A nemzetközi dohánylobbi a semmiből mentette át magát a 21. századba

Az Apple kütyüre hajazó szexi termékek megjelenésével megnyílt az út a jófej, ártalomcsökkentésre irányuló kommunikáció előtt. Ha közelebbről megnézzük, akkor kiderül: ezek továbbra is ugyanazok a cégek, amik szegény országokat fenyegetnek államcsőddel.

 Azok az idők már rég elmúltak, amikor a dohányzás a kúlság egyik kötelező elemének számított, de a pozitív imidzs, a felhívások és a dohányzásra kijelölt helyek csökkenése ellenére sem tűnt el soha a fejlett világból sem a világ valószínűleg legfeleslegesebb szenvedélye. Szépen lassan viszont egyértelművé vált, hogy ha az egyre egészségtudatosabb világban tényezők akarnak maradni a dohánygyárak, akkor ki kell találniuk valami igazán 21. századit. 

A „klasszikus” bunkósbot méretű e-cigaretták – ha alternatívát nem is igazán jelentettek – a 2010-es évek közepén főleg az Egyesült Államokban komoly problémákra irányították rá a figyelmet. A termék ennek ellenére egyre népszerűbbé vált.

A nikotinos folyadékkal dolgozó szerkezetek inkább új függőséget jelentettek, mint egészségesebb alternatívát a klasszikus dohányzás helyett, ugyanis egyszerűen más ízük volt.

Ezt a falat döntötték le a hevítéses dohánytermékek: a dohányzást tulajdonképpen dohánymentessé tenni akaró e-cigikkel szemben a hevítéssel dolgozó gépekhez ugyanúgy kell vásárolni speciálisan ezekbe készült dohányterméket, ezeket viszont fogyasztás közben nem elégeti a gép, felszabadítva ezzel többek közt a hagyományos dohányzás legrosszabb részének számító kátrányt, csak addig hevíti, hogy a dohánygőz kijöjjön belőle. Értelemszerűen ennek a fogyasztása sincs rajta az orvosok ajánlati listáján, de a legismertebb tanulmányok szerint jelentősen kevésbé káros, mint a klasszikus cigifüst.

Persze a felhasználói élmény a fontos, ezért az sem elhanyagolható tényező, hogy a közmegegyezés szerint egy láncdohányzásban végződő péntek este utóhatásai sokkal kevésbé kellemetlenek.

A kárminimalizáláson alapuló, Magyarországon amúgy 2019 óta forgalmazott hevítésen alapuló cigizés tehát első ránézésre mindenkinek jó: kevésbé káros, kevésbé büdös, a dohánycégeknek pedig továbbra is van értelme kezelni az óriási dohánymezőiket.

Az emberarcú dohányipar

Bár a hevítéses cigipiacon létezik már verseny, jelenleg többek közt a Marlboro mögött is álló Philip Morris International által forgalmazott iQOS tűnik abszolút egyeduralkodónak a műfajban (Magyarországon még a British American Tobacco glo névre hallgató termékét lehet könnyedén elérni), és a tapasztalatok miatt nem is véletlenül:

az iQOS-ok eladásáért sokszor jutalék jár a helyi dohánytrafikok dolgozóinak, ahol csak lehet, szexi tabletet tesznek ki, amiken keresztül regisztrálhatunk is vásárláskor.

Mindeközben a Philip Morris beleállt a jófej dohánycég imidzsbe: a világ legnagyobb dohánygyártója idén nyáron azzal keltett feltűnést, hogy jelezte, húsz éven belül egyszerűen betiltaná a dohányzást az Egyesült Királyságban.

„Minél előbb megtörténik a dohányzás betiltása, annál jobb mindenkinek” 

– mondta a cég vezérigazgatója, Jacek Olczak.

Az is nagy hír lett, hogy Új-Zélandon már gyakorlatilag be is tiltották a dohányzást: a nemrég bejelentett törvény szerint 2027-től az akkori 14 évesek vagy annál fiatalabbak már soha nem vehetnek cigarettát, de a legtöbben elfelejtették megemlíteni ezzel kapcsolatban, hogy az ottani fiatalok körében már most is sokkal népszerűbb újgenerációs dohánytermékekre ez pont nem fog vonatkozni, tehát az iQOS és társai ugyanúgy a polcokon maradnak.

A mintán jól látszik, hogy a Philip Morris és kisebb társai magabiztosan a hevítéses dohánytermékekkel kapcsolatban: Jacek Olczak értelemszerűen könnyedén beszél a cigarettázás betiltásáról,

amikor cége szinte változatlan szolgáltatással foglalkozva még az addiginál is jobb helyzetbe kerülne tőle a dohánypiacon,

és különösebben az sem kérdés, kik járnak a legjobban azzal, ha Új-Zélandon 2027-től már tényleg csak hevítésre készült dohányrudakat vásárolhatnak az emberek.

