Jótékony célokra fordítaná a kenőpénzt a FIFA

2021.08.27. 07:10

Az amerikai igazságügyi minisztérium visszaadja a 2015-ben korrupciós botrányba kerülő FIFA-nak a lefoglalt pénzek egy részét, amit a FIFA jótékony célokra fordítana.

Jótékony célokra fordítaná a kenőpénzt a FIFA

Újabb fejezetéhez érkezett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA korrupciós botránya. Mint ismert, még 2015-ben derült ki, hogy a FIFA több vezető beosztású embere, köztük az akkor már közel 17 éve elnöki posztot betöltő Sepp Blatter is kenőpénzt fogadott el, de emellett csalást, megvesztegetést, pénzmosást és illegális összejátszást is elkövethettek.

A 2015-ben kirobbant botrány a sportág történetének egyik, ha nem a legnagyobb botránya,

aminek keretében már 50 ember ellen emeltek vádat, akik közül 27-et bűnösnek is találtak.

A vád szerint a FIFA-t irányító testület kenőpénzért cserébe döntött arról, hogy többek között mely országok kaphatják a FIFA által rendezett tornákat, de még a közvetítési jogokért és a szponzorációkért cserébe is kenőpénzt fogadhattak el a szövetség korábbi vezetői.

Például a brit Sunday Times által látott dokumentumok szerint a katari tévécsatorna, az Al Jazeera a közvetítési jogokért 400 millió dollárt (jelenlegi árfolyamon majdnem 118,7 milliárd forintot) fizetett a szövetségnek 21 nappal azelőtt, hogy végül Katarnak ítélték meg a 2022-es világbajnokság rendezését, de ezen kívül további 100 millió dollárt (29,7 milliárd forintot) kapott a szövetség, ha végül Katar nyeri meg a rendezés jogát (méghozzá egy titkos, a FIFA által kiválasztott bankszámlára kellett utalniuk), de még a katari kormány is fizetett 480 millió dollárt (142,4 milliárd forintot), 

így állítólag összesen 880 millió dollár kenőpénzt fizetettek ki katari szereplők a torna megrendezéséért az elméletileg nonprofit szövetségnek.

Emellett a Sunday Times oknyomozása szerint a katariak több ázsiai és afrikai labdarúgó-szövetségnek is fizettek, hogy a szavazáson Katarra szavazzanak a jóval esélyesebbnek tartott Egyesült Államok helyett.

2020 áprilisában pedig az amerikai Igazságügyi Minisztérium azzal vádolta meg Oroszországot, hogy kenőpénzért cserébe sikerült megszerezniük a 2018-as világbajnokság megrendezésének a jogát. Mindkét torna sorsáról még 2010-ben döntöttek, amikor még a svájci Sepp Blatter volt az elnök, akit a botrány 2015-ös kirobbanása után a FIFA etikai bizottsága 6 évig eltiltott bármilyen, a szervezetben vállalt pozíció betöltésétől, majd idén márciusban újabb 6 évre meghosszabbították azt. 

Sepp Blatter, a FIFA 1998 és 2015 közötti elnöke (jobbra) a korábbi délkoreai elnökkel, I Mjongbakkal fotózkodik még 2010-ben. Blatter 2015-ben, a FIFA korrupciós botrányának kirobbanása után mondott le posztjáról.

Sepp Blatter, a FIFA 1998 és 2015 közötti elnöke (jobbra) a korábbi délkoreai elnökkel, I Mjongbakkal fotózkodik még 2010-ben. Blatter 2015-ben, a FIFA korrupciós botrányának kirobbanása után mondott le posztjáról.

Fotó: Koreai Köztársaság / Flickr

2015 óta az amerikai kormány összesen 50 ember ellen emelt vádat összesen 90 bűncselekményben. A nyomozás során az amerikai Igazságügyi Minisztérium több olyan a FIFA-hoz tartozó bankszámlát is zárolt, ahol ezeket az illegális tevékenységekből szerzett pénzt a korábbi vezetők elrejthették, illetve a vádlottak és a szervezet vagyonának egy részét is elkobozták.

