Putyin arra kérte az orosz törvényhozást, hogy fogadják el de jure a szakadár területeket

A franciák és a németek is csalódottak a fejlemény miatt.

A Kreml közleménye szerint Putyin közölte a francia és a német vezetőkkel, hogy szándékában áll aláírni a Donyeck és Luhanszk területét független államként elismerő rendeletet. Ugyanakkor a BBC keleti-európai tudósítója szerint ez még nem biztos, hogy eldöntött dolog.

Mint Sarah Rainsford kiemelte, hogy Putyin egyelőre csak annyit mondott állítólag Olaf Scholznak és Emmanuel Macronnak, hogy

egyelőre csak tervezi a dolgot.

Rainsford nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ez egy utolsó felszólítás az Egyesült Államoknak, hogy engedjen valamit az orosz követeléseknek.

A szöveg egyébként úgy szól, hogy február 21-én a szakadár területek vezetői felhívást intéztek az oroszoknak, hogy ismerjék el a szuverenitásukat, mert a polgári lakosság szenved az ukrán hatóságok állítólagos ágyúzásától. Mindezekre tekintettel az orosz elnök közölte, hogy

a közeljövőben tervezi aláírni

az erre vonatkozó rendeletet.

Mint ismert, 2014 áprilisában oroszajkú szeparatisták elfoglalták a Donyeck, illetve a Luhanszk területek egyes részeit, és kikiáltották a leginkább csak Oroszország által elismert Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot, miután a Krím-félszigetet Oroszország annektálta.

A Kreml közleménye szerint a franciák és a németek is csalódottak a fejlemény miatt, azonban jelezték, hogy készek arra, hogy továbbra is kapcsolatban maradjanak az orosz féllel.

Putyin belekezdett

Rögtön a közlemény kiadása után Putyin tévébeszédbe kezdett, amit azzal a mondattal indított, hogy:

„kezdjük azzal a ténnyel, hogy Ukrajnát teljes egészében a bolsevik-kommunista Oroszország hozta létre”.

Az orosz elnök megint elmondta, hogy szerinte Oroszországok kirabolták a Szovjetuniót az összeomlása után. Arról, hogy a blokk összeomlását nem egyszer geopolitikai katasztrófának nevezte, itt írtunk bővebben.

Putyin végül 30 percnyi beszéd után jutott el a NATO és Ukrajna helyzetéhez. Megint elmondta, hogy az egyik célja nem is lehetett más, minthogy megakadályozza, hogy Ukrajna csatlakozhasson a szervezethez.

Aztán hozzátette, hogy szerinte az Egyesült Államok és a NATO változtatta csatatérré az országot.

Mit mond a szakértő?

Vigóczki Máté György, Oroszország-szakértő vendégszerzőnk a függetlenség elismerésével kapcsolatban egyébként azt írta, szerinte az eddigi orosz-ukrán határ státusza megváltozna, és kérésre Moszkva akár hivatalosan

katonai bázisokat is nyithatna

de jure ukrajnai területen.

Ami további gondot okozna, hogy a luhanszki és a donyecki területek, mint Ukrajna közigazgatási egységei, sokkal nagyobbak, mint amekkorát a szeparatista erők jelenleg az irányításuk alatt tartanak, a döntés után viszont akár a többi területre is igényt tarthatnának.

Hogy mi ennek az egésznek a célja, tette fel a kérdést vendégszerzőnk is. Szerinte, ha közvetlen haszna nem is lenne a Kremlnek az elismerésből, ugyanis mindössze csak az oroszok negyede támogatná a területek felvételét az Oroszországi Föderációba, ezzel Putyin továbbra is

fenn tudja tartani a bizonytalanságot és a feszültséget.

+ FRISSÍTÉS (21:15):

Putyin a közel egyórás beszéde végén

arra kérte az orosz parlamentet, hogy minél hamarabb de jure fogadja el a két szeparatista államot.

Mint fogalmazott, a döntést már rég meg kellett volna hozni. Beszédére és a kijelentésére azután került sor, hogy a hétfői napon egy hosszú ülést tartott az orosz Biztonsági Tanács, ahol miniszterei többször megvádolták Ukrajnát

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin / Kreml