett Lovasi András is, de róla lecsúsztunk.

A mai nap a demokrácia ünnepe

Ma együtt húzott cipőt fideszes és ellenzéki. Akármilyen polarizált is a magyar társadalom,

egy dolog összeköti a két oldalt: az emberek el szeretnék mondani a véleményüket.

Megérkezett az első rajongó a Bálnához

De egyébként még semmi mozgás a Fidesz eredményvárójánál.

Itt még bármi lehet

A közvélemény-kutatási adatok felemás képet mutatnak, ami jól mutatja, mennyire éles ez a választás: épp úgy nyerhet a Fidesz, mint az ellenzék is, és az sem kizárt, hogy csak pár szavazaton fog múlni a végeredmény.

Az NVB szerint nem kell megsemmisíteni a levélszavazás eredményét a marosvásárhelyi kidobott szavazólapok miatt

A Nemzeti Választási Bizottság vasárnap délután elutasította azon beadványokat, amik a levélszavazás eredményének megszüntetését és az eljárás megismételését kérik a Marosvásárhely melletti szemétlerakón talált szavazólapok miatt – írja a Facebook-oldalán Hadházy Ákos.

Hadházy szerint ez azt jelenti, hogy az NVB nem talál semmi kivetnivalót abban, „hogy valaki valamiért kitöltött szavazólapokat éget el és szór szét egy Marosvásárhely melletti szemétlerakón”,

az indoklás pedig az, hogy a választási eljárási törvény hatálya csak Magyarország területére terjed ki.

„Arra a kérdésre nem kaptam választ, hogy ha a törvény csak Magyarország területén érvényes, akkor hogyan lehet egyáltalán külföldön szavazni, illetve hogyan lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor a külföldön leadott szavazatokat. A formális logika ugyanis azt diktálná, hogy érvénytelen az egész levélszavazás, hiszen a törvény nem hatályos az országhatáron kívül” – írja Hadházy.

17 órás részvételi adatok: 62,92 százalék

Továbbra se éri el a 2018-as részvételi arányt az idei választás. 17 óráig 4 840 928 fő, azaz a névjegyzékben szereplő választók 62,92 százaléka járult az urnák elé. 2018-ban ekkor már a választók 63,2 százaléka leszavazott, azaz

mindössze egy hajszálnyi különbség van az idei és a négy évvel ezelőtti választás között, ha a részvételi adatokat nézzük.

Viszont 2002-ben a vasárnapi ebéd után többen mentek el szavazni, akkor 17 óráig már a választók 65,56 százaléka leszavazott, majd végül az urnazárásnál 70,53 lett a részvétel.

Jelenleg úgy tűnik, nem lesz rekorddöntés, de így is igen magas részvétellel számolhatunk.

Egy dolog biztos,

pár óra múlva okosabbak leszünk!

Sok múlik azon, mennyire csapódtak le a kampányüzenetek

Egyáltalán nem mindegy, mennyire találkoznak a kampányüzenetek a szavazói igénnyel: a Fidesz szavazói hagyományosan fogékonyabbak erre, miközben az ellenzéki érzelműek közül sokan inkább „befogott orral” szavaznak.

Ez nagy különbség lehet akár a végeredmény szempontjából is.

Nincs még mozgás a Bálnában

A Fidesz a Bálnában tartja az eredményváróját, egyelőre sem politikust, sem kormánypárti celebet nem látni a helyszínen.

A legutóbbi, 2019 májusi eredményváróhoz képest (akkor az EP választásokat várta itt a párt) az infláció jelentősen meglódult: tudósítónk emlékei szerint akkor még csak 500 forintot kértek egy szendvicsért a büfében, mostanra 1090 forintra kúszott fel az ár. Igaz, a kóla betonbiztosan tartja 490 forintos árát.

Orbán Viktor és Szijjártó Péter csodás imázsvideóban hívogatják személyesen a választókat

Szombaton Varga Judit posztolt arról egy videót, ahogy a kiskunhalasi választókerületben az ottani jelöltnek a mozgósításban segítve hívogatja az adatbázisban szereplő választókat. Vasárnap délután, a szavazás hajrájában pedig Szijjártó Péter is megosztott egy videót, amin beszél egy választópolgárral, majd egy betanuló call-centeres félszegségével referál az eredményről.

Orbán Viktor persze ezt is profin nyomja, mint mindent, és még viccelődésre is telik neki. A miniszterelnök imázsvideója felüdülés a napközben megosztott üzeneteihez képest, miszerint a kommunisták mind szavaznak, meg hogy az a tét, hogy Magyarország belesodródik-e a háborúba.

A legnagyobb kérdés, ki tud jobban mozgósítani a végórákban

Szinte általános közhely, hogy a választásokat a bizonytalanok döntik el, ami részben igaz is, azonban az már nem annyira ismert, hogy

a legtöbb bizonytalannak bizony van politikai preferenciája, és valójában abban bizonytalan, hogy elmenjen-e szavazni vagy sem. 

Ezért kulcsfontosságú a pártoknak, hogy a törzsszavazóin kívül ezt az egyáltalán nem homogén szavazói csoportot is megszólítsák. Őket könnyen fogyasztható, egyszerű üzenetekkel lehet rávenni arra, hogy elmenjenek szavazni, és leginkább a már korábban említett negatív pártos gondolkodás a legjobb eszköz erre.

Az ellenzék ezért a kampány elején taktikai hibát vétett, amikor a legfőbb üzenete az volt, hogy a Fidesz hazudik, az ellenzék a kormányon nem venné el se a családtámogatást és nem törölné el a rezsicsökkentést sem, hiszen így e politikával nem annyira aktívan foglalkozó réteg számára nem tudta jól kommunikálni a saját alternatíváját, de a Fidesz előre megyünk, nem hátra szlogenje se volt túl csalogató a kormánypártok felé húzó, de a választáson való részvételre nem teljesen hajló bizonytalanok felé.

Az ukrajnai háború kapcsán már jobb üzeneteket alakítottak ki a tömbök: az ellenzék azt kommunikálta, hogy a Orbán Viktor és a Fidesz Putyin mellé áll a konfliktusban, így a nyugati értékeket csak ők képviselik, míg a Fidesz-KDNP azt kommunikálta, hogy az ellenzék háborúba sodorná az országot.

Mindkét üzenet egyszerű, könnyen értelmezhető és egyértelmű értékvállalást jelent

– más kérdés, hogy az üzenetekben megfogalmazott tartalom nem teljesen fedi a valóságot, hiszen eddig az Orbán-kormány minden EU-s szankciót megszavazott az agresszor Oroszország ellenében, míg az ellenzék nem küldene katonákat Ukrajnába, csak akkor, ha a NATO katonai szövetség így döntene. Más kérdés, hogyha a NATO így döntene, akkor vélhetően egy Orbán-kormánynak is így kellene tennie.

Jól mutatja a választás tétjét

hogy sokan választották ezt a programot például családi ebéd helyett is.

Londonból úgy általában

Ahogy élő videónkból láthatta, és kis mázlival néha hallhatta is mindenki, én a második legnagyobb magyar városnak mondott Londonban nézem meg a választási helyzetet. Bár továbbra is röhejesen kevés helyen szavazhatnak az itteniek ahhoz képest, hogy nagyjábl félmillió magyar él az országban (háromról van szó egészen pontosan), sokan órákat sem sajtáltan azért utazni, hogy behúzzák valakire az ikszet. Nekik segít sokat a Diaspora Aid, akik adományokból fedezik a legmesszebbről érkezettek utazási költségeit, amik természetesen meglehetősen magasak az Egyesült Királyságban.

A képen is látható szép betonból épült ILEC Conference Centre-ben egyébként olyan magabiztos rendezés uralkodik, hogy bár többen egésznapos sorbanállásra készültek, pár perc alatt mindenki leadhatta a szavazatát: az országot megyék szerint osztották ki, itt csak időszakosan kellett sokat várni, a 40 szavazófülkébe pedig kedvesen terelgették az embereket befelé.

Nyilván nem meglepő, és pláne nem reprezentatív, de nagyon úgy űtnik, hogy London tényleg halmozottan ellenzéki város: akikkel beszéltünk, több-kevésbé látványosan változást akartak azért, hogy mondjuk legyen értelme egyszer visszaköltözniük Magyarországra.

Több megyében is láttak utaztatott szavazókat

A Tiszta szavazás nevű szervezet aktivistái, vagy ahogy ők írják, választási őrszemei kilenc megyében vannak jelen, ezek közül mindegyikből jeleztek nekik olyan esetet, hogy szavazók szervezett utaztatását látták.

A Tiszta szavazás Facebook-oldalán közzétett videó a még délelőtt készült a Baranya megyei Helesfán. A videón látható kisbusz legalább kétszer fordult és kilenc, illetve tíz főt szállított a szavazókör közelébe. A Tiszta szavazás azt írja, választási kifogást fog tenni.

„A választási eljárásról szóló törvénybe ütközik, ha a szavazókat busszal szállítanak a szavazóhelyiséghez. A szabályozás a 9 fős vagy annál nagyobb járművek esetében tiltja a szállítást, illetve tiltja a szállítás szervezését, a többszöri fordulást” – írja a szervezet.

A demokrácia már biztosan győzött!

A délutáni beinduló részvételi eredmények alapján már kijelenthetjük, hogy egy nyertese van a mai választásnak:

a demokrácia!

15 órakor 52,75 százalék volt a részvételi arány

Kijöttek a friss részvételi arányok, ezek szerint az országgyűlési választáson a szavazópolgárok 52,75 százaléka szavazott 15 óráig. A népszavazáson alacsonyabb a 52,18 százalékos vola részvétel délután háromig.

Orbán Viktor kommunistázása még hatással is lehet a mozgósításra, de lehet, hogy nem

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, egyben a Fidesz elnöke Facebookján azzal az egyszerű üzenettel szólítja híveit a szavazóurnákhoz, hogy „a kommunisták mind szavaznak. Legyünk ott mi is!” 

Ezzel egyértelműen a saját szavazóit próbálja megszólítani, mondván, az ellenfél fog győzni, ha a Fidesz-tábor tagjai nem mennek el szavazni.

Orbán ezzel az ún. negatív pártos gondolkodást akarja kihasználni, azaz azt, hogy az emberek könnyebben mennek valami ellen szavazni, mint valami mellett,

mivel úgy érzik, az ellenfél mindent el szeretne pusztítani, amit a veszélyben lévő saját politikai közösség elért. 

Ugyanakkor ilyenkor már valószínűleg nem sokat számít egy ilyen üzenet, hiszen aki már korábban eldöntötte, hogy szavazni fog, azt ez az üzenet nem befolyásolja, aki pedig még nem döntött úgy, hogy szavazna, vélhetően nem ezzel fogja tudni meggyőzni, sokkal inkább a Fidesz által az ukrajnai háború kitörése óta sulykolt béke vs háborúpártiság.

Eddig vélhetően a Fidesz jobban mozgósít

Mint arra a Republikon Intézet felhívta a figyelmet,

jelenleg azokon a településeken magasabb a részvétel, ahol 2018-ban a Fidesz hatalmas fölénnyel nyert,

illetve a billegő körzetekben is, miközben az ellenzéki többségű választókerületekben jelenleg kevesebben mentek el szavazni, mint négy évvel ezelőtt. 

Azt már én teszem hozzá, hogy ezekből leginkább azt tudjuk kiolvasni, hogy a Fidesz a választás első hat órájában vélhetően jobban mozgósított, mint az ellenzék, de még így is öt óra van az urnazárásig.

13 órási adatok: 40,01 százalék a részvétel

Továbbra is csak közelíti a 2018-as részvételi számokat az idei: míg 2018-ban 13 óráig már a szavazók 42,3 százaléka elment szavazni, idén ez a szám 40,01, ami szám szerint 3 078 029 választót jelent.

Ez még elmarad a 2018-astól, ám a 2002-est már majdnem utoléri,

20 évvel ezelőtt ekkor már a szavazók 40,2 százaléka leszavazott. Egyébként 2002-ben mentek el a legtöbben szavazni, akkor 70,5 százalékos volt a részvétel, míg 2018-ban 67,1 százaléknál állt meg a mutató.

Jelenleg ebből egyébként sok következtetést nem lehet levonni: 2002-ben inkább a nap végén gyorsult fel a részvétel dinamikája, míg 2018-ban akkor inkább már lelassult. Vélhetően az ingadozó időjárás miatt inkább a délutáni órákban szavaznak majd többen idén is.

Egyébként megyénként lebontva eddig arányaiban Budapesten szavaztak a legtöbben: a fővárosban a szavazók 42,7 százaléka ment el ikszelni, amit Pest megye követ 42,2, majd Fejér megye 41,31 százalékkal. Legkevesebben eddig Szabolcs-Szatmár Bereg megyében szavaztak, ott eddig a névjegyzében szereplő választópolgárok 35,26 százaléka adta le szavazatát.

Élőben Londonból!

Az Azonnali nemcsak Budapestről, hanem Londonból és Prágából is tudósít. Kollégánk, Fekő Ádám épp Londonban beszélget választókkal, és mutatja, hogy milyen érzés az Egyesült Királyság fővárosában szavazni, ahol ellentétben Budapesttel, szép napsütéses idő van.

A részvétel alapján eddig a Fidesznek kedvezőbb a helyzet

Amíg várunk a következő, 13 órási részvételi adatokra, érdemes megnézni, pontosan mit is jelent az, hogy eddig a választók 25,11 százaléka ment el szavazni. Nemzeti Választási Iroda nemcsak az összes választópolgárra vetített részvételi arányokat, hanem megyénként, de választókerületenként és településenként is közöl adatokat.

A legutóbbi, 11 órás adatok szerint négy évvel ezelőtthöz képest kevesebben mentek el szavazni, de ami érdekesség, hogy

eddig a kisebb népességű települések voltak aktívabbak,

amik alapvetően a Fidesz felé húznak. Az inkább ellenzék felé húzó vagy ellenzékinek mondható városokban eddig alacsonyabb a részvételi hajlandóság: például Budapesten – ahol az ellenzék az összes választókerületet be akarja húzni – jelenleg 25,01 százalékos a részvétel, tehát még az országos átlagot sem éri el, míg például a Fidesz-bástyának mondható Kecskeméten 28,22 százalékos a részvétel.

Egyébként jól mutatja, hogy a Fidesz és az ellenzék számára is mekkora presztízskérdés Hódmezővásárhely,

ahol 11-ig már a választók 32,81 százaléka ment el szavazni.

A Fidesz-KDNP az egykori kancelláriaminiszter Lázár Jánost, míg az ellenzék a saját kormányfő-jelöltjét, Márki-Zay Pétert indítja. Rajtuk kívül a Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom és a Munkáspárt-ISZOMM állított jelöltet. 

Hogyan néz ki a magyar választási rendszer?

Bizonyára olvasóink tisztában vannak vele, de azért ha nem, nem árt megnézni, hogyan is válik egy szavazatból mandátum. 

A magyar választási rendszer alapvetően egy ún. hibrid választási rendszer, amiben többségi és arányos elemek is szerepelnek: a 106 egyéni választókerületben az a jelölt győz, aki a legtöbb szavazatot kapja, míg a listán leadott szavazatot arányosan, a D’Hondt-módszerrel számolják ki, és így osztják ki a fennmaradó 93 mandátumot.

Mivel a 199 mandátumból 106-ot az egyéniben győzedelmeskedő képviselők kapnak, ezért alapvetően a többségi elem az erősebb a magyar választási rendszerben.

Az egyéni képviselőkre adott szavazat azonban nem csak amiatt fontos, hogy négy évig ki fogja képviselni az adott választókerületet,

hanem az ún. töredékszavazatok miatt is. 

Ennek két formája van, a könnyebb megérthetőség miatt vegyünk egy elképzelt példát, ahol A jelölt 12 050, B jelölt 7 000, C jelölt 950 szavazatot kapott.

Egyrészt a magyar választási rendszerben van az Európában más választási rendszerekre nem igazán jellemző győzteskompenzáció: ennek lényege, hogy az A jelöltnek a győzelemhez elég lett volna 7001 szavazat is, ezért a rá leadott 12 500 szavazat és 7001 szavazat közötti különbséget listán megkapja az őt indító jelölőszervezet.

A másik a töredékszavazat az ún. veszteskompenzáció, amit minden olyan jelölt után kap az adott jelőlőszervezet, ami az ötszázalékos küszöböt megugorja. A fentebbi fiktív választókerületünkben A jelölt a szavazatok 60,25 százalékát, B jelölt a 35 százalékát, míg C jelölt 4,75 százalékát kapta meg. Mivel az ötszázalékos küszöböt C jelölt nem ugrotta meg, az őrá adott szavazatai elvesznek, míg B jelölt jelölőszervezete 7000 szavazatot kap listán.

Egyébként az ellenzéki összefogás részben az egy az egy elleni küzdelem, a győzteskompenzáció csökkentése, illetve a veszteskompenzáció növelése miatt jött létre,

hiszen a fiktív B jelöltünk által kapott 7000 szavazat hat párt között oszlott volna szét, akkor nagyobb arányban győzött volna az A jelölt, így a jelölőszervezete több töredékszavazatot kapott volna listán a győzteskompenzációnak hála, míg a többi párt kevesebb töredékszavazathoz jutott volna.

A választáson azonban nemcsak az adott választókerületben élők vesznek részt, hanem a külhoni, magyar lakcímmel rendelkezők, a határon túli, magyar lakcímmel nem rendelkezők is, illetve a nemzetiségi szavazók. A külhoni, ám magyar lakcímmel rendelkezők külképviseleteken szavaznak a lakcímük szerinti választókerületi képviselők egyikére és listán egy pártra, míg a határon túli, magyar lakcímmel nem rendelkezők csak listára szavazhatnak, akár levélben is. A kisebbségi választók dönthetnek, hogy a lakcímük szerinti jelölt mellett pártlistára vagy kisebbségi listára szeretnének szavazni – 2018-ban például nagyon sok német kisebbségi döntött a nemzetiségi listára való szavazás mellett, így Ritter Imre személyében lett is képviseletük a parlamentben.

Itt vannak a 11 órás részvételi adatok: már majdnem kétmillió ember szavazott

Újabb adatokat közölt a Nemzeti Választási Iroda a részvételi adatokról. Eszerint 11 órakor már a szavazók 25,77 százaléka adta le voksát, ami szám szerint 1 982 937 szavazót jelent.

Arányaiban ez egyébként alacsonyabb a 2018-as (29,9 százalék), míg magasabb a 2014-es (23,2 százalék) részvételi adatokhoz képest.

Így kampányoltak a pártok

Még csütörtök reggel közöltük az elemzésünket, amiben azt vizsgáltuk, hogy a pártok miként próbálták megszólítani potenciális választóikat a plakátokkal, illetve ezeken mit is állítanak, és ez mennyire lehet hatásos.

Amíg érdemleges dolog amúgy sem történik, a holtidőben érdemes lehet elolvasni az elemzésünket.

Egyik kutatóintézet szerint sem lesz kétharmad

A Fidesz-KDNP már 2010 óta kormányoz kisebb-nagyobb megszakításokkal kétharmados többséggel, ám az új, csak a Fidesz által elfogadott választási rendszerben eddig mindig kétharmadot szerzett az egyéni jelöltek súlya miatt.

Most a taktikaiszavazás.hu nevű Facebook-oldal tette közzé a különböző közvélemény-kutató cégek, illetve politikai think tankek számolt mandátumbecslését.

E szerint egy kutatóintézet szerint sem lesz kétharmad.

A 199 fős magyar parlamentben a kétharmados többséghez 133 mandátumot kell szereznie egy pártnak, amire a Medián szerint a Fidesznek akár esélye is lehet: szerintük a következő parlamentben 128 mandátuma lesz a Fidesz-KDNP-nek és 71 az ellenzéknek.

Érdekesség, hogy még a kormányközeli Nézőpont is kevesebb mandátummal számol, mint a Publicus.

Az ellenzéknek a legtöbb mandátumot a Publicus szánja, a kutatócég szerint az ellenzék 92 mandátumot szerez, de így is a Fidesznek lesz többsége 106 mandátummal. Igaz, hozzá kell tenni, hogy konkrét mandátumbecslésre csak a Medián és a Nézőpont vállalkozott, a többi a cégek által mért adatokból számolt becslés. A taktikaiszavazas.hu szerint egyébként a Fidesz 117, az ellenzék pedig 81 mandátumot szerez.

Az egyik átszavazó körzetben sokat kell várakozni Budapesten

Olvasónktól kaptuk az alábbi fotót, amin a XII. kerületi Németvölgyi út 46. szám alatt található szavazóhelyiség látható. A képen ugyan látszik, hogy sok szavazó várakozik, azonban olvasónk hozzátette,

a sor ennek a többszöröse, nagyjából a duplája és már több, mint húsz perce várakozik.

Hozzátette, a gyorsabb haladás érdekében kettéosztották a sort vezetéknév szerint. Mint korábban írtuk, 9 óráig kevesebben szavaztak, mint négy éve, ugyanakkor már a legutóbbi választáson is problémák akadtak az átjelentkezőkkel.

Eddig kevesebben szavaztak, mint négy éve

Reggel kilenc óráig a választásra jogosultak 10,31 százaléka ment el szavazni, ami kevesebb, mint 2018-ban: négy évvel ezelőtt ekkor már 13,2 százalékos volt a részvételi arány.

Szép jó reggelt, mars szavazni!

Április 3-án reggel 6 órakor kezdődött el az országgyűlési választás, de mellette még népszavzunk is a kormány gyermekvédelminek mondott kérdéseiről is. Utóbbin persze nem kötelező a részvétel, ahogy az előbbin se, az ember akár úgy is dönthet, hogy csak egyiken vesz részt.

Jelenleg elég hideg van, néhol esik is az eső vagy a hó, szóval ha korán tervezel szavazni, akkor a sapka és a sál viselete ajánlott, de a legfontosabb persze az arcképes igazolvány és a lakcímkártya, hiszen utóbbi kettő nélkül nem is tudod leadni a voksod.

Hosszú napunk lesz, úgyhogy főzz egy kávét vagy egy teát, és kövesd velünk egész nap az Azonnalin!