A trendi dohányipar

A Philip Morris egyébként is nagyon épít arra, hogy az iQOS és a hozzá kapható Heets névre hallgató dohánytermékük tökéletesen megfeleljen a modern kor elvárásainak:

a hevítőn és a tokon diszkréten világító fények, és egész szerkezet kialakítása is mutatja, hogy a Philip Morrisnál is feltűnt valakinek az Apple termékek szexivé válása. 

Valószínűleg az sem véletlen, hogy a név kiválasztásánál figyeltek az i-betű előre pakolásával, amitől szinte Starbucks- és feketegarbó-kompatibilissé válik fejben a termék. Magát a készüléket is egy Apple-cuccokhoz a megszólalásig hasonlító dobozban kapjuk meg, a benne lévő papírokon javasolják a magyarországi iQOS-szakértők felkeresését – és bár Magyarországon a trafiktörvény miatt ilyet nem lehet nyitni –, de emellett

a világ legtöbb országában már ott vannak az iQOS Boutique-ok,

ahol a lehető legnagyobb kedvességgel segítenek az érdeklődőknek eligazodni az újgerenerációs dohányzás útvesztőjében egy sütőtökös latte és egy jó kis vintage shoppingolás között.

Ha valaki vásárolt már Magyarországon iQOS-t, az egy merőben ismeretlen jelenséggel is találkozott a káromkodás-istenség Mucsi Zoltánt is felmutató bemutatóvideók mellett:

a profi, jófej és mindenben támogató ügyfélszolgálattal.

A dolgozók a leghülyébb és legegyénibb kérdéseket is különösebb kukacoskodás nélkül oldják meg, legyen az regisztráció, esetleg probléma a készülékkel – ez utóbbinál egyébként annyira készséges a cég, hogy a legapróbb hibabejelentésre is kicserélik egy vadiújra a garancia alatt, hiszen

a lényeg úgyis az, hogy tovább vásároljuk a nagyjából 1500 forint/doboz áron kapható dohánytölteteket.

Ha elégedetlenek vagyunk az iQOS-unkkal, akkor két héten belül kérdés nélkül vissza lehet váltani. Vásárlás után az ügyfélszolgálat maga hív fel felmérni az elégedettségünket, de az sem ritka, hogy a klubhoz tartozókat egyszerűen megajándékozza a Philip Morris egy-egy szintén megdizájnolt csomagolású tisztítópálcával (néha ki kell tisztítani a készüléket) például.

Összességében a dohányóriásnak nemcsak átmentenie sikerült magát az új időkbe, hanem új közönséget is elért ezzel:

abban az univerzumban, ahol vegánnak lenni valamiféle státuszszimbólummá vált, az iQOS legalább olyan menőnek tűnik, mint évtizedekkel korábban a cigiző Marlon Brando.

Az elhallgatott dohányipar

Elvileg tehát win-win szituációról beszélünk: ha elfogadjuk alaptételként a dohányzás velünk maradását, akkor a hevítéses cigi egyértelműen jobb megoldásnak tűnik, amivel tulajdonképpen mindenki jól jár. Csak a kép nem ennyire egyszerű: bár kellemesen dörgölőzik az emberhez az iQOS minden vásárlói igényt kielégítő csapata, és szeretnek hangsúlyozni olyan tényeket is, hogy 2020-ban az amerikai Élelmiszer- és gyógyszerengedélyeztetési Hivatal, az FDA (Food and Drug Administration) is „mérsékelt veszéllyel járó dohánytermékként” ismerte el a hevítéses dohánytermékeket, de ennyire azért nem tiszta a kép.

Egyrészt a nagy lelkesedésben annyira nem meglepő módon kihagyja a cég, hogy az FDA elég liberális állásponton van az engedélyeztetések kapcsán – az FDA engedélye nélkül nem hozható forgalomba egy termék –, és korábban amúgy Magyarországon is kapható biorezonanciás gépeket is ismert el gyógyászati segédeszközként,

másrészt az elérhető kutatásokból sem egyértelmű, pontosan mennyivel kevésbé káros hevíteni a dohányt, mint rágyújtani arra. 