Most az amerikaiak bejelentették:

a korábban lefoglalt pénzből 201 millió dollárt (közel 59,6 milliárd forintot) visszakap a FIFA,

amiből először 32,3 millió dollárt, azaz 9,6 milliárd forintot adnak vissza a szervezetnek – jelentette be közleményében az Igazságügyi Minisztérium.

Az Igazságügyi Minisztérium azután döntött a pénz visszaadásáról, hogy a FIFA mellett több más labdarúgó-szövetség is erre kérte a minisztériumot, mondván: ők ugyanúgy károsultjai a korábbi vezetőség korrupciós ügyeinek, és a lefoglalt pénz mennyisége nagyobb, mint a korábbi kenőpénzek és csalások összesen. Most ennek a visszaadásáról döntöttek az amerikaiak.

Ugyanakkor az összeget nem csak a FIFA kapja. A minisztérium tájékoztatása szerint a FIFA mellett a FIFA alá tartozó az észak- és közép-amerikai (CONCAF), a dél-amerikai (CONMEBOL) szövetségek is jogosultak a pénzre, illetve több meg nem nevezett nemzeti futballszövetség is, amiket ugyanúgy értintettek a zárolások és a vagyonelkobzások.

Michael J. Driscoll, az FBI New York-i irodájának igazgatóhelyettese a közleményben úgy fogalmazott, hogy most a pénz visszakerül azokhoz, akiknek szükségük van rá, „nem pedig a gazdag vezetőkhöz, akik csak gazdagabbak akartak lenni”. Ugyanakkor megígérte, a munkájuk még nem fejeződött be, és nem adják fel, amíg a vesztegetésben, csalásokban és korrupcióban résztvevők nem felelnek bűneikért.

Jótékony célokra költené a pénzt a FIFA

A közlemény arra is kitér, hogy a FIFA, a CONCAF és a CONMEBOL kötelezettséget vállalt arra, hogy a most visszakapott pénzt egy új alapba, a Remissziós Labdarúgó Világalapba (World Football Remission Fund) kerül, ami FIFA alapítványa alatt fog működni.

A minisztérium, illetve a FIFA közleménye szerint is

az új alapítvány ifjúsági programokra, közösségi tájékoztatásra és humanitárius szükségletekre fog összpontosítani. 

A korrupcióba belebukó, Sepp Blattert a szövetség élén váltó olasz Gianni Infantino közleményében azzal egészítette ki, hogy alapvetően labdarúgással kapcsolatos projekteket fognak ebből finanszírozni, amik „pozitív közösségi hatást gyakorolnak szerte a világon”. 

Infantino emellett üdvözölte az amerikai Igazságügy Minisztérium döntését, és örül, hogy a szerinte „illegálisan a labdarúgásból kiszipolyozott pénzek” visszakerülnek oda, ahova azok tartoznak. Emellett megköszönte a minisztérium munkját, mivel úgy véli, a „2015-ös beavatkozásuknak hála képesek voltunk megváltoztatni a FIFA-t az akkori mérgező szervezetből egy nagyra becsült és megbízható sportirányító szervvé” – fogalmazott a FIFA 2016-ban választott olasz elnöke.

Szerinte a most visszakapott pénz is mutatja, hogy a FIFA ismét egy megbízható szervezet, illetbe bizonyítéka, hogy a jó vezetés és a transzparencia kapcsán „jelentős előrelépés” történt.

Annak ellenére, hogy Infantino idején valóban elindult a FIFA-ban egy változás, még így is vannak olyanok, akik szkepticizmussal fogadják, hiszen egyrészt Infantino ellen is nyomoznak, amiért állítólag többször is találkozott a korábbi svájci legfőbb ügyésszel, aki szintén nyomozott az ügyben. Emiatt többek között közhivatallal való visszaéléssel és hivatali titok megsértésével vádolják Infantinot. Ugyan Infantino már 2015 óta irányítja a FIFA-t és többször is ígéretet tett, hogy növeli a transzparenciát, de még idén márciusban is arról beszélt, hogy milyen módon lehetne megreformálni a szervezetet.

A FIFA botrányairól, illetve a 2022-es katari világbajnokság körüli botrányokról korábban ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

NYITÓKÉP: A FIFA elnökeGianni Infantino (balra) beszélget Donald Trumppal még 2019 szeptemberében. FOTÓ: Joyce N. Boghosian, Fehér Ház / Flickr

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek