Rabszolgasorban tartott szállodai személyzet fogadja a szurkolókat Katarban

Katar több mint egymillió vendéget vár a jövő év végi futball világbajnokságra. Őket éhbéren, nyomorúságos körülmények között foglalkoztatott személyzet szolgálja majd ki a FIFA által is ajánlgatott szállodákban. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget mindez nem izgatja.

Lerántja a leplet a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA képmutató magatartásáról a brit Guardian oknyomozó riportja a 2022-es katari futball világbajnokság rendezési körülményeit illetően.

Az régóta széles körben ismert, hogy Katarban a jórészt szegény afrikai-, délkelet-ázsiai országokból származó vendégmunkások dolgoznak, akik a vébének helyet adó stadionokat és szállodákat építik, embertelen körülmények között dolgoznak, emiatt rengetegen meg is haltak már közülük munkahelyi balesetekben.

Csak papíron javult a helyzet

A nemzetközi kritikák hatására a katari vezetés nemrég változtatott a munkaügyi szabályokon és megemelte a minimálbért, a FIFA pedig katalógust állított össze azokról a szállodákról, amik úgymond „tisztességes munkakörülményeket biztosítanak” az ott dolgozóknak. A Guardian munkatársai ezek közül látogattak el hétbe, és több mint negyven alkalmazottal készítettek fedett interjúkat.

Ez alapjáén egyértelműen látszik, hogy valójában a körülmények csak papíron változtak, továbbra is szinte a rabszolgasághoz hasonlítható körülmények között dolgozó személyzet várja majd jövőre a futballszurkolókat Katarban.

A legtöbben arról számoltak be, hogy az órabérük alig éri el, vagy haladja meg az egy fontot (jelenlegi árfolyamon körülbelül 440 forint) miközben gyakran hónapokon át kell dolgozniuk egyetlen szabadnap nélkül. Ráadásul lágerszerű körülmények között szállásolták el őket, jellemzően messze a munkahelyüktől.

Sokan arról számoltak be, hogy

munkaadóik még az egyáltalán nem munkavállaló-barát helyi jogszabályokat sem tartják be, amivel semmit nem kockáztatnak, mert a hatóságok nem foglalkoznak a jogsértésekkel.

88 000 forintért, szabadnap nélkül

Bár idén márciustól a korábbi havi 750-ről 1000 reálra (körülbelül 88 000 forint) emelték a minimálbért, a szállodák ezeket továbbra is különböző trükkökkel próbálják csökkenteni. A brit lap munkatársainak többen mutattak például olyan fizetési papírokat, amiben a munkások ugyan megkapták az emelt bért, de ezzel együtt korábban kapott egyéb juttatásaikat (minimális étkezési-, vagy utazási hozzájárulás) az emelés összegével együtt csökkentették.

Ugyanakkor a legvisszásabb gyakorlaton semmit nem változtattak.

Katarban ugyanis legális a „katalának” nevezett gyakorlat, ami azt jelenti, hogy a jellemzően harmadik világbeli országokból érkező vendégmunkásokkal olyan munkaszerződést íratnak alá, amiben vállalják, hogy alkalmazásuk „költségeit” megtérítik munkaadójuknak. Ezen a címen sokan hónapokon keresztül ingyen dolgoznak, a fizetésük ugyanis a törlesztésekre megy el.

Egy szálloda kenyai biztonsági őre például arról számolt be a lapnak, hogy neki kapásból 1300 fontnyi (körülbeül 572 000 forint) „adóssága” keletkezett, ahogy elkezdett dolgozni, és először ezt kellett „visszafizetnie”. Napi 11 Órás munkaideje van, az órabére egy fontnál is kevesebbet ér. Ráadásul a főváros, Doha egyik külső kerületében szállásolták el egy olyan barakkban, ahol öten alszanak egy szobában, az ingázás pedig minden nap három órába telik.

Mint elmondta, azért vállalta el a kecsegtetőnek látszó katari álláslehetőséget, mert pénzt akart megtakarítani, hogy hazaküldje a családjának, de ilyen körülmények között alig tud félretenni valamit.

Ráadásul általános gyakorlat, hogy a munkaadó egyszerűen elveszi a munkások útlevelét,

amivel megfosztja őket a szabad mozgás jogától, az érintettek pedig papírok híján a hatóságokhoz sem fordulhatnak (nem mintha azokat különösebben foglalkoztatnák a problémáik), mert könnyen illegális bevándorlóvá nyilváníthatják őket és jogorvoslat helyett a kiutasítás várhat rájuk.

A Guardian ezek után megkereste a FIFA illetékeseit is, de onnan csak egy semmitmondó nyilatkozatot kaptak, miszerint a szervezet minden általuk ajánlott szállodát ellenőrzött előzetesen, és szűkszavúan csak annyit írtak, hogy

„bár több esetben további lépések voltak szükségesek a munkakörülmények javítása érdekében”, az utóbbi hónapokban „jelentős előrelépés is történt”.

A katari vébét ettől függetlenül is botrányos körülmények között szervezik. A katari nyári hőség miatt – sokszor még árnyékban is 30-32 Celsius-fok feletti a hőmérséklet, ami olykor az 50 fokot is bőven eléri – eleve télen rendezik meg a tornát, ami eleve lehetetlenné teszi egy sor válogatott felkészülését, hiszen ilyenkor zajlanak a nemzeti bajnokságok.

De mindez nem érdekelte a FIFA vezetőit, amikor Katarnak ítélték oda az eseményt, és sokan úgy vélik, hogy kenőpénzért cserébe kapta meg a vébé rendezésének a jogát az Öböl-állam. 

NYITÓKÉP: Jair Bolsonaro, Brazília elnöke tekinti meg a 2022-es világbajnokság egyik stadionját, az Al Janoub stadiont még 2019-ben. FOTÓ:  Palácio do Planalto / Flickr