Arról már 2017-ben írt a Reuters, hogy az első, általában nagyon pozitív hangvételű információkat jelentős részben épp a gyártók megrendelésére hozták le a kutatások. Hazugságról valószínűleg nincs szó, csupán a tények más megvilágításba helyezéséről beszélünk: az szinte biztosnak tűnik, hogy a hagyományos cigiben lévő káros vegyületek nagyjából felét valóban megússza a tüdőnk, de arról például nincs szó, hogy milyen egyéb vegyületeket kap.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Szakmai Kollégiuma tüdőgyógysáz tagozatának 2019-es állásfoglalása szerint „feltételezhető, hogy a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az immunrendszert és az érrendszert”, a daganatkeltő hatásra pedig annak ellenére sem mernek következtetni, hogy valóban alacsonyabb a rákkeltő anyagok szintje a hevítéses fogyasztásban, mivel a rák kialakulását ennél több dolog is befolyásolja. Hasonló visszásságokra hívta fel a figyelmet 2020-ban az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is.

Odáig se a magyar, se a külföldi hatóságok nem mertek elmenni, hogy leszokást segítő termékként adják el a hevítéses technológiát, nem véletlenül tüntetik fel többször is, hogy a szerkezet csak azok számára alternatíva, akik egyébként sem akarnak leszokni.

Az tehát, hogy kevésbé káros, egyelőre inkább csak a használók közérzetéből gyanítható, mint egyértelmű klinikai tesztekkel. Ez az apróság viszont egyáltalán nem akadályozza a térnyerést: a Philip Morris adatai szerint csak az iQOS-t 14 millióan használják a világon.

Mindeközben az sem szabad elfelejteni, hogy az innovatív, kedves és ártalomcsökkentésre utazó dohányipar is pontosan ugyanaz a dohányipar, mint ami korábban a hagyományos dohányzás ártalmait is minden áron el szerette volna titkolni. A különbség annyi, hogy rendes kapitalista működést mutatva inkább taktikát váltottak, és több arcuk lett:

ameddig a világ tudatosabb és persze főleg gazdagabb felén már ők az emberarcú, a jövőbe tekintő cég, addig egész más attitűdöt mutatnak például az afrikai országokban.

Afrika és Ázsia jelentős részén ugyanis még a hagyományos dohányzás sem igazán szorult vissza, sőt: több országban is nagy problémákat okoz a legfiatalabb gyerekek masszív nikotinfüggősége, értelemszerűen az itt élők jelentős részének elképzelhetetlen lenne a menő hevítő készülékek megvásárlása.

Ezekben az országokban kegyetlenül kihasználja a dohánylobbi, hogy a korlátlan pénzügyi lehetőségeit lobogtatva akár államcsődöt okozó perekkel is fenyegesse azokat az államokat, amik látványosan tenni akarnának a dohányzás ellen: 2012-ben a Philip Morris (ugyebár ez az a jófej cég, ami teljesen betiltaná a dohányzást Angliában) Togo kereskedelmi miniszterének írt levelet, amiben jelezték, hogy

a kormány új döntése a cigaretták csomagolásának egyszerűsítéséről és egységesítéséről „káros hatással lenne Togo gazdaságára és üzleti környezetére”.

A világ tíz legszegényebb országa közt lévő Togo ennek ellenére 2014-ben szigorított, aminek keretei közt kötelező lett feltünetni a cigarettásdobozokon az egészségkárosító hatást, csakhogy nem ez volt az eredeti terv: az ország lakosságának 40 százaléka ugyanis nem tud olvasni, tehát a szöveg olyan sok információt nem ad át.

Togóban a Magyarországon is ismert képekhez hasonló elrettentő fotókat akartak elhelyeztetni a dobozokon, de ekkor érkezett a Philip Morris jogászcsapata, hogy a már említett levéllel jól ráijesszen a kormányra.

Annyira nem is csoda a siker, hiszen Togo egész éves GDP-je nagyjából a Philip Morris éves bevétele öt százalékát éri el.

A világ szerencsésebbik részén egyelőre úgy tűnik, már korábban is lefutott köröket hoztak a hevítéses termékek: az Egyesült Államokban például megújult a kérdés, hogy lehessen-e mentolos és egyéb ízesített dohánytermékeket forgalmazni. Joe Biden elnök bevallott célja, hogy ne lehessen és a Politico cikke szerint van is rá esély, hogy ezt eléri.

Magyarországon ez a piac valóban jóval kevésbé van szabályozva, mint a hagyományos dohánypiac: a hevítésre gyártott cigi dobozain nem kell ronda tüdőnek szerepelnie, ráadásul annak ellenére lehet kapni mentolos verziót, hogy a „rendes” cigaretták közül évek óta ki lett tiltva.

KIEMELT KÉP: advisor116 / Pixabay