Mennyit narkózunk? – először kérdezi a magyarokat az EU kábítószerügyi ügynöksége

Nagyszabású online felmérésbe kezdett az EU kábítószerügyi ügynöksége, hogy felmérje az EU-s állampolgárok droghasználati szokásait. A kutatáshoz idén először csatlakozott Magyarország is. A vizsgálat hazai szervezője, Dr. Demetrovics Zsolt az Azonnalinak azt mondta, itthon a járvány hatásai és a dizájnerdrogok kapcsán várhatóak a legérdekesebb eredmények.

Habár a kábítószerhasználat, illetve maga a kábítószer témája továbbra is inkább tabu téma, egész Európában emelkedik a kábítószert fogyasztók száma. Ezen a téren hazánk sincs lemaradva: Magyarországon is megjelentek az idősek a kábítószert rendszeresen fogyasztók körében, a fiatalok jelentős része már próbált valamilyen illegális drogot, a kereslet-kínálat pedig a koronavírus-járvány idején sem csökkent az illegális kábítószerpiacon, csupán átalakult.

Nem meglepő módon Európában továbbra is a marihuánát használják a legtöbben az illegális pszichotróp szerek közül, ezt követi a mennyiségi rangsorban a kokain, az MDMA, az amfetaminok, illetve a folyamatosan változó és olcsó dizájnerek és az ópiumszármazékok.

Minderről tavaly adott ki jelentést az EU kábítószerügyi ügynöksége (EMCDDA) – Magyarország pedig 2021-ben először vesz részt abban az online felmérésben, amelynek célja a területen dolgozó szakemberek, illetve a politikai döntéshozók tudásának bővítése a szerhasználati mintázatokról Európában, s ezáltal a jövőbeni drogpolitikák és beavatkozások támogatása a szükséges információkkal.

Mindennapi függőségeink

Na, de mégis mire lesz jó mindez? Először is

közvetlenül éri el a szerhasználókat, ezáltal könnyen és gyorsan előkészíthető, friss adatokat biztosít rövid időn belül, és lehetőséget ad az újonnan megjelenő trendek azonosítására. Egyező kérdések alkalmazásával, szigorú fordítási folyamat mellett ráadásul ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a nemzetközi összehasonlítást is.

A kutatást egyébként helyi kutatócsoportok támogatják a fordítások elkészítésével, a helyi kérdőívváltozatok tesztelésével, valamint a toborzás megtervezésével. Érdekesség, hogy a résztvevő országoknak lehetőségük volt saját modult adni a vizsgálathoz, így

Magyarország, halld szavunk

A vizsgálat hátterével kapcsolatban megkerestük Dr. Demetrovics Zsolt addiktológust, a magyar lekérdezés kutatócsoportjának vezetőjét, aki elmondta: a vizsgálatnak eddig két hulláma volt, 2016-ban és 2018-ban, melyek ennek az online vizsgálati eszköznek a tesztelését szolgálták. A 2021-es vizsgálat az első, amely minden résztvevő országban egyidőben zajlik, és már lefedi Európa nagy részét, de csak most jutott el módszertanilag arra a szintre, hogy érdemesnek látták Magyarországot is bekapcsolni a vizsgálatba.

Bár a vizsgálat nem reprezentatív, ilyen volumenű kutatás nagyon kevés készül, mely

ekkora részletességgel, így az eredményeket széles körben tudják majd felhasználni. A vizsgálat eredményei segítségével így részletesebben leírhatók lesznek az egyes szerek alkalmi és rendszeres használói a fogyasztási gyakorlatuk szempontjából. Ezek az információk jól használhatóak majd a szakpolitika megalapozásához, a válaszlépések (megelőzés, kezelés) megtervezéséhez.

Mindezzel (mármint az eredményekkel) elsősorban a hazai és EU-s döntéshozók, valamint a területen dolgozó szakemberek munkáját támogathatják, de az EMCDDA éves európai jelentésében is feltűnnek majd a kutatás eredményei, illetve a Nemzeti Drog Fókuszpont által évente elkészülő hazai jelentésben is fontos szerepet kap majd a vizsgálati eredmények bemutatása.

Kristály, zene, meglepi

Annak kapcsán, hogy milyen meglepetésekre számítanak a vizsgálat végén, Dr. Demetrovics Zsolt így fogalmazott:

„A már meglévő, más forrásokból érkező kutatási eredmények alapján látjuk, hogy

Ez a helyzet a különböző társadalmi és szerhasználói csoportokat különbözőképpen érinti.”

A társadalmi és szerhasználói csoportok közötti különbségeket tehát különösen érdeklődve várják Demetrovicsék, itt számítanak meglepetésekre. A vizsgálatot azért is egészítették ki egy, a videójátékozást és a szerencsejátékot fókuszba állító kérdéssorral, mert úgy vélik, itt is komoly változásokat hozhatott az elmúlt év. A kutatás magyar részéért felelős szakértő szerint

A dizájnerdrogok közé tartoznak a bio, herbál és varázsdohány neveken ismert szintetikus kannabinoidok, valamint az itthon ugyancsak elterjedtebb, kristály és zene néven kapható szintetikus katinonok. Demetrovics azt reméli, ezeknek a szereknek a fogyasztásáról és a fogyasztók jellemzőiről is többet megtudnak majd, mint ami a meglévő adatforrások, és az eddig elérhető kutatások alapján eddig ismert volt.

Az Azonnali kérdésére Demetrovics elmondta: szerinte magától a vizsgálattól vagy annak eredményeitől nem várható, hogy közvetlenül befolyásolja a társadalom drogfogyasztáshoz való hozzáállását. A kutatás célja a szakértő szerint ugyanis az, hogy megbízható információval szolgáljon a vizsgált területről a területi döntéshozatalt és a szakma munkáját támogatva.

A kérdőív itt elérhető.

NYITÓKÉP: Myriam Zilles / Unsplash, Azonnali montázs